Hősök temetője nyílik Demecserben

A kő nem felejt, egyformán konzerválója a múlt történéseinek és a lélek fájdalmának. Ezt érezheti minden utazó, amikor elvetődik Demecser temetőjének egyik szegletébe, ahol azonos formára vágott, katonás sorba rendezett, zömök sírkövek alatt ismeretlenek alusszák örök álmukat.

Rendszeresen ezek előtt is felbukkan egy-egy csokor, a környéküket nem veri fel gaz, szerencsére szorgos kezek gondozzák valamennyit, mivel a helyiek és a demecseri származású Lucza János helytörténész – tudják, hogy ezek katonasírok. Megyénkben a Honvédsuli Egyesület diákjai nagy gondot fordítanak az ilyen sírokra, és szabadidőt, energiát nem kímélve sokat tesznek azért is, hogy az ott eltemetettek kilétét kutassák.

Minden kétséget kizáróan

Demecserben nemrég egy 21 esztendős, harmad­éves egyetemi hallgató járt leginkább az élen Lucza Jánossal, s miután többször hosszan elidőztek a katolikus egyház irattárában, fáradozásaikat siker koronázta.

Vitális Zsombor kutatásvezető eredményeinek híre sokfelé, így a Magyar Honvédség Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Szabolcs megyei hadisírgondozóihoz is eljutott, akiknek a segítségét egy fontos kezdeményezés miatt külön is kérte Demecser város vezetése.

– Számunkra minden elveszettnek hitt hősi sír megtalálása, a jelöletlen sírokban nyugvók azonosítása, majd újratemetése sikertörténet – szögezte le Kertész József százados, a megyei hadisírgondozók vezetője egy újbóli találkozás alkalmával.

– Örültünk, amikor Zsomborék olyan hadifoglyok anyagaira bukkantak, amik kétséget kizáróan bizonyították, hogy a demecseri sírhelyek I. világháborús katonák hantjai, és a gondozott terület mintegy 40 hadifogoly temetkezési helyévé lett egykor, vagyis hősi sírok parcellája. Egyértelművé vált az is, hogy 4-5 nemzet fiait temették el itt, közöttük román, szerb, olasz, orosz nemzetiségűeket, s talán finn születésű katona is van közöttük.

– Mivel létszámában és nemzeti összetételében ugyancsak jelentős temetkezési helyről van szó, az elkötelezett helyiek az önkormányzattal közösen egyéb okból is kérték a segítségünket. Eldöntötték, hogy társadalmi összefogással 2022. május 29-ére, a hősök napjára méltó emlékparkká varázsolnák a területet, helyreállíttatnák a síremlékeket, a környezetüket rendbe tennék. Ennek betetőzése, hogy minden évben, mindenszentek, halottak napján kegyeleti gyertyagyújtással, koszorúzással emlékeznének, hasonlóan a nyíregyházi Hősök temetőjében hagyománnyá vált megemlékezéshez. Ebben az évben már november 6-án megtartanák a megemlékezést – magyarázta a százados.

Applikációval gazdagítva

Addig még minden síremléket meg kell tisztítani, a sérült vagy hiányzó sírjeleket pótolni szükséges, a város pedig vállalja, hogy minden rendelkezésére álló támogatást biztosít a felújításhoz.

– A tervek között szerepel egy okostelefonra készített applikáció, amely megismertetné a látogatókat, hozzátartozókat az előzményekkel, történelmi eseményekkel, és nem utolsósorban az elhunyt katonákról tartalmazna információkat, életutat, esetleg korabeli fényképeket. Az összegyűjtött adatok, a felújított sírokról készített fényképfelvételek összerendezve, a honvédség és a helyi temetkezési vállalat által üzemeltetett honlapra feltöltve a határon túl élő hozzátartozók számára is elérhetővé válhatna egy „virtuális séta” lehetősége.

– Ehhez szintén szükséges az érintett külügyekkel a kapcsolatfelvétel. Valószínűsíthető, hogy a honi irattárak rendelkeznek adatokkal az elhunytakkal kapcsolatosan. Nagy örömmel állunk az ilyen kezdeményezések mellé, és azt valljuk, komoly társadalmi összefogással nincs lehetetlen – tette még hozzá Kertész százados, aki zárásképpen összefoglalta, mi történt a „házuk táján” azóta, hogy Rohodon sikeresen megtalálták egy német katona nyughelyét.

Izgalmas feladatok tengerében

– A közelmúltban a Vöröskereszt központi szervezetének az elismerését zsebelhettük be, segítve egy háborúban elesett személy megtalálásában. A keresett katona ugyan nem került elő, másokra viszont rá tudtuk irányítani a figyelmét, ami nagy segítséget jelentett a szervezetnek. Különleges missziónk lehet a jövőben a Krúdy család sírjának áthelyezése. Mivel a család rendelkezői már kihaltak, a sírt bárki, bármikor felszámolhatja. Nagy veszteség lenne, mivel értékes sírról van szó.

A kutatásaink során nemrég derült ki, hogy az író Krúdy Gyula nagyapját, a híres vörössipkás 1848-as honvéd századost, akinek a megtalálásáról már az irodalomtörténészek is lemondtak, ugyanebbe a sírba temették.

– Arra tettünk javaslatot, hogy a többszörösen védett hantot – a nagyapán kívül két Krúdy testvér is hősi halált halt – és a családi obeliszket helyezzük át az Északi temető 1848-as védett parcellájába, ott őket már senki nem bolygathatja.

Hasonlóan nagy volumenű, a szakma érdeklődését is felkeltő mozzanat lehetne a Waterloonál Napóleon ellen harcoló Gencsy Ferenc tábornok megyei sírjának feltárása.

– Sokan nem tudják, hogy a Jósa András Múzeum bejárata előtti két oroszlán és két naményi társuk a tábornok síremlékén álltak egykor. És még egy: évek óta keressük Balkány, konkrétan a Csiffytanya környékén Reviczky László tábornok nyughelyét, most végre a földhivatal segítségével sikerült pontosan meghatározni a helyszínt.

– Horthy Miklós kormányzó 1924-ben vonattal érkezett Nyíregyházára, majd Balkányba, ahonnan küldöttségével autóval tették meg a 7 km-re levő Csiffy–Reviczky-tanyai birtokra vezető utat. Reviczky Lászlónak és György fiának a vitézzé avatását személyesen végezte a megye hivatalos személyiségeinek jelenlétében a nagy tölgyfa alatt. Mendemonda járja, hogy a háború után a családi sírboltot a kitüntetései miatt kirabolták, a csontokat széthányták, de azt is beszélik, hogy újratemették, tehát nem adjuk fel.