Barangolás, kalandozás, találkozás a Rétközben

Ismerős helyszínekkel, nevekkel és ételekkel találkozhattak mindazok a megyénkben élők, akik a múlt héten szombaton bekapcsolódtak a Kossuth rádió Országjáró című műsorába. A stáb korábban járt már Fehérgyarmaton és környékén, Vásárosnamény térségében, Nyíregyházán, az élő műsorfolyamot legutóbb Kisvárdáról, Mándokról és Tuzsérról sugározták. A műsor bemutatta a térség természeti és épített értékeit, történelmét, de a riporterek érdekes, különleges embereket is mikrofonvégre kaptak. 

Legenda vagy valóság? 

Kisvárda múltjáról Leleszi Tibor polgármester mellett Néző István és Bodrog László helytörténészek meséltek a hallgatóknak: szó esett az első írásos emlékekről, a Várdai család szerepéről, és természetesen Szent László királyról, aki 1082-ben a településen templomot építtetett Szent Péter és Pál tiszteletére. Az uralkodóhoz rengeteg legenda kapcsolódik, egyik-másikról pedig kiderült, hogy közel állnak a valósághoz. Amikor például a kunokkal küzdött, az ellenség cselhez folyamodott: alagutat kezdtek ásni, de az beszakadt, a katonák vesztét okozva – állítólag ez az isteni segítség vezette győzelemre a királyt, aki szomjazó seregének még vizet is fakasztott. 

A műsorból kiderült, hogy amikor a kisvárdai vár történetét kutatták, Fraknóban régi térképeket találtak, és a szőlőhegy környékén, ahol a már említett csata lehetett, olyan elnevezésekre bukkantak, mint a Csatahegy, a Szakadék és Szent László kútja, ez pedig azt igazolhatja, hogy az események nem csak a legendák sorát gyarapítják. 

Kalli-Tutkovics Eszter, a Rétközi Múzeum régésze egy csőtalpas festett edénnyel érkezett és elmondta: a város határában két éve bukkantak a 7 ezer éves leletre, ami egy sírból került elő: azért temették a halott mellé, hogy a túlvilágon is élhesse tovább a mindennapjait. 

Szellemes történetek 

A mándoki Forgách-kastély története is bővelkedik fordulatokban – Szabó István tulajdonos elmesélte, hogy az épület házasság révén került a Forgách családhoz. Korábban Losonczy Annáé volt – ha ismerős e név, az nem véletlen: ő volt Balassi Bálint mú- zsája, aki a végrendeletében a harmadik férjére, gróf Forgách Zsigmondra hagyta a kastélyt, amelyben Czóbel Minka is gyakran megfordult. 

A II. világháborúban a szovjet katonák a berendezési tárgyakkal fűtöttek, s a kastély tönkrement, ám az új tulajdonosok rendbe tették, így a parkkal együtt a térség egyik ékessége lett – Szabó István úgy fogalmazott, hogy ha a gróf látná, tetszene neki. 

Ha szép épületekről esik szó, a tuzséri Lónyay-kastély mellett sem mehetünk el szó nélkül – a műsor készítői sem gondolták másként. Ferkovics Tibor polgármester nemcsak a pénzügyminiszter, későbbi miniszterelnök Lónyay Menyhért érdemeiről mesélt, de a híres épületről és annak különleges freskójáról is. 

– Wurzinger Mihály az alkotásán a kastély építtetőjét és önmagát is megjelenítette, és mondanunk sem kell, legenda itt is akad. Állítólag az utolsó ecsetvonásoknál tartott, amikor lezuhant a magasból és meghalt – a kastély ura pedig mindig elmesélte ezt a történetet a vacsoravendégeinek, akik így nemigen merték eloltani éjszakára a gyertyákat. De itt még nincs vége a tragédiáknak: 1894-ben egy kútfúró (!) mester azért érkezett Tuzsérra, hogy nagyközönség előtt hipnotizálja a földbirtokos, Salamon Tódor 22 éves lányát, Ellát, aki azonban soha többé nem ébredt fel a hipnózisból – a szörnyű eset pozitívuma, hogy a belügyminisztérium rendeletben tiltotta meg a hipnózis alkalmazását annak, akinek nem volt orvosi diplomája. 

Film, fürdő és festmény 

Na, de ennyi szomorúság után következzenek vidámabb témák! A tuzséri Tukacs Sándorné a babagyűjteményéről mesélt: 180-190 babája van, és bár csak tíz éve gyűjti a különleges játékokat, már gyerekkorában eldöntötte, hogy ha nagy lesz, sok babája lesz – és lett. Nemcsak gyűjt, de szőtteseket is készít, a Kárpát-medencei kézműves és hagyományőrző táborban pedig átadja a tudását a gyerekeknek – az 1998 óta működő táborról a műsorban Virguláné Herczku Orsolya foglalkozásvezető árult el érdekességeket. 

A közel hatórás műsorban a tuzséri almáról és a Nagy Sándor kertbarát klubról dr. Szép Béla, a pálinkamanufaktúráról Komáromi János, a Várda Drink sikereiről Oláh Zsuzsa, a magyar színházak fesztiváljáról pedig Nyakó Béla mesélt a hallgatóknak, de szó esett a kisvárdai aquacinemáról s a filmparkról is. 

Bemutatkozott Koszta Zoltán bőrműves, Szeifried Zoltán festő, grafikus, Bábás Erika tűzzománckészítő mester, és az is kiderült, milyen motívumokat használnak a mándoki hímzést készítő asszonyok. Természetesen a térség híres ételeiről is meséltek a szakemberek.

A természet ritka kincsei

A térség természeti kincseit Gilányi Gábor természetvédelmi őr, Agárdi Sándor, korábbi iskolaigazgató és dr. Nagyné Kalmár Edina ajánlotta a hallgatók figyelmébe. Utóbbi a Buckalakról, a gyerekeknek s felnőtteknek egyaránt feltöltődést és kalandot kínáló élményközpontról beszélt. Gilányi Gábor a Rétköz jellegzetességei mellett arról a gémtelepről is mesélt, ahol kis- és nagykócsagok, bakcsók, kanalas- és szürkegémek költenek, Agárdi Sándor pedig a Rétközi-tó élővilágát mutatta be. Szó esett az elevenszülő gyíkról, ami után a tó védett részén kutatnak és a málnavörös kutyaszömörcsök nevű gombáról is, amit hazánkban a fia talált először – itt, a Rétköz szívében.