Veszélyes munkakörök

2021.10.05. 20:00

Megfogta a vezetéket, hogy lemérje a hosszúságát, csak úgy tudta elengedni a kábelt, hogy leugrott a tetőről...

Megyénkben ebben az évben hárman haltak meg munkavégzés közben.

MJ, SZA

Emelkedik a halálos munkahelyi balesetek száma – írta a napokban a Világgazdaság az Innovációs és Technológiai Minisztérium adataira hivatkozva: az összesítés szerint az idén augusztusig harminc halálos munkahelyi baleset történt – ez 3,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Tavaly összesen 64-en, egy évvel korábban pedig 83-an vesztették életüket munkavégzés közben. Az idén január 1. és július 31. között 9443-an sérültek meg munkahelyi balesetben, ez 2,7 százalékos csökkenést jelent egy év alatt. Tavaly több mint 20 ezer olyan munkabalesetről készült jegyzőkönyv, ami három munkanapot meghaladó munkaképtelenséget okozott, a sérülések közel háromnegyedét a feldolgozóiparban, a kereskedelemben, a postai szállításban és a raktározási területen.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az elmúlt években Szabolcs-Szatmár-Beregben kismértékben csökkent a munkabalesetek száma – tudtuk meg a megyei kormányhivataltól. Kérdéseinkre küldött tájékoztatásukból kiderül: a hivatalhoz beérkezett jegyzőkönyvekből megálla- pítható, hogy nem a legveszélyesebb ágazatokban (épí- tőipar, mezőgazdaság, gép-ipar) történik a legtöbb baleset, illetve sérülés, viszont ezekben a legsúlyosabbak a balesetek.

Megyénkben az idén hárman haltak meg munkabalesetben: egy személy építőipari munkavégzés alatt, egy közlekedési balesetben, egy pedig raktári munka közben vesztette életét, volt olyan munkás, aki több ujját is elvesztette. Országos szinten tavaly a súlyos és halálos munkabalesetek aránya az építőiparban volt a legmagasabb, ezért megyénkben is kiemelten ellenőrzik az építőipari vállalkozásokat.

A kormányhivatal tapasztalatai szerint az ellenőrzéseknek és a tanácsadásoknak is köszönhetően a munkáltatók és a munkavállalók egyre nagyobb arányban tartják be az előírásokat, és gyakori tapasztalat, hogy a munkáltatók többet foglalkoznak a munkavédelemmel, jobb eszközökkel és korszerű technológiákkal dolgoznak.

Ide tartoznak a gázos ügyek is

Dr. Szilágyi Lászlótól, a megyei főügyészség sajtószóvivőjétől megtudtuk: 2019–2020-ban 22 olyan ügy volt, amikor ipari területen, üzemben, építkezésen történt baleset, ezek az elkövető foglalkozási szabályszegésére vezethetők vissza.

– Nyíregyháza vezet a rangsorban, mert itt sok üzem működik, s itt épül a legtöbb társasház is. A mezőgazdaságban történt balesetek az említett számon felül vannak, és e területen nem is mindig valósul meg bűncselekmény, mert például a kombájnos egyedül arat, és ha az eldugult vágóasztalt annak leállítása nélkül próbálja meg kitisztítani, a gép pedig behúzza/levágja a karját, azért csak ő felelős.

– Külön számoljuk a gázos ügyeket, amelyek a rossz­, kontár bekötés, szerelés miatt akár egész családoknak okoznak szén-monoxid mérgezést, de ezek nem egy üzemben, hanem egy lakásban történnek. A foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségét tehát jellemzően ipari területeken, üzemekben, építkezéseken követik el, de ebbe a körbe tartoznak az orvosi szabályszegések is, amiket a köznyelv műhibapereknek nevez.

