Az utókor ápolja emléküket

Az aradi vértanúk kultusza már a kivégzésük napján elkezdődött, hiszen – a szemtanúk elbeszélése alapján – már egy-két órával a halálukat követően tömegekben zarándokoltak annak helyére a gyászolók. Ennek ellenére a megemlékezés 1867-ig csak titokban történhetett, majd a kiegyezés után október 6. országos gyásznappá vált. Napjainkban az aradi vértanúk emlékét Nyíregyháza és több megyei település is szobrokkal és emléktáblákkal ápolja.

Kétszer is felavatták

Nyíregyháza lakói évek óta az evangélikus templomban tartandó megemlékezésen és Damjanich János szobránál róhatják le kegyeletüket az aradi vértanúk emléke előtt. Damjanich egész alakos szobrát 1971. szeptember 29-én a fegyveres erők napja alkalmából avatta fel a Damjanich laktanyában Kovács Pál vezér­őrnagy honvédelmi miniszter-helyettes. A hadügyi reform következtében 1996-ban megüresedett a kaszárnya, s a teljes alakot ábrázoló szobor közkinccsé vált. Jelenlegi helyén, a Tompa Mihály utca 12. szám alatt, az egykori nőtlen tiszti szálló előtti területen 1996. október 6-án avatták fel újra a hős honvédtábornok szobrát. A város Érkert nevű városrésze 1910 óta őrzi három aradi vértanú nevét: Damjanich János és Kiss Ernő mellett gróf Vécsey Károlyról neveztek el egy utcát, illetve egy közt. 1990. október 6-án, az aradi vértanúk kivégzésének évfordulóján avatták fel a Vécsey Károly Általános Iskola udvarán Sebestyén Sándor szobrászművész alkotását, a névadó bronzból készült mellszobrát. Hazánkban ez volt az első szobor, ami emléket állított Vécsey grófnak.

A mellszobrot 2008. június 13-án barbár fémtolvajok ellopták, feldarabolták, de a rendőrség már másnap kézre kerítette az elkövetőket.

Mivel a szobor eredeti gipszformája az újraöntést nem tette lehetővé, Sebestyén Sándor szobrászművész egy teljesen új szobrot készített, melyet 2009. március 13-án lepleztek le. A megyeszékhelyen kívül Kisvárda, Újfehértó és Rakamaz is ápolja egy-egy emlékjellel az aradi vértanúk dicső emlékezetét. Közülük először 1989. október 6-án a Kisvárdai Városi Tanács avatott emléktáblát az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Aradon kivégzett vértanúinak tiszteletére. A Kovács József által készített fekete színű emléktáblát az Aradi vértanúk terén, a városi bíróság előtt helyezték el, amelyen aranybetűkkel vésték fel a tizenhármak névsorát.

A gróf utolsó mondata

Újfehértón 1999. október 6-án avatták fel Nagysándor József vezérőrnagy bronzból készült domborművét. Nagysándor József ezen eklektikus épület helyén állt házban szállt meg 1849 júliusának végén, mielőtt seregével Debrecen felé vonult. Az eddigi legújabb emlékjelet Rakamaz önkormányzata emelte 2019. október 6-án a körforgalom melletti közterületen. Az aradi vértanúk emlékműve című alkotás fő eleme egy márványból készült nyitott könyv, amelyben gróf Vécsey Károly utolsó mondata olvasható: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

A szabadságharc ennek ellenére nem volt hiábavaló küzdelem, ugyanis a forradalom előtti állapotokat többé már nem lehetett visszaállítani és a bukás ellenére a nemzetben nemcsak tovább élt, de tovább is erősödött a szabadság és a függetlenség eszméje. Az ország pedig, bár hatalmas véráldozatok árán és a nemzeti önrendelkezéstől megfosztva, de elindult a polgári fejlődés útján.

Borítókép: Egy nagymama és az unokája Rakamazon, az aradi vértanúk emlékművénél | Fotó: Jernei Gábor