Egy nyíregyházi tengerész

1972. február 5., szombat

Egy nyíregyházi tengerész

Dús, hosszú, hullámos vörösesszőke szakállat visel a fiatalember. A korát a szakálla miatt nem lehet megállapítani. Később kiderült, hogy 24 éves. Egyébként itt született Nyíregyházán, itt is nőtt fel, csak már évek óta távol él. Első kérdésünk az volt: miért viseli ezt a legalábbis szokatlan nagyságú díszt. "Hozzátartozik a mesterségemhez, tengerész vagyok."
Van nekünk Szabolcsban legalább egy tengerészünk is! Rádiótávírászként szerelt le a néphadseregből, és a MAHART-nak éppen ilyenekre volt szüksége. Folyam-tengerjáró hajókon szolgált évekig. Legutóbb Braila kikötőjében szállt át a Kecskemét nevű magyar hajóról a Mounir nevű egyiptomi tengerjáróra. 
Hogy került haza, Nyíregyházára? Egyáltalán mennyi szabadsága van évente egy tengerésznek? 
"Évi négy-öt hónap, ha jól sikerül. A hazajövetel oka pedig a házasság."
És mit szól ahhoz a fiatal menyecske, hogy a férje tengerész, aki évente talán csak négy-öt hónapra jön haza? 
"Éppen most gondolkozom rajta, hogy nem így lesz ez. Felmondok és itthon maradok."
Egyetlen egy tengerészünk volt Szabolcsból, az is hazajön a világ vizeiről. Szép Imre 24 éves korára megunta a világjárást és megtelepszik.

1992. február 5., szerda

Börtönbe vágyott az újfehértói férfi

Egy 34 éves, munkanélküli férfi azzal fordult az újfehértói rendőrőrshöz, hogy börtönbe akar jutni. A különös esetről Vizi Pál őrnagytól, az őrs parancsnokától kértünk tájékoztatást. 
- Az illető január 28-án az épület folyosóján leült. Az ügyeletes kérdésére, miért kereste fel a rendőrséget, a férfi azt mondta: „Mi köze hozzá?” Ezután a rendőr azt mondta: ha nincs panasza vagy bejelentése, akkor távozzon. A férfi a felszólításnak nehezen tett eleget. Az épületből kiérvén kijelentette: megy és betöri a főtéri virágbolt kirakatát, mert börtönbe akar kerülni. A rendőr arra kérte, menjen haza. 
- A férfi elindult, majd az őrs előtt parkírozó rendőrautót rugdosta - folytatta Vizi Pál. - Mire a rendőr melléje ért, a vállával már a jármű ablakát lökdöste. A rendőr felszólította cselekménye abbahagyására, de hiába, a kocsi visszapillantó tükrét letörte. Vele szemben gumibotot és bilincset kellett használni. A rendőrőrsön az adatait többszöri kérésre sem mondta meg, de a személyi igazolványa sem volt nála. Az egész intézkedés alatt agresszíven viselkedett, és többször hangoztatta: ha elengedik, újabb balhét csinál. Mivel a szándéka valóra váltásától tartani lehetett, ezért a rendőrök az édesapja lakására vitték. 
Január 29-én ismét felkereste a rendőrőrsöt, ahol a parancsnoknak elmondta: azért szeretne börtönbe kerülni, mert anyagilag lerobbant, s idegileg kivan. Kérte, hogy a rendőrség gondoskodjon róla. Vizi Pál a tudomására hozta, az anyagi és egészségügyi problémáinak megoldása nem a rendőrség feladata, ellenben a garázdaság vétségének alapos gyanúja miatt kénytelenek vele szemben eljárni.

2002. február 5., kedd

Az utolsó pillanatban mentették ki a tuzséri fiút az áradó Tiszából

Egy tizenegy éves tuzséri kisfiú életét mentette meg három Hajdú-Bihar megyei férfi az elmúlt év tavaszán, bátor tettükért Életmentő emlékérmet kaptak. 
Kacsora Józsefre, Simon Imrére és Szabó Gyulára többszörösen is igaz, hogy életmentők. Tavaly márciusban, amikor a Felső-Tisza vidékén több tízezer ember élete volt a tét, nyolc napon keresztül pakolták a homokzsákokat Tuzsér térségében, s közben egy kisfiú életét is megmentették. A három Hajdú-Bihar megyei férfit a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság rendelte az árvíz sújtotta településekre, hogy segédkezzenek a töltés helyreállításában, s a védekezés munkálataiban. 
Március 12-én éppen ebédszünet volt, amikor hangos kiabálásra lettek figyelmesek. Egy tizenegy éves kisfiú a vízzel elárasztott ártérre vezető úton biciklivel ment hazafelé az iskolából, meg akart fordulni, de szerencsétlenségére a víz kerékpárral együtt elsodorta. A víz mélysége ezen a helyen megközelítette a három métert, így a fiú egy fa lelógó ágaiba kapaszkodott. Segélykiáltásait meghallották a közelben dolgozók és a töltésen bámészkodók. A három férfi láncot alkotott, és életük kockáztatásával kimentették a gyereket a vízből. 
Az utolsó pillanatban cselekedtek, az erős sodrás ugyanis rövid időn belül magával ragadta volna a fiút, akit, félő, hogy már nem lehetett volna kiszabadítani a víz fogságából. Tettéért a három férfi Életmentő emlékérmet vehetett át a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal vezetőjétől.