A gazdálkodásról és a tervekről egyeztettek

Nem túlzottan érte el az állampolgárok ingerküszöbét a megyei önkormányzatnak a saját honlapján, a hivatalban és a megyei napilapban közzétett közérdekű felhívása, amelyben közmeghallgatásról tájékoztatták a lakosságot. Legalábbis ezt mutatta a részvételi arány az önkormányzat legutóbbi, november 25-ei közgyűlésén.

Összesen hárman jelezték felszólalási szándékukat, ebből is kettő tulajdonképpen értékelhetetlen volt, mivel nem olyan témákat feszegettek, amelyek a megyei önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Mindkét észrevételt a városvezetésnek kellett volna címezni, hiszen kizárólag nyíregyházi infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódtak, azon belül is közlekedési ügyekről – megszűnt, közutak között átjárásról, és az útpadkák balesetveszélyes beültetéséről – szóltak.

Annál figyelemfelkeltőbb volt Rostás Zoltán nyugdíjas levéltáros felszólalása, aki a jelenlegi egészségügyi helyzetre reflektált. Mint a megengedett öt percben – egyébként a feleségével együtt oltáspártiként – elmondta, érthetetlen számára, miért nem végeznek a veszélyeztetett embereknél olyan orvosi vizsgálatot, amely egyértelműsíthetné, milyen vakcina adható, és milyen nem, hogy biztosan ne okozhasson maradandó egészségkárosodást.

A felesége esetét hozta fel példaképpen, aki az oltás után három hete sokat szenved, gondozásra szorul, s mivel a szakrendelésen egyszer sem teszteltek, eddig saját nyugdíjukból több tízezer forintot kellett erre költeniük. Azt sem érti, miért nem adnak kedvezményt ilyen helyzetben a mellékhatások kezelésére javasolt gyógyszerek árából. Hiányolta a tömeges teszteléseket, és szeretné – fogalmazott–, ha a megyei sajtóban rendszeresen közzétennék az egészségügyi statisztikai adatokat.

Seszták Oszkár, a közgyűlés elnöke ugyan előrebocsátotta, hogy elsősorban az önkormányzat tevékenységével és működőképességével kapcsolatban vártak észrevételeket, készhez véve írásban is Rostás Zoltán észrevételeit, megígérte, hogy a közérdekű észrevételeket továbbítani fogják a megfelelő egészségügyi ellátókhoz. Mint hozzátette, elhangzott olyasmi is, amivel a a saját háziorvosához kellett volna fordulnia.

– Valamennyiünknek az a legfontosabb, hogy az oltásokat minél előbb felvegyük, elsősorban maguk miatt, de legfőképpen a közösséggel szembeni felelősség miatt. Az nem gondolhatja senki, hogy „majd mindenki felveszi, én pedig majd kimaradok belőle, kivárva, hogy fennálljon a nyájimmunitás”, ez közösségellenes magatartás. És legfőképpen ne ébresszünk kételyt a társadalomban az oltással szemben – tette még hozzá a megyei közgyűlés elnöke.

A folytatásban már a napirendi javaslatok megtárgyalására tért át a közgyűlés, amelynek sorát két fontos kiegészítéssel is megtoldották. Egyfelől szavaztak a Szabolcs-Szatmár-Beregi Térség Örökségvédelmi és Turisztikai Fejlesztéséhez szükséges újabb 130 millió forintos állami forrás befogadásáról, amely sok remek cél elérését teszi majd lehetővé. Másfelől módosult a Ratkó József-díj kiadásának támogatásáról szóló határozat, a közgyűlés ezt is egyhangúlag elfogadta.

A Megyei Települési Szilárdhulladék-gazdálkodási Program megvalósításának a helyzetéről szóló beszámoló kapcsán dr. Veres János MSZP-s képviselő örömmel konstatálta, hogy a bezárt szemétlerakókat rekultiválják, de nem mulasztotta el megjegyezni, hogy – látva más uniós tagállamok hulladékkezelését – „van még ebben tartalék”. Zárásképpen azt kérte: teremtsék meg annak a lehetőségét, hogy a szelektív hulladékgyűjtés minél szélesebb körben megvalósulhasson.

Mindezt Seszták Oszkár annyival egészítette ki, hogy a hulladékgazdálkodás terén szerencsére a megye komoly fejlesztéseket tudott megvalósítani, de az elmaradások felszámolására továbbra is lehetőséget kínálnak a TOP-os pályázatok. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy az egész hulladékgazdálkodási szisztéma éppen átalakulóban van.

Az egyébként visszafogott közgyűlésen a megyei Integrált Területi Program 2014-2020 elnevezésű dokumentum végrehajtásáról szóló előterjesztés indukált még némi hozzászólást, amelynek kapcsán dr. Veres János azt vetette fel, hogy jó lett volna, ha a vállalások táblázatával több alkalommal is találkozhatott volna a közgyűlés. Pontosabban lehetett volna látni, milyen forrást emésztenek fel, és milyen következményekkel járnak a különféle pályázati célok, és az adott helyzetet hogyan lehet befolyásolni, közelítve a kívánatos 100 százalékos teljesítéshez. Lipők Sándor fideszes frakcióvezető – elfogadva képviselőtársa javaslatát – alapvetően igen komolynak tekintette a június 30-ai állapotokat tükröző előterjesztést.

A megyeatyák ismételten azt is megerősítették, hogy a köztisztviselők javadalmazását minél hamarabb fel kellene emelni a közszolgálati illetményalap és személyi illetmények magyarországi átlagkeresetének szintjére. A közgyűlés azt is indítványozta, hogy azoknak az önkormányzatoknak, amelyek az emelésre saját erőből nem képesek, a kormány biztosítson költségvetési kiegészítést.

A tanácskozás ezt követően bejelentések, kérdések és interpellációk nélkül zárult, illetve az elnök a szokásjognak megfelelően arról is tájékoztatott, hogy a következő ülést december 15-én tartják.