Menni vagy maradni – ez itt a kérdés

Az iskolába készülő óvodás gyerekek szüleinek életében fontos dátum január 18-a, az augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltő ovisok ugyanis tankötelezetté válnak. Ha a szülő úgy látja, hogy  tanköteles korú gyereke még nem érett az iskolakezdésre, vagy ha indokoltnak tartja, hogy még nem tanköteles gyereke szeptemberben megkezdje az iskolát, az Oktatási Hivatalhoz nyújthatja be a kérelmét. 

Lapunk egy tanítónőt és egy óvodapedagógust kérdezett a témában és kiderült: e döntéssel a szülők alapvetően meghatározzák azt, hogy a gyerekük hogyan viszonyul majd az iskolához s a tanuláshoz.Az elmúlt két évben az iskolaérettség kérdését egy picit más szemüvegen keresztül vizsgálták a szülők, mint a pandémia előtt. 

A járvány alatt elrendelt távoktatás megijesztette az  iskolába induló gyerekek szüleit, és többnyire ragaszkodtak ahhoz, hogy a tanulásra érett, tudatos és teherbírásában is erős gyerekük üljön be az iskolapadba. Az évhalasztást kizárólag a szülő kérésére, az óvodapedagógus javaslatára és a pedagógiai szakszolgálatnál kért iskolaérettségi vizsgálatokra alapozva lehetett kérelmezni. 

A tanítók szerint a szülőknek elsősorban az óvodapedagógusok javaslatait kell mérlegre tenniük a döntés előtt, hiszen ők látják a hat­éves gyerek fejlődési ívét, készségeit, és esetenként a lemaradásokat is. 

Könnyen vett akadályok 

– A tanulásra szociálisan és pszichésen megérett gyerekek könnyen veszik az eléjük gördülő akadályokat az iskolában, s az első két évben elért eredményeik, sikereik alapozzák meg később nem pusztán tanulmányi eredményeiket, hanem az egész tanuláshoz, az iskolához fűződő attitűdjüket is – kezdte a tapasztalatokkal dr. Juhászné Molnár Tünde, a Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium tanítója. Majd hozzátette, a digitális oktatás egy speciális helyzet volt, amikor az alsó tagozatos korosztály heteken át a szülők segítségére szorult az ismeretek elsajátításában és gyakorlásában, de kétségkívül az iskolára érett elsősök nem maradtak le semmiben. 

– Pedagógusként és kétgyerekes anyaként is azt mondom: ahogyan nem egyszerre tanulnak meg a gyermekek járni, beszélni, úgy az iskolaérettség is egyénfüggő, tehát érdemes egyénileg felmérni az utolsó óvodai évben a kicsik képességeit. Erre kiváló tesztek állnak rendelkezésre. 

– A mérlegelésnél fontos szempont, hogy egy év alatt is sokat fejlődhet bárki szociálisan, szellemileg és fizikailag is, természetesen akkor, ha célirányos fejlesztést kap az óvodában, és otthon is segíti a szülő ezt a folyamatot. Az iskolakezdés kritériumai ismertek: a fizikai fejlettség mellett az egyensúlyérzék, a pontos finommozgások, a jó ceruzafogás, a megfelelő tér­érzékelés, a szem-kéz koordináltsága, a beszédkészség életkornak megfelelő szintje, a jó problémamegoldó képesség és a gondolkodás fejlettségét is figyelembe kell venni – sorolt fel néhány támpontot a tanító, aki szerint elsősorban a kudarcoktól kell megkímélni azokat a gyerekeket, akiknek még időre van szükségük, hogy megérjenek a tanulásra. 

Hatalmas ugrás 

– A hatéves kor a legmegfelelőbb időszak arra, hogy a gyerekek megkezdjék iskolai tanulmányaikat – mondta el lapunk érdeklődésére Csura Imréné, az Eszterlánc Északi Óvoda Kerekerdő Tagintézményének vezetője. 

– Hatalmas ugrás következik be ilyenkor a fejlődésükben, a szabálykövető magatartásukban, a motiválhatóságukban, a pszichés érettségükben és a szociális képességeikben egyaránt. Természetesen nem egyforma mértékben, hanem kisebb-nagyobb egyéni eltérésekkel. A mi óvodánkban lesz egy teljes csoport, ahonnan mindenki iskolába megy, egy másik csoportban eddig három szülő jelezte: szeretnék, ha még egy évig maradhatna nálunk a gyerek. Aki már jelezte ezt az Oktatási Hivatalnál, hamar megkapja a választ, engedélyezik-e a halasztást. Közeleg a határidő, nem tudom, lesznek-e még hasonló kérések. 

Az óvoda nem hagyja egyedül a szülőket a döntésben, hogy gyermeküknek mi tesz jobbat, ha már hatévesen iskolába megy, vagy ha egy évet várnak még ezzel. 

– Minden gyerekről az óvodába lépésének első napjától fejlődési naplót vezetünk, így kísérik figyelemmel az óvónők, milyen a figyelme, az emlékezete, a mozgása, az észlelése. Ezen kívül januárban minden ötéves ovisunkat felmérjük és kikérjük a szakpedagógusok véleményét is. Ez hatalmas segítség a szülőknek. Az ötéves állapotból azonban nem kell messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a gyerekek egy év alatt hatalmasat fejlődhetnek. Nekünk is az a fontos, hogy olyan óvodások ballagjanak el tőlünk és kerüljenek az iskolákba, akik testileg, lelkileg fejlettek annyira, hogy eredményesek legyenek a tanulásban is – tette hozzá Csura Imréné. 

Borítókép: Az iskolaérettség egyénfüggő, vannak gyerekek, akiknek több időre van szükségük ahhoz, hogy megérjenek a tanulásra | Illusztráció: Shutterstock

– Gyurika lassabban fejlődött, mint a vele egykorú gyerekek, és ez leginkább a koncentrációján látszott. Nem figyelt, szétszórt volt, kevés dolog kötötte le, és hiába voltak ott az ovistársai, sokszor egyedül játszott – mesélte lapunknak a nyíregyházi édesanya, Rita, aki a kisfia óvónénijével is egyeztetve tavaly úgy döntött, hogy kér egy év „haladékot”. – A szakértők véleménye is alátámasztotta a feltevésünket, és azt látom, hogy jó döntést hoztunk. Erre az egy évre szükség van ahhoz, hogy az iskolában ne érjék kudarcok, s hogy fel tudja venni az osztály ritmusát.