környezet

2021.10.26. 07:00

Sok időnk nincs – jövőnk legnagyobb kihívása a klímaválság

A klímaválság hatásainak lassítása, megállítása egyre sürgetőbb. Sok időnk nincs, minden év számít.

Prof. Hajnal Béla, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja

Forrás: illusztráció/shutterstock

Fotó: Shutterstock

A klímaváltozást a kontinensek tektonikus mozgásai és a bolygót ért hatások, valamint az emberi tevékenység váltja ki. A természeti okok miatti éghajlati folyamatok évezredek alatt mennek végbe, míg az emberi tevékenység, különösen az elmúlt 50–70 évben, jelentős mértékben felgyorsította a globális felmelegedést. Ennek következményeként ciklonok, áradások, villámárvizek, fertőző betegségek, hőhullámok, erdőtüzek, vízhiány, elsivatagosodás és egyre erősebb légszennyezettség lép fel. A világ 14 ezer tudósa „Figyelmeztetés a világnak” címmel vitairatot bocsátott ki, felrázva a világot a környezeti kihívások megoldására. Egyik javaslatuk a fenntarthatóság biztosítására a termékenységi ráták csökkentése volt. Afrikában 70 év alatt 5,5-szeresére nőtt a lakosság száma, miközben Európában csak 1,4-szeres volt a népességgyarapodás.

Ne melegedjen tovább!

Növekvő nyomás nehezedik a kormányokra, hogy tegyenek meg mindent a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. A fő cél, hogy érzékelhetően lassuljon, illetve szűnjön meg a Föld általános felmelegedése. Egy hollandiai kutatóintézet kérdőívet bocsátott ki több száz európai demográfusnak, hogy tekintsék át a világ társadalmi gondjait, amelyek egy része demográfiai, míg mások társadalmi problémák, mint a jövedelemegyenlőtlenség és a klímaváltozás. Az aggodalomra okot adó körbe tartozik még a kor, nem, vallás és nemzetiség szerinti diszkrimináció, a szegénység, a bevándorlók integrációja, a nemek közötti egyenlőtlenség, az elhízás és a nagymértékű bevándorlás. E tíz témát illetően a kérdést így fogalmazták meg: mennyire aggódik a felsorolt problémák alakulásától a következő 20 évben? A válaszokat az egyáltalán nemtől a különös aggódásig lehetett megadni. A demográfusok egyértelműen a klímaváltozást (69 százalék) tartják a legnagyobb gondnak. Ezt követi a jövedelemegyenlőtlenség (65 százalék), a szegénység (57 százalék), a bevándorlók integrációja (53 százalék), a kor, nem, vallás és nemzetiség szerinti diszkrimináció (51 százalék). A kutatás legnagyobb meglepetése, hogy az európai demog­ráfusok körében az alacsony termékenység (21 százalék), a nagymértékű bevándorlás (17 százalék) és a népességcsökkenés (16 százalék) gondját a nemek közötti egyenlőtlenség (41 százalék) és az elhízás (32 százalék) feletti aggodalom is megelőzi.

A legfontosabb feladat

A klímaváltozást első helyre soroló demográfusok nagy kérdése, hogy e jelenség kapcsolatban van-e a népességváltozással, s ha igen, a népesedéspolitikai intézkedések hozzájárulnak-e a klímaváltozás csökkentéséhez. Jelenleg a világ népessége 7,9 milliárd – 1960-ban 3 milliárd volt. E gyors népességnövekedés és az egy főre jutó fogyasztás megsokszorozódása az eltelt hat évtizedben igen nagy környezetterheléssel járt. A népességgyarapodás mellett napjaink klímaválságához elsődlegesen a gazdasági növekedés járul hozzá, ami a magas jövedelmű országokban a legjellemzőbb. Bár a lassúbb jövőbeli népességnövekedés nem a legfontosabb tényezője a légkörbe kibocsátott szennyező anyag mérséklésének, ennek hosszú távú csökkentésében 40 százalékot meghaladó mértékben játszhat szerepet. A családtervezési programokra szükség van, mert például évente a világon 85 millió nem kívánt terhesség jön létre, közülük 32 millió gyermek meg is születik. A népességnövekedés jelentősen csökkenthető lenne a nem tervezett terhességek elkerülésével.

A népesedési vitákban sokszor a szegény országokat hibáztatják, miközben a klímaváltozást okozó nagy tömegű szén-dioxid-kiáramlás a gazdag országokban figyelhető meg. Azzal az állítással, hogy a klímaváltozás elsődlegesen emberi tevékenység eredménye, a válaszolók 91 százaléka egyetértett, illetve teljesen egyetértett. A felvételben szereplő demográfusok 85 százaléka szerint a környezet megmentése a legfontosabb feladat az emberiség számára, amit még akkor is végre kell hajtani, ha az a gazdaság lassulásával járna. 74 százalékuk úgy véli, a klímaváltozás egyik nem várt jelensége az elvándorlás lesz. A demográfusok majdnem fele szerint a népesség számának nincs hatása a klímaváltozásra.

Joguk van a fejlődéshez

A Föld eltartóképessége sok tényezőtől függ: a technológiától, a preferenciáktól, a termelés és a fogyasztás szerkezetétől. A demográfusok egy része szerint a szén-dioxid kibocsátásáért nem a fejlődő országokat kellene hibáztatni, mert nekik is joguk van a fejlődéshez, a jobb élethez. A légkört szennyező szén, olaj és gáz égéstermékei mellett az egyik legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátás az állattenyésztéssel jár, mert sok metán kerül a levegőbe. A megnövekedett húsfogyasztás jelentősen hozzájárult a Föld felmelegedéséhez, nagy kérdés, hogy táplálkozási szokásaink megváltoztathatók-e a jövő generációinak élhetőbb környezetéért. A gépkocsiállomány növekedése megállíthatatlan, ami a technológiai fejlődés ellenére még mindig környezetszennyező. A nagyvárosokban élők egészségének egyik legnagyobb rizikófaktora a lég- és porszennyezettség. Az elektromos autók megjelenésével a helyzet sokat javulhat a városokban, de az előállításukhoz szükséges ritkaföldfémek bányászata és feldolgozása nagy környezeti kárral jár. A klímaválság hatásainak lassítása, megállítása, visszafordítása egyre sürgetőbb. Sok időnk nincs, minden év számít. Az egyik neves matematikus így fogalmazott: a klímaválságot nagyrészt az emberek idézték elő, és ők jelentik a megoldást is.

Prof. Hajnal Béla, az MTA Demográfiai Bizottságának tagja

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában