Szabolcs-Szatmár-Bereg

2022.02.08. 17:30

Emberfeletti munka az egészségügyben

Cél a folyamatos fejlődés és a betegellátás színvonalának emelése.

BM

Fotós: Mate Janos

Fotós: Mate Janos

Az országosan is egyedülálló kórházcsoportunk több mint 5300 dolgozójának egy kihívásokkal és járványhullámokkal nehezített év áll a háta mögött. Mindannyian abban reménykedünk, hogy 2022 meghozza a nyugalmat, és lehetőséget ad a visszarendeződésre is. Az előttük álló feladatokról az intézmény főigazgatóját, dr. Szondi Zitát kérdeztük. 

Hogyan összegezné a 2021-es esztendőt? 
A koronavírussal kezdődött, és azzal is ért véget. Mindössze néhány hónapra hagyhattuk magunk mögött a járvány adta többletfeladatokat, és szeptemberben már készültünk a következő hullámra. Az egész év az ellátásszervezésről, erőforrás-menedzsmentről szólt, hiszen mindig oda kellett összpontosítani az erőinket, ahol arra a legnagyobb szükség volt. A negyedik hullám kezdetén Nyíregyházán indítottuk a koronavírus-ellátást, majd kiterjesztettük vidéki kórházainkra is, miközben oltottunk, és sorra nyitottuk az oltópontokat. Büszke vagyok a kollégáimra, mert hosszú ideje végeznek emberfeletti munkát. 

Az egészségügyi ellátórendszerben ilyen formában és ilyen nagyságrendben korábban nem végeztek oltási feladatokat. Kihívást jelentett? 
Ez a fajta oltási tevékenység teljesen új volt. Januárban komoly energiákat fordítottunk arra, hogy a célcsoportok oltását megszervezzük és megkezdjük. Mindent megmozgattunk azért, hogy megfelelő számú oltócsoportot hozzunk létre a kórházainkban. Az oltás is rendkívüli feladatot jelentett főként az első negyedévben, majd fenntartottuk a lehetőséget, hogy a lakosság a lakóhelyéhez legközelebb el tudja érni az oltásokat. 

Március 1-jén hatályba lépett az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény. A járvány kellős közepén ez nem hálás feladat. 
Januárban és februárban át kellett tekintenünk a több mint 5300 dolgozónk szerződéseit, mindenkinek új munkaszerződést készítettünk, mert új jogviszonyban folytatták az egészségügyi és az egészségügyben, azaz a háttérszolgáltatásban dolgozók a munkájukat. A munkatársaink több mint 98 százaléka aláírta az új szerződést. Kevesen hagyták el az intézményt, ők is többségükben a nyugdíjkorhatár elérése miatt döntöttek a távozás mellett. A jogállásváltozás módosított az illetményen felüli juttatásokon is. Az alapfeladatunk a betegellátás, ehhez működőképes rendszer szükséges, ennek fenntartásában a háttérszolgáltatásban dolgozó munkatársaink szerepe rendkívül nagy. A humánpolitikai igazgatóság munkatársai nagy leterheltséggel dolgoztak, s munkánk eredményeként a szükséges megállapodásokat megkötöttük, orvosaink januártól már az új bértábla szerinti bért kapták. A szakdolgozóink háromlépcsős béremelése tavaly érkezett el a második lépeshez, 2022 pedig újabb 21 százalékos emeléssel indult. 
És a covidos betegek ellátása mindent vitt… 
A járványhullámok az alapfeladatainkat, amik a sürgősségi és a tervezhető ellátásokat jelentik, folyamatosan módosították, mert a koronavírusos betegek gyógyítására egyre nagyobb kapacitást kellett fordítani. Ezzel fordított arányban az egyéb ellátásaink szűkültek, ám törekedtünk arra, hogy az akut ellátások mellett a kiemelt területeken – például a daganatos betegek ellátása, a szülészet-nőgyógyászat és a gyermekgyógyászat – a legkevesebb korlátozással lássuk el a betegeket, és a sürgős, életmentő beavatkozások sem maradtak el. Fenntartottuk az emlő-, a méhnyakrák, valamint a tüdőszűrést is. Mindent megteszünk azért, hogy a lehetőségekhez képest folyamatosan a legszélesebb palettán biztosítsuk az ellátásokat. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy a vírus még jelen van. 

