Nyíregyháza

2021.11.10. 17:30

Számos művész, tudós, politikus nyughelye – De miért lett Morgó az Északi temető neve?

Orgonasípok, ingaóra és Horatius a sírokon.

SZA

Ha nem nyomja a lelkünket a gyász súlya, temetőben járni kicsit olyan, mintha egy múzeumban lépkednénk. Ha nem szorul össze a szívünk egy nevet vagy sírt látva, úgy érezhetjük, hogy a temető a méltóságteljes emlékezés virágokkal, koszorúkkal díszített otthona, ahová vendégként lép be a látogató – ezt tettük a napokban a nyíregyházi Északi temetőben.

Urnatemetőt találtak

Nagyon régi temetkezési hely: már az i. e. I. évezred második feléből származó urnatemetőket is találtak a Pazonyi utca végén végzett földmunkálatok során, ezekről Jósa András is említést tett – ma már ő is itt alussza örök álmát. A temető történetét feldolgozó kötetből, melyet dr. Fazekas Árpád és Szekrényes András írtak, kiderül: egy 1824-es feljegyzés négy temetőt említett, melyeket az égtájak szerint neveztek el. Eszerint 1753-ban a nyíregyházi első telepesek, akik evangélikus tótok voltak, a keletit, a mai Jósa András Kórház területén lévő, egykori „kuruc kori” temetőt használták. Az 1800-as években nyitották meg a nyugatit a mai a konzervgyár helyén. 1848 után a sínek túloldalán is kialakítottak egy sírkertet, ahová az I. világháború halottait szállították – ez ma a Hősök temetője. A feljegyzések szerint 1930-ban vette át a város az evangélikus egyháztól az Északi temetőt, más néven a Morgót, és a Délit, majd mindkettőt köztemetővé nyilvánította, ekkor építette meg Régi-Rerrich Béla klinkertéglából a 16 méter magas bejáratot.

S hogy miért lett Morgó? A francia eredetű szó többek között halottasházat is jelent, de a temető mellett volt a Morgó utca és a Morgó kocsma is, ahol a temetésre, vásárra utazók megálltak.

Non omnis moriar

Az Északi temető 32 hektáros területe számos híres művész, tudós, politikus nyughelye.

Dr. Konthy Gyula főorvos sírja

Mások mellett a testőr, filozófus Bessenyei Györgyé, akinek emlékét két képzőművészeti alkotás is őrzi: a bejárat mellett lévőt Ráthonyi József készítette süttői márványból, de Bán Ferenc is tervezett egyet, azt a Nemzeti Megbékélés Park- jában találjuk.

Az egyik legszebb síremlék dr. Konthy Gyula városi főorvosé: az az Erdey Dezső szobrász készítette, akit a nyíregyházi Barzó Endre festőművész ajánlott – utóbbi ugyancsak itt nyugszik. Erdey tervezte a görög síremlékekre emlékeztető hátteret is, amin egy Horatius-idézet olvasható: Non omnis moriar – nem halok meg egészen.

Vannak sírok, amelyek megjelenésükkel az elhunyt munkásságára utalnak: Vikár Sándor nyughelyén például ég felé törő orgonasípok találhatók – a vörös márványból készült síremléket a zeneszerző özvegyének elgondolása alapján készítette Tilles Béla szobrászművész. A híres lakatosdinasztia, a Radoszta család nyugvóhelyét kovácsoltvas kerítés veszi körül, Leviczky László órásmester sírjára pedig Tóth Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész olyan domborművet készített, melynek fő motívuma egy régi, felhúzós ingaóra, ami 5 órát mutat.

Derékba tört oszlop

A ravatalozó mögött két ismert evangélikus egyházfejedelem, Geduly Henrik és Domján Elek síremléke áll, de Lukács Ödön református lelkész, és az Angolkisasszonyok rendtagjai is itt nyugszanak.

Dr. Geduly Henrik sírja

Itt találjuk a két korábbi polgármester, Bencs László és Bencs Kálmán sírhelyét, a város első tűzoltóparancsnokát, Sztárek Ferencet is itt temették el, s nem lehet nem észrevenni dr. Szentiványi Ferenc miniszteri tanácsos sírján a fekete gránitból készült hatalmas keresztet, Horváth Pál 48-as honvédszázados nyughelyét pedig derékba tört oszlop díszíti – utalva a szabadságharc elveszett ügyére. Tárnok Ferenc mérnök és öccse, az akkor egyetemista Tamás a forradalom alatt a fővárosban vesztették életüket, s itt vannak 1956 nyíregyházi hősei: Szilágyi László és Tomasovszky András, mint ahogy Szemerédy Szilárdné is, akiről megtudjuk: hét fia harcolt az I. világháborúban.

Jósa András sírját, kérésének eleget téve két nyírfa öleli, Barzó Mihály építőmestert és fiát, a festőművész Endrét közös sírba temették, Nadzon Gusztáv asztalosmester sír- emlékét pedig egy egész szoborcsoport díszíti: a feleség térdepelve sír, a mester roskadozva gyámolítja fiát, akinek kezében ott a gyalu. Westsik Vilmos, ifjabb Krúdy Gyula, Pál Gyula, Toma András is e temetőben alusszák örök álmukat, mint ahogy Sipkay Barna is, akinek sírján Shakespeare-idézet: Az vagy nekem, mi testnek a kenyér.


Nemzeti sírkert

A Nemzeti sírkerthez az Északi temetőben 15 nyughely tartozik

Bessenyei György író, költő. Csallány Dezső régész, muzeológus. Geduly Henrik evangélikus püspök, író. Inczédy György jogász, Nyíregyháza első polgármestere. Jósa András régész, orvos. Kégly Szeréna tanítónő, gyermeksegélyező. Kovács István főhadnagy. Lukács Ödön költő, író, református lelkész. Szilágyi László 1956-os mártír. Tomasovszky András 1956-os mártír. Vietórisz József költő. Vikár Sándor zeneszerző. Westsik Vilmos mezőgazdasági mérnök, talajkutató. Mikecz Kálmán huszárezredes, Pásztory Árkád Nagy Szent Bazil-rendi atya.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában