Jégpillés vízben merült a közismert nőgyógyász Gergelyiugornyánál

 Jó ideje már nem telhet el úgy a karácsony, hogy a magyar női cselgáncsválogatott első szövetségi kapitánya, a közismert nőgyógyász, dr. Skapinyecz József ne mártózna meg a Tiszában Gergelyiugornyánál. Természetesen az idén sem volt ez másként, az ünnep második napján, december 26-án legkisebb fiával együtt merültek alá a fogvacogtatóan hideg folyóban. 
 

Volt ideje megszokni 

– Négy gyermekem közül három már orvosként dolgozik, a legifjabb, a 18 éves Ákos Mór azonban velem tartott. Míg mi a Tiszában tempóztunk, Dávid fiam a szintén jeges Majnában mártózott meg – mondta el érdeklődésünkre a 73 esztendős sportember, akit a már hagyományos „kihívásra” egy libanoni fül-orr-gégész kollégája is elkísért, ugyanis nem hitte el, hogy van ember, aki önként és da­lolva bemerészedik a der­mesztő vízbe. 

– Különösebben nem készültem az idei úszásra sem, hiszen gyermekkorom óta fürdőzöm télen-nyáron a Tiszában, az elmúlt közel hét évtizedben bőven volt időm megszokni az érzést, ahogy a jeges víz körülöleli a testem. Az időjárás-előrejelzéssel ellentétben – ami bőven pluszokat jósolt – a víz nullafokos volt, már jég volt a szélén. Összesen körülbelül félórát töltöttünk a parton a hóban és öt percet a folyóban. 

– Jövőre február 5-én tartjuk a Tisza napját, amikor szintén úszunk egy jót a folyóban – jegyezte meg dr. Skapinyecz József, aki korábban elárulta: a szíve csücske a Bereg. Van is egy háza a vásárosnaményi Tisza-parton, annyira vonzzák a beregi emberek, az ízek, a semmi máshoz nem hasonlítható miliő. 
 

Egyre többen csatlakoztak 

Kezdetben csak a saját szórakoztatására merült a jeges vízbe a decemberi hónapokban a Nyíregyházán élő Mikucza Zsolt, aztán egyre többen követték a példáját. A nem mindennapi kihívás annyira vonzotta a bátrakat, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása előtti időkben olykor már ötven „leveleki rozmár” is gázolt vele a víztározó jéghideg vagy jéggel borított vizébe. 
 

Új időpontban lesz 

Kialakult az a szokás, hogy a karácsonyi ünnepeket követően december 27-én várták a bátor jelentkezőket egy kis lubickolásra, az érdeklődőket pedig meleg étellel és itallal vendégelték meg. 
– Több oka is van, hogy az idén elmaradt a „leveleki rozmárok” úszkálása – mondta el érdeklődésünkre Mikucza Zsolt. – Az egyik meghatározó tényező az időjárás volt, ugyanis nem hűlt még le úgy a tó vize, illetve nem is volt még befagyva, hogy a merülés valóban igazi kihívást jelentsen a számunkra. A gyenge időjárás miatt áttettük az időpontot január végére, február elejére. Az új időpontot az is indokolta, hogy évek óta december 27-én van az Országos Jótékonysági Vadászat, amelyen többen is részt szoktunk venni. Ha meglesz a vízbe merülés új időpontja, a közösségi portálokon és a sajtóban időben fogjuk jelezni az érdeklődőknek. 

Borítókép: Dr. Skapinyecz Józsefet egy libanoni kollégája is elkísérte a merülésre | Fotó: Skapinyecz József archívuma