Középkori hangszer Nyíregyházáról

1971. október 14., csütörtök

900-szor mentett a nyíregyházi angyal

Debrecen és Nyíregyháza között, vagy a tokaji országúton hétvégeken mindig feltűnik a „sárga angyal”, az autóklub nyíregyházi szervezetének mentő gépkocsija. A kis, sárgára festett kocsi nem csak grasszál az országúton, hanem az autósok segítségére siet, ha valami baj van.

Ebben az évben már 18 ezer kilométert tett meg a segélykocsi, s útja során több mint 900-szor állt meg, hogy segítséget nyújtson a megrekedt autósoknak. Legyen ékszíjszakadás, kisebb, a helyszínen javítható motorikus hiba, a javítás nem marad el. Mindez az autóklub tagjainak kedvezményesen, mindössze az anyagköltséget kell kifizetni. S hogy újabb tagokat is toborozzanak, ezért a helyszínen is be lehet lépni a klubba – néha még olcsóbb is, mintha a javítási munkabért is fizetni kellene.

A segélyszolgálat kocsija október 31-éig cirkál a szabolcsi főútvonalakon, majd jövőre, április elsejétől kezdi meg az újabb szolgálatot pénteken, szombaton és vasárnap járva az utakat.

Javítják a Bereg talaját

Három gép érkezett Magyarországra a hollandok új, két és fél millió valutaforintba kerülő talajjavító (drénező) gépéből. Az egyiket a Beregi Vízgazdálkodási, Talajvédelmi és Nyári Gát Társulás kapta. A holland masina már megkezdte a munkáját Beregdaróc határában. Óránként egy kilométer hosszúságban ásás közben belerakja a csöveket is. Amelyik területen végigjárt, ott többé nem lesz probléma a beregi agyagtalajon sem belvízzel, sem aszállyal.

1981. október 14., szerda

Középkori hangszer Nyíregyházáról

Nem mindennapi feladatra, egy lassacskán a feledés homályába merülő középkori pengetős hangszer, a pszaltérium életre keltésére vállalkozott Halász Géza nyíregyházi gépésztechnikus, aki ötödik esztendeje foglalkozik régi hangszerekkel.

A citera és a cimbalom őseként számon tartott pszaltérium – amely a VIII. században bizánci közvetítéssel került Itáliába, majd később Nyugat-Európa más államaiba is – a Bakfark Bálint lanttrió számára készül a nyíregyházi ezermester műhelyében.

A trapéz alakú, 12-25 húros pengetős hangszert egyaránt szívesen alkalmazták az egyházi és a világi zenekarok: elterjedt volt a templomokban és a középkori udvarházakban is. Mivel Halász Géza hangszerei már sikerrel vizsgáztak a Bakfark-koncerteken, ezért kapott megbízást a mester a pszaltérium elkészítésére. A hiteles másolathoz valósággal könyvtárnyi szakirodalmat kellett átnéznie: pszaltériuma 60 centiméteres alsó és 40 centiméteres felső szélességű, 22 húros, 3 oktáv hangterjedelmű lesz. A hangszer tőkéje a regéci erdőkben honos hegyi juharból, alja és fedőlapja pedig vörösfenyőből készül.