 

Dr. Szondi Zita
Forrás: Dodó Ferenc


Az országban egyedülálló az az integráció, ami évekkel ezelőtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórházban már megvalósult. A személyi feltételek biztosításánál volt ennek haszna? 
Az elmúlt időszakban kiemelt jelentőséget kapott, hiszen előfordult, hogy a telephelyeinkről ­ – elsősorban akkor és onnan, ahol nem láttak el covidos beteget – Nyíregyházára irányítottunk szakdolgozókat. Emellett szorosan együttműködtünk az alapellátásban dolgozókkal is: az intenzív szakvizsgával rendelkező háziorvos kollégákat az egyes hullámok csúcsain bevontuk a Covid-ellátásba. 

Az egészségügyben hónapról hónapra ugyanakkora összegből kell gazdálkodniuk. Állt külön pénz a rendelkezésükre a Covid-ellátásra? 
A koronavírus-ellátáshoz külön forrásokat adott a kormány, ezeket külön kezelve és elszámolva megkaptuk. Az év végére – amikor a konszolidációval és a Covid-költségekkel már számolhattunk – sikerült elérnünk, hogy a kórházcsoportunknak nem volt lejárt tartozásállománya. Ez olyan eredmény, amire büszkék vagyunk, és stabilitást is jelent. 

A jelenlegi hullámban kik a leginkább veszélyeztetettek? 
Abban biztosak vagyunk, hogy ezt az évünket is a koronavírus fogja meghatározni. Várjuk, hogy az omikron-variáns milyen ellátási igénnyel jelentkezik, s amikor az ötödik hullám is lecseng, remények szerint elköszönhetünk a koronavírus ilyen jellegű hullámaitól. A kockázati csoportba azok az idősek, krónikus betegek tartoznak, akik oltatlanok, és fokozza a veszélyt, ha az alapimmunizálást hónapokkal ezelőtt kapták. Az első két oltás után 4-6 hónappal az immunválasz lecseng, emlékeztetni kell az immunrendszert a koronavírusra. Így a tavaly első fél évben oltottak s emlékeztető oltást még nem kapott emberek ugyanúgy a kockázati csoportba tartoznak, mint az oltatlanok. Az intenzíven kezelt, koronavírussal fertőzött betegek jelentős része nem vette fel a védőoltást. A Covid-fertőzést nem az intenzív osztályon lehet meggyógyítani, ez olyan betegség, amit meg kell előzni, ennek jelenleg egyetlen hatásos eszköze az oltás. Nem csak a védőoltásra, az emlékeztető vakcinára is szükség van. 

Az oltási sorozat az egészségügyi dolgozókkal indult, majd kötelezővé tették számukra a harmadik vakcinát. Hogyan fogadták ezt a kollégái? 
Az első két oltást szinte csak azok utasították el, akiknek ellenjavallt volt a vakcina. Néhány munkatársunktól meg kellett válnunk, mert ők meg- győzhetetlenek voltak az oltás szükségességéről. Lényeges, hogy az egészségügyben dolgozók tisztában legyenek az oltás fontosságával, hogy erre szükségük van, az egészségügynek pedig rájuk van szüksége. 

