Zöld jelzés a vízmegtartásért

A szakemberek legalább 25 éve sejtik – amit ma már valamennyien tapasztalunk is –, hogy hazánk egyes területein komoly gond van a vízbázissal. Egyre kevesebb csapadék hull, fogy az öntözővíz, és mindez lassan az ivóvízháztartásunkra is kihat. Ezen igyekszik most változtatni a kormány, forrást biztosítva a problémakezeléshez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is. Minderről a napokban kormányhatározat született, így néhány év múlva különféle forrásokból olyan volumenű – több mint 100 milliárdos – vízgazdálkodás-fejlesztés kezdődhet el a Nyírségben is, amilyen ebben a térségben még nem volt.

Mindezt a megyei önkormányzat keddi sajtótájékoztatóján a megyei közgyűlés elnöke, Seszták Oszkár történelmi jelentőségű lépésnek nevezte, elmondva, hogy a régóta dédelgetett tervekhez 80 millió forintból a VIZITERV Environ Kft. már el is készített egy koncepció tanulmányt, bruttó 2,8 milliárd forintot pedig a KEHOP 7 éves keretéből arra fordíthatnak, hogy a terveket a lehető legjobban kidolgozhassák. A tervelőkészítés konzorciumban valósulhat meg, amelynek vezető tagja az Országos Vízügyi Igazgatóság, partnere pedig a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (FETIVIZIG)

Mint a megyei elnök rámutatott, a fejlesztések ugyan az ipart is kiszolgálhatják, a pozitív irányú elmozdulás elsősorban a gazdálkodókat érinti majd. Ezért is volt jelen a bejelentésnél Rácz Imre, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke, aki a megye teljes fejlődésére kiható folyamatnak nevezte a mostanit, amely nemcsak a víztestek 2027-ig vállalt javulását eredményezheti, de a tapasztalható tavaszi kiszáradást akár másfél hónappal kitolhatja.

S hogy milyen jelenségek késztették döntésre a kormányt és a vízügyi ágazatot, ahhoz Bodnár Gáspár, a FETIVIZIG igazgatója szolgált némi adalékkal. Rámutatott, a helyzet rendkívül súlyossá vált a működési területükön, az elmúlt 10 évben több mint 400 milliméternyi csapadékhiány halmozódott fel, folyamatos a talajvizek süllyedése, egy méterrel lejjebb vannak a szokásosnál. Immár 5-6 éve több víztározó is teljesen száraz, de még az olyanokban is, mint a rohodi vagy a vajai, csupán 5-10 százalékos a feltöltöttség. – Hiába készítünk minden évben vízvisszatartási terveket, a nyár elejére, közepére a vízelvezető rendszer 80 százaléka kiszárad, a terület kétharmadán az aszályhelyzet erős minősítésű – magyarázta.

A hiányzó vizet tehát pótolni kell a Tiszából vagy a Keleti-főcsatornából, és szét kell osztani, ehhez pedig újabb tározókra, átalakított és kibővített csatornahálózatra van szükség. A folytatásban erről részletesen is beszámolt a nyíregyházi székhelyű VIZITERV Environ Kft. ügyvezetője, Illés Lajos, bemutatva az igen száraz hátsági Észak-Nyírség 2000 négyzetkilométeres területérere már kidolgozott koncepciójukat.

– Jelenleg 7 víztározó van, amibe 10 millió köbméter tározható, csakhogy nem tudnak feltöltődni. A gondok orvoslására egy több mint 100 kilométer hosszú, másodpercenként 2-3 köbméternyi vizet szállítani képes távvezeték készülne, ami évi 100 millió köbmétert juttatna a térségbe. A legoptimálisabb a Vásárosnamény alatti tiszai vízvétel lenne. A Nyírség 60-70 méteres szintkülönbségének áthidalását csak átemelő szivattyúkkal lehet majd megoldani, aminek a működtetéséhez az energiát egy komoly volumenű napelempark adná. De további, összesen 11 állandó víztározót is létesíteni kell, szükség lesz 330 vízvisszatartási helyre a Nyírség mélyebben fekvő területein, és néhány tucatnyi vízvisszatartó egységet a csatornamederbe is telepíteni kell, ezzel ugyanis a talajvíz szintjét is pozitívan befolyásolni lehet. A rendszerek működtetéséhez monitoring rendszerre is szükség lesz, és a megvalósítást mindenképpen meg kell előzze egy társadalmasítási folyamat – magyarázta az ügyvezető. Zárásképpen elmondta, hogy 2023. november végére a tervek elkészülnek, és mindazokra az engedélyekre is bélyegző kerül, amelyek a beruházásokhoz szükségesek.