Újabb értékes relikviákkal gazdagodott a Kállay Gyűjtemény

Különleges ajándék került a minap a Kállay Gyűjtemény jelképes karácsonyfája alá, ugyanis Dr. Baján László egykori diplomata a háznak ajándékozta Ghyczy Jenő, egykori külügyminiszter csodálatos díszmagyar mentéjét, néhány kitüntetését és személyes dokumentumainak egy részét. Ezeket mutatták be a sajtónak december 22-én, ahol a Kállay-család közbenjáró két leszármazottja, Kállay Helén és Kállay Kristóf is jelen voltak.

Hol is lehetnének jobb helyen másutt, mint itt, hangsúlyozta a köszöntést történészként is magára vállaló dr. Ulrich Attila alpolgármester, háláját fejezve ki a két Kállay-utód felé, hogy a barátságuk révén sikerült ezeket a relikviákat ide Nyíregyházára elhozni. Amint az alpolgármester rámutatott: ez a ház nem csupán Kállay Miklós egykori miniszterelnök személyének, de az 1943–44 között működő Kállay-kormánynak is méltó emléket állít. 

– Olyan központ, ahol ma Magyarország egyik legjelentősebb polgári és nemesi anyagát őrizzük, a kitüntetés gyűjteményről nem is beszélve – hangsúlyozta, azzal szólítva meg a kedves vendégeket, hogy amit a 90-es évek elején építeni kezdtek, azt remélhetően tovább is építik.

Másodikként dr. Baján László mesélte el az adományozás körülményeit. Mint kiderült, a díszviselet korábban a gödöllői kastély Kállay-korszakának az anyagai között volt kiállítva, ám mivel azt átalakították, illetve részben felszámolták, örömmel döntöttek a valóban optimális Nyíregyházára áthelyezés mellett.

– Ghyczy Jenő nagymamám nővérének volt a férje, és mivel gyermekük nem született, édesanyámra, mint a keresztlányukra hagytak mindent. Ez a díszviselet is a hagyaték révén került hozzánk, egyéb értékes holmik mellett, amelyek megőrizték Jenő bácsi – nekem ugyanis mindig az volt – emlékét. Azt persze mindenképpen hangsúlyozni szeretném, hogy Kállay Miklós maga vitte a külügyeket egy ideig. Amikor viszont miniszterelnök lett, Ghyczy Jenőt kérte fel a külügyminiszteri pozícióra, aki persze nemet mondott, talán mert egyelőre nem merte elfogadni a megtisztelő megbízatást. A családi történet szerint Kállay Miklós később visszament Jenő bácsihoz, és nem mást kért fel külügyminiszternek, hanem megint csak őt, ami pedig különösen megtisztelő felénk mindmáig a Kállay-család részéről. Tehát nem a Kállay-kormány alatt töltötte be ezt a magas pozíciót, az övé egy rövidebb időszak volt. Azzal a kiegészítéssel, hogy 1941-től Ghyczy Jenő már a külügyminiszter állandó helyettese lehetett. Egyébként közismerten náciellenes ember volt, a korabeli sajtóban – otthon ezekből is vannak mintapéldányok – ki így, ki úgy dicsérte. A nácik nyilván ellenezték a kinevezését. Ribbentrop azért lobbizott, hogy ne neki adják oda a posztot, az angolszász sajtó viszont nagyon pozitívan fogadta a hírt. Mivel 1982. januárban halt meg, én diákként még gyakran találkoztam vele, és sok érdekes beszélgetést köszönhetek neki – adott némi betekintést az adományozó.

A relikviák egyébként az eredeti megállapodás szerint öt évig kerülnek itt letétbe, hallhattuk az intézmény igazgatójától, Dohanics Lászlótól, de az adományozó nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy azután is itt maradhassanak.

Az elhangzottakhoz Kállay Helén mindössze annyit tett hozzá, hogy dr. Baján Lászlóval régi gyerekkori barátságot ápol a család, mindent tudnak egymás családi hátteréről, történetéről, így nem volt nehéz egyetérteniük a Kállay Ház számára örömteli döntésben. – A nyíregyházi gyűjteményt a mi nagybátyánk alapította és alapozta meg 1993-ban, azóta – mivel nagy öröm, hogy egyáltalán létezik – a családtagok részéről is igyekszünk minden támogatást megadni hozzá. Reméljük, a jövőben is segíthetjük a további bővülését – fejezte ki örömét Kállay Helén. 

MJ