A pettyes szárnyú kártevő, drosophila suzukii

A termés jelentős részét elpusztíthatja egy új muslicafaj. A gyümölcstermő növények széles körét megtámadó Drosophila suzukii 2012-ben jelent meg Magyarországon, és nagyon nehéz védekezni ellene. Ez a faj a régóta ismert, közönséges ecetmuslicával szemben elsősorban nem a sérült, túlérett, rothadó gyümölcsöt, hanem az egészséges, érésben lévő termést támadja meg. Európába Ázsiából került be, s nálunk először az M7-es autópálya mentén kihelyezett almaecetes csapdában találták meg. Az invazív fajról és annak veszélyeiről dr. Hörcsik Zsolttal, a Nyíregyházi Egyetem Környezettudományi Intézetének főiskolai docensével beszélgettünk. A szakember elmondta, a magyarul pettyesszárnyú muslicának nevezett faj mindössze 3–4 milliméter nagyságú, vörösesbarna színű, nevét a hím szárnyán lévő pöttyökről kapta.

Számos gyümölcsre veszélyes

– Ahogy a neve is sugallja, Japánból származik, s először az Egyesült Államokba került be. Európában 2008-ban, Spanyolországban fedezték fel, s elsősorban az utak, autópályák mentén terjedt el. Nem kellett rá sokat várni, hogy hozzánk is elérjen, s néhány éven belül az egész országban rábukkantak, ráadásul nemcsak fő közlekedési utak mellett, hanem gyümölcsösökben is. Először a Dunakanyar mellett fedezték fel egy málnásban, de más lédús gyümölcsöket is megtámad. Peterakás és táplálkozás céljából az olyan teljesen ép, fákon, bokrokon lévő bogyókat is megfúrja, mint a szeder vagy a málna, de a cseresznyére, körtére, almára és barackra is veszélyes – hívta fel a figyelmet a főiskolai docens, akitől azt is megtudtuk, hogy a 2010-es évek közepén volt egy olyan időszak, amikor a csapdázott harmatlegyek felét ez a faj tette ki, de később csökkent a számuk.

– Az időjárásra érzékenyebb, mint ahogy a szakemberek először gondolták. A hazai muslicák a sérült gyümölcsöket, bogyókat támadják meg, de ennek a fajnak fűrészes tojócsöve van, amivel az ép gyümölcs héját is felnyithatja, és belepetézhet. Egy „jó formában” lévő nőstény naponta 50-60 petét rak le, és minderre 10 napig képes. Egy évben sok nemzedék fejlődik ki, s bár a publikációk kissé ellentmondásosak, 10-15 nemzedéke is lehet évente. Ezek alapján meglehetősen nagy kárt okozhatnak, de szerencsére ezek még váratnak magukra – tette hozzá dr. Hör­csik Zsolt.

Ajtót nyit a fertőzésnek

A szakember kiemelte, a gyümölcsök felhasított héjának környékén rendkívül gyorsan elszaporodnak a gombás fertőzések, ezért amikor megbarnult gyümölcsöt látunk a fán, nem lehetünk benne biztosak, hogy gombás fertőzés okozza a bajt, vagy mindez egy szekunder jelenség, és a pettyes­szárnyú muslica nyitotta meg az utat a fertőzések előtt.

– Volt olyan időszak, amikor a szedertermés döntő többségét tönkretették, de nagyon nehéz feladat védekezni az invazív muslica ellen. A kémiai védekezés nagy körültekintést igényel, és nem is mindig ajánlott, hiszen ezek az élőlények pont akkor lepik el a növényeket, amikor azok termései érnek. Ekkor nem szabad permetezni, mert nem biztos, hogy lebomlik a vegyszer a betakarítás előtt. Egyelőre a megelőzés a járható út, a lehullott gyümölcsöt össze kell szedni, illetve a csapdázás a másik módszer, amivel csak az állomány kis részét lehet befogni. Hatékony védekezési eljárás nincs, csak a konzervatív és mechanikai megoldások vannak. A gyümölcsérés kezdetén a növényvédő szerek csökkentik a következő nemzedékek számát, és a szüretelést célszerű minél korábbra tenni, amennyiben lehetséges. A gyümölcsök komposztálása nem tanácsos, mert az ideális környezetet teremt a Drosophila suzukiinak az átteleléshez, és további nemzedékek fejlődhetnek ki. A tartósan hideg telek csökkentenék az állományt, továbbá a száraz területek és hegységek is akadályozzák a terjedésüket – ismertette a védekezés lehetséges módjait dr. Hörcsik Zsolt, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a pettyesszárnyú muslica nagy távolságokra is eljuthat a fertőzött gyümölcsökkel, amelyek észrevétlenül kerülnek a szállítmányokba.

Széllel, valamint jó repülési képessége révén is terjed, amit jól példáz a hazai gyors térhódítása is. A fertőzött gyümölcsöket pedig meg kell semmisíteni, ugyanis minden elhanyagolt ültetvény, magánkert egy újabb fertőzési forrás.

Borítókép: A Drosophila suzukiiból egy évben akár 10-15 nemzedék is kifejlődhet | Fotó: Bodor János