Az influenza elleni oltás évente változik, ahhoz igazodva, milyen mutációk vannak jelen. Ez lesz a SARS-CoV-2 vírussal is? 
Igen. Ez a vírus is változik, nem ugyanazokat a tüneteket produkálja. Az omikron-variáns bár fertőzőképesebb, de ahogy eddig tapasztaltuk, nem jár olyan súlyos megbetegedéssel, mint a delta-variáns. Ha kevesebb lesz a súlyos beteg, kevesebben szorulnak kórházi vagy akár intenzív ellátásra, békésebb együttélés is elképzelhető a koronavírussal. Ehhez hasonló világjárvánnyal – ami minden országban jelen van, és milliók életét követeli, veszélyezteti – az 50-es, de akár a 60-as korosztály sem találkozott. A gyakorlatban mi is most tanultuk a járványt, annak kezelését, a folyamatosan bővülő terápiás lehetőségeket, és elevenítettük fel az infekciókontroll-folyamatokat. Az elején nem igazán ismertük a vírust, most egyre inkább azt érezzük, hogy a tudománynak, a kutatóknak köszönhetően megtanultuk, kiismertük, és talán egy kicsit bizakodóbban nézhetünk a következő hónapok elé. Ha végigsöpör az omikron, és sok – nem súlyos vagy intenzív ellátást igénylő – megbetegedést okoz, egyre többen lesznek védettek. Három oltásra azonban mindenképp szükség van, hogy a kockázatokat a leginkább minimalizáljuk. 

Visszatérhet az élet a régi kerékvágásba? 
A vírus előtti időszak nem fog teljes mértékben visszatérni, folyamatosan felbukkan majd a Covid. Mi, akik az egészségügyben dolgozunk, az elmúlt két évben valamennyien részt vettünk a járvány elleni védekezésben, a munkánk megváltozott, hétről hétre szerveztük a Covid-ellátást, a koronavírusos betegek vagy az akut és sürgősségi ellátásokban vettünk részt, vagy az oltópontokon dolgoztunk. Rendkívül ki vannak éhezve arra a kollégáim, hogy tervezetten, nyugodtan, a saját területükön azt csinálhassák, amit a legjobban tudnak, amihez a legjobban értenek. Bízunk benne, hogy a nyár elejére lecseng az ötödik hullám, és olyan visszarendeződés lehet a telephelyeinken, amiben már csak tartalék erőforrásokat kell a Covidra fordítani. A járvány nem csak tudást és tapasztalatot adott nekünk, nagyon sok eszközzel is gazdagodtunk. Csaknem hatmilliárd forint értékben kapott az intézményünk invazív, diagnosztikai eszközöket – lélegeztető- és altatógépet, monitorrendszereket, EKG-t, defibrillátort, mobil röntgent, ultrahangot, infúziós pumpákat, perfúzorokat. Ezeket elsősorban a Covid-ellátásban használtuk, de ahogy visszarendeződünk, ezeket kihelyezzük más osztályokra. 

Megkongatták a vészharangot, és országos szinten nagy szakemberhiányról beszélnek. Ez érezhető nálunk is? 
Közel 750 orvosa, ebből 140 rezidense van a kórházcsoportunknak, illetve 3300 szakdolgozó és 1200 ember dolgozik a gazdasági, műszaki területen. Örvendetes, hogy nagyon sok rezidensünk, szakorvosjelöltünk van, ám ki kell várni azt a 4-5 évet, ami alatt leszakvizsgáznak, és megfelelő rutinnal és gyakorlattal önállóan részt vesznek a gyógyításban. Fiatalok, övék a jövő, az ő képzésük és tanításuk a legfontosabb, de ezt is befolyásolta a pandémia, mert sok esetben át kellett őket irányítani a Covid-ellátásba. Ennek előnye is van, sokat tanultak, a hivatásuk nemcsak egy szűk spektrumával találkoztak, hanem a belgyógyászati típusú szemléletmóddal is megismerkedtek. 

Szakdolgozók terén jobb az országos átlagtól a helyzet? 
Szakdolgozóink jól képzett szakemberek – asszisztensek, szakasszisztensek, ápolók –, akik a szakmájukat kiválóan tudják, s ezt folyamatosan bizonyítják is. Mindenre képesek, olyan csapat, ami nélkül nem tudnak működni a kórházaink. Mindenhol szükségünk van a szakdolgozók munkájára, tudására az orvosírnoktól az asszisztenseken át a műtősnőkig minden szakterületen. Kórházon belül a jogszabályhoz képest magasabb műszakpótlékokkal és ügyeleti díjjal tudjuk a munkájukat elismerni, és ezt meg is tesszük. 