– Gyakran érkezik feljelentés orvosok, egészségügyi dolgozók ellen, ám mivel az ilyen ügyekben csak ritkán lehet büntetőjogi felelősséget megállapítani, a vádemelés is nagyon ritka. Az orvos/egészségügyi dolgozó ugyanis nem valósít meg bűncselekményt, ha nem szegett meg semmilyen szakmai szabályt, csupán tévesen diagnosztizálta a beteg állapotát, és annak megfelelően alkalmazta a helyesnek tartott gyógymódot. A lőfegyver használatára, kezelésére vonatkozó szabályok megszegésével is megvalósulhat a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés, emiatt indulnak is nyomozások, ilyen volt legutóbb az újfehértói vadászbaleset.

Felfüggesztés, közvetítés

– Ezen ügyekben az ügyészség szívesen alkalmaz a vádemelés helyett olyan megoldásokat, amelyek kedvezőek a sértettnek és az elkövetőnek is. Éppen ezért gyakori a feltételes ügyészi felfüggesztés és a közvetítés a felek között. Különösen azokban az ügyekben van ez így, ahol a sértett is megszegett valamilyen szabályt, mondjuk ittasan ment dolgozni, illetve ha továbbra is munkakapcsolatban marad a sértett és az elkövető – ilyenkor elegendő a büntetés helyett például a jóvátétel fizetése.

Konkrét esetek megyénkből

A gyanúsítottnak, aki az egyik nyíregyházi gyárban villanyszerelőként dolgozott, egy dolgozó jelezte, hogy egy ventilátor meghibásodott. Elindultak megjavítani a berendezést, a dolgozó pedig megkérdezte a gyanúsítottól, hogy azt áramtalanította-e, amire azt a választ kapta, hogy a ventilátor üzemen kívül van. A gyanúsított szabaddá tette a kábeleket, a sértett pedig megfogta a vezetéket, hogy lemérje a hosszúságát. A szerelő nem ellenőrizte, hogy van-e feszültség a kábelben, így a sértettet áramütés érte. Csak úgy tudta elengedni a kábelt, hogy leugrott a tetőről, a zúzódásai 8 napon belül gyógyultak. Mindketten kérték a közvetítői eljárás elrendelését, amivel az ügyészség egyetértett. A megbánást tanúsító, büntetlen előéletű gyanúsított 50 ezer forintot fizetett a sértettnek, így az eljárást az ügyészség megszünteti.

Az egyik nyírségi konzervgyárban a gyanúsított targoncával raklapokat szállított, és úgy tolatott, hogy hangjelzést nem adott. Ekkor ért az útvonalába a sértett, akinek a lábát meglökte a targonca kereke, szerencsére 8 napon belüli sérülésekkel megúszta az esetet. A gyanúsítottnak tolatás előtt meg kellett volna győződnie arról, hogy nincs-e valaki az útjában, s hangjelzést is kellett volna adnia. Az ügyészség vádat emelt, és közérdekű munka büntetés kiszabását indítványozta.

Az egyik nyíregyházi gyárban a gyanúsítottak kezelték a híddarut, amivel egy fémpanelt akartak a hegesztőgép alá helyezni. A sértett kivette az alátétfát a fémpanel alól, mire a gyanúsítottak azt megemelték, de mivel nem pontosan a közepére akasztották be a horgot, a panel megbillent és a sértett lábát hozzányomta egy másik panelhez úgy, hogy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A baleset azért következett be, mert a gyanúsítottak nem gondoskodtak róla, hogy az emelés során más ne tartózkodjon a feladat végrehajtásának környezetében, és a sértett sem tudta, hogy nem tartózkodhatna az emelendő tárgy közelében. A sértett nem kívánta a társai megbüntetését, a gyanúsítottak pedig beismerő vallomást tettek és sajnálták az esetet. Vállalták, hogy gyógyulása alatt anyagilag segítik a sértettet. Az ügyészség elrendelte a közvetítői eljárást, ahol a felek megegyezhetnek a jóvátételben.

Ezek is érdekelhetik