Erőt meríthetünk Lónyay család erkölcsi nagyságából

Egy születésnapi ünnepelt, két helyszín, három ünnepi szónok. Dióhéjban így foglalható össze a csütörtökön megkezdődött Lónyay 200 Emlékév pénteki programja megyénkben. Mint lapunkban már beszámoltunk róla, kétszáz éve született gróf Lónyay Menyhért, az 1867-es kiegyezés után Magyarország első pénzügyminisztere, aki aztán az Osztrák-Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere is lett, majd kinevezték miniszterelnöknek. A Tuzsér Községért Közalapítvány több önkormányzattal és partnerszervezettel összefogva meghirdette az emlékévet azzal a céllal, hogy minél többen megismerhessék a politikus sokrétű munkásságát.

Lónyát és Tuzsért nemcsak a földrajzi közelség kapcsolja össze, hanem a Lónyay család és gróf Lónyay Menyhért személye is. Az egykori miniszterelnök Nagylónyán született, a szabadságharc leverése után az ottani kastélyban rejtőzködött elt. Sok évet élt Tuzséron, gazdálkodott az ottani birtokain, s halála után is először Tuzséron temették el, s majd később szállították át Lónyára, a Lónyay család sírkápolnájába. Így aztán természetes volt, hogy mind a két településen megemlékeznek a kiemelkedő államférfiról születésének évfordulója alkalmából.

Lónyán a családi sírkápolnánál Nagy Ernő polgármester köszöntötte a vendégeket. Az emlékévvel kapcsolatban utalt arra, hogy a médiában és a nagy nyilvánosság előtt gyakran fog elhangzani a „Lónyay 200 Emlékév" elnevezés ebben az esztendőben. Az emlékév programjait csak összefogással lehet megvalósítani, s ebben nagy szerepet játszik a megyei önkormányzat, Tuzsér és Lónya vezetősége, a Tuzsér Községért Közalapítvány és dr. Tilki Attila, a térség országgyűlési képviselője.

– Lónya számára is fontos, hogy méltóképpen emlékezzünk meg az egykori miniszterelnökünkről. Szeretnénk, ha a közvéleményben is tudatosulna, hogy történelmi értékekkel rendelkező település vagyunk. Jó érzés volt csütörtökön lónyainak lenni Budapesten a pénzügyminisztériumi megemlékezésen, ahol Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt gróf Lónyay Menyhért gazdag életéről. Lónyay Menyhért szigorú erkölcsi alapokon nyugvó nevelést kapott, szülei és nevelői szolgálatra készítették fel. Olyan politikai iskolát járt ki, amely szerint fontos a haladás ügye, de  meg kell tartani a konzervatív értékeket is. A szabadszellem képviselője volt, ugyanakkor azt is vallotta, hogy rendnek kell lennie. Nagy érdemei vannak abban, hogy a polgári Magyarország elindulhatott a fejlődés útján – mondta Lónya vezetője.

Elmondta gondolatait dr. Tilki Attila országgyűlési képviselő is. Először Mikszáth Kálmán sorait idézte, aki kortársa és képviselőtársa is volt Lónyay Menyhértnek. A népszerű író szerint a székelynek két esze van. Sokszor a jobbik eszével gondol ki valamit, de a rosszabbikkal hajtja végre. Ugyanígy vannak a magyarok is, amikor hagyják elpusztulni az értékeiket.

– A csütörtöki pénzügyminisztériumi rendezvényen láthattunk egy képet a Lónyay család nagylónyai kastélyáról. Sajnos, az épület elpusztult, pedig meghatározó szerepe volt a család történelmében. A szabadságharc leverése után itt rejtőzködött Lónyay Menyhért az édesanyja és Etelka nevű nővére segítségével. Mint az édesanyja az emlékirataiban megírta, a meneküléshez volt előkészítve guba, pörge kalap, hosszú kötéllépcső, végül az édesapja szöktette Párizsba, ahol tovább folytatta pénzügyi tanulmányait. S akkor hadd térjek vissza a kastély elpusztításához. 1945 után volt egy olyan korszak hazánkban, amikor az volt a fő cél, hogy a múltat el kell törölni, s ennek a szellemiségnek lett az áldozata a kastély. Bár a kúria már nincs meg, de erőt meríthetünk Lónyay Menyhért és családja erkölcsi nagyságából, hazaszeretetéből, áldozatvállalásából. Kevesen tudják, talán Jókai Mór Kárpáthy Zoltán című regényéből lehet ismerős, hogy Lónyay Menyhért édesapja az 1838-as dunai árvíznél kormánybiztos volt, az édesanyja és a már említett Etelka testvére segített az akkor bajba jutott embereken. Bízom abban, hogy a falu, a térség, Felső-Szabolcs büszke Lónyay Menyhértre, aki hazafi és nagy lokálpatrióta is volt – fogalmazott a honatya.

Az ünnepi gondolatok után a résztvevők a Honvédsuli  Egyesület kadétjainak közreműködésével elhelyezték a sírkápolnában az emlékezés koszorúit, majd eldördült egy díszlövés az államférfi tiszteletére.

Tuzséron a Lónyay-kastély egyik szárnyában rendezték meg az ünnepséget. Az egykori miniszterelnök életét és munkásságát Ferkovics Tibor polgármester elevenítette fel.

– A tuzséri emberek nagy szerencséjére a gróf gazdálkodott is az itteni birtokán, s ezzel megalapozta a falu jövőjét, hiszen népszerűvé tette az almatermesztést. Segítette a gyermekek oktatását is. A nép imádta földesurát. Egy visszaemlékezés szerint amikor a református parókiánál nótáztak a helybeliek, Lónyay Menyhért is együtt dalolt az emberekkel, vagyis egy közösséget alkottak. Neki köszönhetjük azt is, hogy a Tisza szabályozásával és a főcsatorna megépítésével átalakult a táj arculata, a mocsarak, lápok helyén mezőgazdasági művelésre alkalmas területeket nyertek – monta többek között a polgármester. 

– Lónyay Menyhért jelentős részt vállalt a megye polgári fejlődéséből, hiszen neki köszönhetjük a Nyíregyháza– Ungvár közötti vasútvonalat is. Emlékezzünk méltóképpen Lónyay Menyhértre, mert az elmúlt évtizedekben nem kapott kellő elismertséget. Lónyay Menyhért és a Lónyay család tagjai értéket teremtettek, s a mi kötelességünk ezt a szellemi és épített örökséget megőrizni. Olyan alapokat fektettek le, amelyekre még sokáig építkezhetünk tovább.

Lónya és Tuzsér hasonlít abban, hogy ápolja a Lónyayak emlékét, azonban míg Lónyán elpusztult a család ősi kastélya, addig Tuzséron áll. Természetesen többek között erre is kitért  ünnepi beszédében dr. Tilki Attila.

– Köszönettel tartozunk azoknak az embereknek, akik 1945 után Tuzséron éltek, mert itt megmaradt a kastély, míg Lónyán eltűnt. A helybeliek jogosan lehetnek büszkék erre a megyei értékre, ami hamarosan megújulhat, megszépülhet, mert bekerült a kastélyprogramba. A tuzséri emberek nem véletlenül becsülték meg a kastélyt, hiszen tudták, mit köszönhetnek az arisztokrata családnak. A Lónyayak nélkül nem lett volna alma a községben, s nem lett volna vasútvonal sem.

A múlt megidézése után az országgyűlési képviselő, valamint a megye és a település vezetői, a község intézményeinek képviselői megkoszorúzták gróf Lónyay Menyhért mellszobrát a kastély épülete előtt.