Jutott idő, erő arra, hogy a fejlesztésekkel is foglalkozzanak? 
Régi álom az SZTK ikonikus, de leromlott állagú épületének felújítása. Egy nyertes uniós pályázatnak köszönhetően az energetikai modernizáció már ebben az évben megkezdődik, és jó esélyünk van arra, hogy a belső betegellátó egységeket, kezelőket is korszerűsíthessük az eszközállománnyal együtt. Ezzel nemcsak a betegeknek, hanem a dolgozóinknak is méltó körülményeket és környezetet tudunk majd biztosítani. Az SZTK mellett a sebészeti tömb energetikai fejlesztését is szeretnénk még ebben az évben megkezdeni. A sebészeti tömb belső felújítására nagy az igény, bízunk abban, hogy lesz lehetőségünk a sebészeti ellátások fejlesztésére is a jövőben. A Jósa András Oktatókórház területén megépülő 100 férőhelyes nővérszálló esetében a közbeszerzési eljárás és a kivitelező kiválasztása már megtörtént. Zöldmezős beruházás keretében előkészítjük egy 60-80 szakdolgozó elhelyezésére alkalmas másik nyíregyházi nővérszálló építését is, a hely kiválasztása folyamatban van. Terveink között szerepel minél több járóbeteg-szakrendelésen az előjegyzés, időpontra hívás bevezetése. Ehhez modern előjegyzési, betegbehívó rendszer bevezetésére van szükség. Ahhoz, hogy ez jól működjön, mindkét félnek tartani kell az előre egyeztetett időpontot. Nem könnyű feladat, de ebbe az irányba kell lépnünk annak érdekében, hogy a betegek elégedettségét növeljük azzal, hogy a lehető legkevesebb várakozási idővel jussanak ellátáshoz. A járvány alatt megtanultuk a telemedicinát. Fejlődtek a digitális képességeink, van, amikor nem szükséges a személyes orvos-beteg találkozás, az ebben rejlő lehetőségeket is ki kell használnunk. 

Hogy állnak a pályázatokkal? 
Az élet nem állt meg, az elindított pályázatainkat végigvittük, így több nagy értékű eszközt tudtunk beszerezni határon átnyúló és uniós pályázati forrásokból. A hemodinamikai laborba 500 millió forint értékben telepítettünk egy röntgen-átvilágító berendezést, amely az akutinfarktus-ellátás alapeszköze. Két pályázatunknak köszönhetően az elkövetkezendő hetekben 600 millió forint értékben üzemelünk be két CT-t. Nyíregyházán a 16 szeletes gépet 128 szeletes modern készülékre cseréljük, Mátészalkán pedig egy 64 szeletes, nagyon jó minőségű eszköz áll majd a diagnosztika és betegellátás szolgálatába. Régi adósság a tüdőgondozó röntgeneszközparkjának a megújítása, illetve a gyermek­ellátás röntgeneszközeinek fejlesztése. Erre az idén egy határon átnyúló pályázat keretében lesz lehetőség, egyrészt digitális röntgenfelvételiző állomást és szűrőállomást fogunk a megyei tüdőgondozóba telepíteni, másrészt a 170 milliós beruházás részeként kicseréljük a gyermekradiológia röntgenberendezését egy modern, kis sugárterheléssel járó nagy felbontású röntgenre. Olyan modern, jó minőségű eszközök ezek, amelyekkel a szakma gyorsabban, hatékonyabban és pontosabban tud diagnosztizálni, ami jó a betegnek, és jó a szakmának. Célunk a folyamatos fejlődés a szakmai tudás bővítésével, az eszközök és az épületek megújításával, jól szervezett egészségügyi ellátás biztosításával a lakosság egészségének megóvása érdekében. 

 

Borítókép: KM-archív/Máté János

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában