Csodájára jártak a mintagazdaságának

A természetkedvelők Mekkája a közel ezer hektáros Pálci- vagy Ricsikai-erdő. A Tornyospálca, Újkenéz és Nyírlövő határában elnyúló egykori hatalmas kocsányostölgyerdő mára nagyrészt akácos területté változott. Akik elmennek a lakatlan László-tanyán található egykori iskolaépület vagy a volt Forgách-kastély előtt, nem feltétlenül tudják, hogy anno mi is volt ott.

Amikor ifjabb Agárdi Sándor, a Szent László Katolikus Gimnázium, Szakgimnázium, Általános Iskola, Kollégium és Óvoda Tornyospálcához ezer szállal kötődő tanára a többségében mezőladányi és tornyospálcai katolikus ifjúsági csoportot kalauzolta, részletesen mesélt nekik a környék históriájáról.

Feltaláló is volt

– Gróf ghimesi és gácsi dr. Forgách Balázs neve ma keveseknek mond valamit. Apja gróf Forgách Béla, anyja miskei és monostori Thassy Etelka voltak. Édesapja nagy műveltségű, sokoldalú ember hírében állt. Több nyelven beszélt, kitűnően játszott hangszereken, sőt zenét komponált. Neki köszönhető a kerékpártámasz, a zsebben hordható esernyő vagy a kombinált szó és számjelzáró feltalálása – szolgált érdekességgel ifjabb Agárdi Sándor.

Forgách Balázs középiskoláit Kalksburgban és Esztergomban végezte, majd jogi doktorátust szerzett. Nyíregyházán 1911–12-ben önkéntesként a 14-es közös huszároknál szolgált, majd a háború kitörésekor ugyanoda vonult be. Sok ütközetben harcolt, többször súlyosan megsebesült.

– IV. Károly király koronázása alkalmával aranysarkantyús vitézzé ütötték. A fővárosban pénzügyminisztériumi fogalmazónak nevezték ki. Mivel a tanácshatalom alatt az esküt megtagadta, hivatalát elvesztette és börtönbe került. Szabadulása után, 1919-ben átvette a hatalmas családi birtokot, amely 1800 holdat tett ki, és országosan is elismert mintagazdaságot alakított ki. Tornyospálca egykori szántóföldjein 7 év alatt 500 hold silány homokot erdősített. Kitűnő megfigyelő, kísérletező és vállalkozó természetű ember volt.

Magról vetett akác

Nagyra értékelte az akácot. Cikkei, felszólalásai megmaradtak az utókornak. Nagy részt vállalt az Alföld fásításában.

– Ideálisnak tartotta a 3 méter sortávot és a 2 méter tőtávot, és a csemeték közötti részen azok megnövéséig kukoricát, burgonyát és rozsot termesztett. Ezzel is munkát és jövedelmet adott gazdasága dolgozóinak. Magról vetette az akácot. Száz év körüli, magszedésre hagyott akácfáit az 1990-es években mind egy szálig kivágták. Az általa kidolgozott rendszerrel beigazolta, hogy az akác a nyírségi homokon többet jövedelmez, mint más szántóföldi termés. Ezer méh­családját húsz pavilonban új szisztéma szerint helyezte el, amivel európai hírnévre tett szert. Forgách Balázs több lábon állt, hiszen az állattenyésztése mellett almáskertje és kis szőlészete is volt. A csodálatos szépségű, német stílusú, hatalmas favázas istállói még az 1980-as évek végén is láthatóak voltak a kastélytól délre. Bővítette a családról elnevezett tanyán, az erdő közepén a XIX. század közepe óta meglévő kastélyt, amely ma is áll. Annak az értékes berendezését 1945 után széthordták. A kastélyparkja és a lovagló alléi ha romjaiban is, de fellelhetőek. A kastély mögötti dombon téglából készült víztározó állt, ami az angolpark tavát táplálta. A második világháborúban az átvonuló csapatok felrobbantották.

Forgách Balázs 1927. szeptember 5-én vette feleségül nagybessenyői Bessenyei Máriát. A sógora is a közeli Pusztaújfalu-tanyán telepedett le.

Ünnepi beszéd díszmagyarban

– Aktív szerepet játszott a társadalmi életben. Tagja volt Tornyospálca képviselő-testületének és országos szerepet is vállalt. Vezetője volt a Királyi Yacht Klubnak, ahol a versenyekre vándordíjat alapított. Emellett tagja volt a Nemzetközi Erdészeti Központnak és az Országos Erdőgazdasági Tanácsnak. Jelentős szerepe volt abban, hogy 1923. október 18-án Tornyospálcán avatták fel bensőséges ünnepség keretében Felső-Szabolcs legelső világháborús hősi emlékművét. Az ünnepi beszédet is a gróf mondta el a kitüntetéseivel díszített díszmagyarjában – jegyezte meg ifjabb Agárdi Sándor. Hozzátette, hogy a tanyákon élő erdőmunkásaival gyermekeinek egy tantermes, tanítói lakással ellátott iskolát építtetett. Ebben az épületben az 1970-es évek közepéig oktattak. A gyermekek ültetették azt a kislevelű hársfasort, amiből még ma is megtalálható negyvennégy a mintegy 500 éves kocsányos tölgy környékén. A híres vadászatokra érkező vendégeknek átépíttette a Hubertus vadászlakot, amely a cselédség civakodása idején 1945-ben porig égett. Körülötte szemet gyönyörködtető parkot létesített. Ma is áll még a 330 centiméter törzskerületű, közel 30 méter magas tulipánfa, ami a megye legszebb öreg faóriásai közé tartozik. Az 1945-öt követő években az egész birtokot államosították, és a kastélyban az Állami Erdőgazdasági Üzemek Erdőgondnoksága kapott helyet. Ez mentette meg az épületet a további pusztulástól. Később üdülő, majd erdei iskola, végül idősek otthona lett belőle.

– Jelenleg csodálatosan helyreállítva, magánpanzióként üzemel a birtok. A Forgách família 1945 után Budapestre költözött, aztán disszidált a család. Gróf Forgách Balázs Budapesten halt meg 1953-ban, a sírját felszámolták – zárta gondolatait ifjabb Agárdi Sándor.