Indul a kulturális negyed legnagyobb projektje

Ősi, régi, antik, ódon, letűnt, ásatag, hajdan volt, archaikus – jelzők, amelyek a leghamarabb eszünkbe jutnak egy múzeumról. Nem úgy a nyíregyházi Jósa András Múzeum esetében, amit pár év múltán úgy fogunk emlegetni, mint modern, korszerű, attraktív, haladó, sőt jövőbe tartó intézményt, amely forradalmian új kiállítási tematikával lvezeti be minden látogatóját a 21. századba. Ne kerülgessük a forró kását: a város nagyra becsült közgyűjteménye az elkövetkező két esztendőben látványos átalakításon és felújításon esik át, és válik közel három milliárd forintos TOP-os forrásból turisztikai szempontból is értékes, egyedülálló, és ultramodern attrakcióvá. Erről tartottak előzetes sajtótájékoztatót hétfőn a városházán.

– Tavaly a városi önkormányzat 2,8 milliárd forintot nyert a Jósa András Múzeum felújítására, illetve turisztikai célú fejlesztésére. A folyamatosan épülő, szépülő kulturális negyednek ez az utolsó nagy volumenű beruházása, a legnagyobb láncszeme – igyekezett a részletekről is szólni a sajtónak dr. Ulrich Attila alpolgármester. – A múzeum nem csak kívülről, de belülről is megújul, a tervezése jelenleg is tart, és komplex az a munka, amit el kell végezni. A városvezetés nagyon örül, hogy ezzel a projekttel – ami nem lesz rövid menet, feltehetően jövő év vége felé fejeződhet csak be – lezárul a kulturális célú fejlesztés Nyíregyházán, és a kulturális intézményeink közül a legrégebbi méltó, modern formában születik ujjá. Nyilvánvalóan meg kell várnunk a terveket, hogy az elképzeléseink, vágyaink valahogy egyensúlyba kerüljenek a realitással. Ez az épület meglehetősen régi, eredetileg nem is múzeumnak épült. Mára az uniós múzeumi előírás sokat változtak, és szigorúan megszabják, hogy egy épületnek milyen statikai teherbírással kell rendelkeznie, aminek jelen állapotában nem igazán felel meg. Teljes átszabásról van tehát szó az ingatlanul belül – nyomatékosította az alpolgármester, majd átadta a szót az intézmény igazgatójának, dr. Rémiás Tibornak. Mostantól ugyanis a muzeológusok a tervezőkkel közösen nyilván azon is dolgoznak, hogyan valósíthatók meg a jövőben a tervezett állandó és új kiállítások megújult formában. Egy olyan múzeumnak, amely egymillió tárgyat őriz az ország keleti szegletében, nyilvánvalóan az értékeinek a megóvásáról kell gondoskodnia elsősorban, de menet közben lesznek más feladatok is.

– A múzeumunk az idén 153 éves, de ekkora beruházással még soha nem tisztelte meg a fenntartó, mint most. Amint többször is hangsúlyoztuk, a fejlesztés elsősorban turisztikai célú, vagyis a legfontosabb, hogy a látogatószám, és a helyben eltöltött látogatási idő megnövekedjen. Ennek érdekében nagyon sok, összesen 15 különféle turisztikai attrakciót fogunk beépíteni a megújult múzeumunkba – fogalmazott dr. Rémiás Tibor.

A múzeumi komplexumot jól ismerők bizonyára tudják, hogy az épületegyüttes több különálló szárnyból áll, a mostani felújítás – nevezhetjük első ütemnek – egyelőre az A és B szárnyat, vagyis az utcafronton álló főépületet, négy szinten közel négyezer négyzetméteres teljes belső hasznos alapterület érint. Mint elhangzott, teljes energetikai korszerűsítésen, külső és belső felújításon esik majd át, ami – lévén hogy helyi védettség alatt álló ingatlanról van szó – nem érinti az arculatát, külső megjelenését.

– Sokan kérdezik, hogy ha majdnem két évre bezár a múzeum, mit fognak csinálni a benne dolgozók, pláne hogy csak augusztusban indulnak el a munkálatok. Szeretném eloszlatni azt a tévhitet, hogy kiállítások hiányában nincs mit csinálni a közgyűjteményben. Igenis feladat bőven van, a kiállítás szervezés és működtetés csak egy a számos egyéb teendő közül. Itt a jövőben is komoly tudományos kutatások folynak majd, és szigorú muzeológiai munkát (műtárgyrendezés, restaurálás, revízió és leltározás) végzünk. Rengeteg új műtárgy, lelet érkezik be ez idő alatt is, és a lemaradások ugyancsak pótolhatók. Bízom benne, hogy ha megszépülünk, sokkal több látogatója lesz az intézménynek, pedig eddig sem volt szégyenkezni valónk – tette még hozzá az intézmény vezetője, és ezt az alpolgármester is megerősítette.

Arról persze nem mondhattak konkrétumokat, hogy a műtárgyakat, melyeknek egy jelentős része kikerül az épületekből, pontosan hová viszik, biztonsági okokból ez nem tartozik a nyilvánosságra. Az viszont már nem titok, hogy a dolgozók egy részét különféle filiákban helyezik el. Természetesen a fenntartóra az elkövetkező hónapokban még sok fejtőrés és számolgatás vár. Bele kell férni a költségvetésbe egy olyan időszakban, amikor az árak folyamatosan emelkednek, még akkor is, ha sok remek ötlet megvalósíthatósága nem mindig pénzkérdés. Mindenesetre márciusban újabb sajtótájékoztatót tartanak, ahol bizonyára a mostaninál sokkal érdekesebb részletek is kiderülhetnek.