Az elsüllyedt rohodi várkastély

1972. január 6., csütörtök

Az elsüllyedt rohodi várkastély

A Baglyosról azt tartják, hogy ott valamikor egy várkastély volt. Elsüllyedt. A föld nyelte el a Gémkút egykori házait is a toronnyal együtt. Úgy mondják, a harangja minden hetedik évben megkondul a föld gyomrában.

Baglyos, Gémkút, Sige-tanya. Ezeket a Rohod környéki földrajzi neveket ugyanolyan évszázados történetek lengik körül, mint magát a községet. Szájról szájra terjednek a legendák, a babonás hiedelmek, az idősebb emberek mesélő kedvükben továbbadják a történeteket a fiatalabbaknak. Rohod nevéről is több változat él a községben, ki ennek hisz, ki amannak.

Akik pedig mindezeket az adatokat gyűjtögetik, idős emberekhez kopognak be egy-egy történetért: Rohod legfiatalabb korosztálya, az általános iskola honismereti szakkörének tagjai. Huszonhat gyerek jön össze minden pénteken délután, s beszámolnak a gyűjtőutak eredményéről, vagy arról, ha felfedeznek egy-egy régi tárgyat, vagy történetet.

Mennyi kincset rejtenek a padlások! Az egyiken egy régi pipagyűjtemény, a másikon csikóbőrös kulacs fából faragva, a harmadikon guzsaly és faragott szalonnásláda. Találtak faekét és egy több száz éves kődarálót.

A legendás, babonás történetekben ugyanolyan gazdag ez a vidék, mint a padlások a rejtett kincsekben. „Nyáron, amikor szénát gyűjtenek, megjelenik egy nagy felhő, amiből leszáll egy vörös bika. Az egyik szénagyűjtő legény - aki maga is táltos, mert foggal született - így szól a többihez: Most én is bikává változom, s megvívok a vörös bikával. Segítsenek, üssék el a villával a vörös bika egyik inát. Ha sikerül, lesz termés, ha a vörös bika győz, a határt elveri a jég.”