A jövő beköszöntött az egészségügyi képzésben

Ahogy arról korábban beszámoltunk, november 15–19. között rendezik meg a Zays Hetet a nyíregyházi Zay-iskolában. A programsorozat az idén egy tudományos nappal is bővült, ami lehetőséget teremtett a szakmának a közös gondolkodásra, valamint a rangos vendégelőadók mellett az intézmény jelenlegi és volt diákjai is tudományos igényű előadásokkal bizonyították felkészültségüket.

Digitalizálódik az oktatás

Dr. Pápai Tibor, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Karának főiskolai docense előadásában bemutatta, hogyan alkalmazzák a modern technológiát az egészségügyi képzésben. Az úgynevezett skill laborokban élethű körülmények között gyakorolhatják a valós helyzeteket a leendő egészségügyi dolgozók, s ez a technológia ma már nemcsak Budapesten, hanem az ország több pontján – hamarosan Nyíregyházán is – elérhető. – A szakképzésnek az a célja, hogy a végzés után a diákok a lehető legmagasabb szintű tudással kerüljenek a pályára. Nagyon lényeges szempont, hogy a leendő szakemberek önállóan is képesek legyenek ellátni a feladataikat, ahogy az is fontos, hogy tudjanak csapatban gondolkodni. Az elméleti oktatásra építünk, de nem mindegy, hogy a tanulók milyen forrásból tájékozódnak. Ma már ez is digitalizálódik, és bár a koronavírus-járvány sok mindent beárnyékolt, ezt a fejlődést előremozdította – tudatta dr. Pápai Tibor, hozzátéve: ma már valósághű betegszimulátorok is vannak, amelyek nagyon hasonlítanak az élő emberekre.

– A szimulátorbabákat úgy kezeljük, mint az élő embereket, és rendkívül sok funkcióval bírnak. Jól képzett operátor kell a működtetésükhöz, hiszen bonyolult berendezésekről van szó. Képesek kinyitni a szemüket, tágul-szűkül a pupillájuk, verítékeznek, tapintható a pulzusuk, sőt gyógyszert is adhatunk nekik. Amennyiben nem megfelelő gyógyszert kapnak, allergiás tüneteik lesznek, és még a nyelvük is bedagad. Szinte bármilyen kezelést szimulálhatunk a használatukkal, s nem csak az orvosok, az ápolók képzésében is hasznosak, ugyanis olyan egyszerű folyamatok is gyakorolhatók velük, mint a betegek mozgatása. A leendő mentősök, vagy akár a katonai egészségügyi dolgozók képzését is fejleszthetjük velük, mert akár lőtt és robbantott sebek ellátásának gyakorlásához is ideálisak – ismertette a betegszimulátorok működését a főiskolai docens.

Több laborra lenne szükség

Magyarországon 2007-től használják a valósághű babákat, az elsőt az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetben, s a baba azóta is „él”. – Több ezren gyakoroltak már rajta, rengeteg beavatkozáson van túl. Az első skill labor 2014-ben indult hazánkban, de ahhoz, hogy komplett szimulációkat végezhessünk, a kórházakon, egészségügyi intézményeken túl a képzőintézményekben is bővíteni kell a laborok számát. Jelenleg csak a felsőoktatásban vannak ilyenek, de jó lenne, ha a szakképzésben is használnák a szimulátorokat. Ehhez az első lépés az lenne, ha a kórházakban, egyetemeken gyakorolnának a szakképzés tanulói. Magyarország több oktató-, megyei és egyetemi kórházában van labor, s Nyíregyháza is rajta van a térképen. A megyében a járványhelyzet hátráltatja a skill labor megnyitását, egy része ugyanis ambulanciaként működik. Elkezdődött a dolgozók képzése, de még nem volt ünnepélyes átadás – árulta el dr. Pápai Tibor.

A valósághű babákon túl a Semmelweis Egyetemen és Nyíregyházán is van szimulációs mentőautó, ahogy gyakran használnak a demonstrációs helyiségekben felborult autókat is, hogy a leendő kollégák a roncsból mentés lépéseit is a gyakorlatban sajátíthassák el. – A demonstrációs egységeknek oktatási és gazdasági előnyei is vannak, s az oktatóknak a vizsgáztatáshoz is segítséget nyújtanak. Azt azonban fontos kiemelni, hogy ezek a modern berendezések, szimulációs termek önállóan nem elengedőek az orvosképzéshez. Sok mindent megtanulhatnak a segítségükkel, a jövő itt van, de az empátiát és a kommunikációt nem lehet digitálisan vagy szimulációkban elsajátítani – hívta fel a figyelmet a főiskolai docens.