Gulyás Gergely: "A nemzet gerincét akarták megtörni" (fotók)

A mécsesek már égtek péntek délelőtt a Szarvas utcai emlékmű lábánál, ahol a „derékba tört ember szobra” a kommunista diktatúra kegyetlenségeit szimbolizálja. Nyíregyházán az egykori elnyomó párt, az MSZMP volt székháza előtt emlékeztek a kommunista diktatúrák áldozataira. A jelenlévőket dr. Kovács Ferenc köszöntötte. A polgármester beszédében kiemelte, emlékezni kell és felidézni ezt a korszakot, hogy a fiatalok is tudják, ez a korszak nem csupán a tényekből áll, hanem emberi sorsokról, megkínzásokról, üldözésekről, megaláztatásokról, emberek kitelepítéséről, generációk ellehetetlenítéséről is szól.

– A rendszerváltás után sokan azt hittük, hogy vége a kommunizmusnak, jön a szabadság, a gazdasági fellendülés. Sokan nem gondolták, hogy megtorpanhat a fejlődés, válságok, járványok jönnek, hogy Eu-s nyomás nehezedik majd ránk, s nem messze tőlünk újra háború dúl, a szélsőséges nézetek feléledhetnek, és az egykori politikai erők újra színpadra léphetnek. A kivívott demokráciát és szabadságunkat meg kell őriznünk, a fiataloknak pedig ismerniük kell a múltat, éppen ezért az önkormányzat minden évben pályázatot hirdet középiskolások részére, írják meg az idősebb generációk, rokonaik, nagyszüleik történetét, senki ne felejtse el a múltat! – tette hozzá dr. Kovács Ferenc. A köszöntő után Pregitzer Fruzsina színművész mondta el Tóth Bálint egyik versét, a költőt a kommunista hatalom meghurcolta, költeményének sorai megalázást, reményvesztettséget, fájdalmat kiáltottak.

Ünnepi beszédében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter részletesen kitért arra, valamilyen módon mindenki elszenvedője volt a gyilkos rendszernek. Felidézte, 75 évvel ezelőtt a szovjet hatóságok mentelmi joga ellenére letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták Kovács Béla képviselőt a legnagyobb kormánypárt, a Független Kisgazdapárt akkori főtitkárát.

Mint mondta, már ebből látszott, hogy a II. világháború után Magyarország nem járhatta a saját maga választotta utat, hanem ismét külső érdekek és idegen nagyhatalmak játékszere lesz.

– Kovács Béla letartóztatása jelképesen is megörökíti mindazt, amit a kommunista diktatúra szerte a világban tömegesen elkövetett. Megmutatja egy állam önállóságának teljes semmibe vételét, az emberi méltóság figyelmen kívül hagyását, a munkatáborok és az embertelen kínzások világát. A kommunizmus gyilkos ideológiája százmillió ember életébe került határokon innen és túl. Százmillió ember – emelte ki a miniszter.

– S ez a szám sohasem lesz végleges. Édesanyák, édesapák, testvérek, barátok soha beteljesedni nem tudó szerelmek, derékba tört álmok és vágyak jellemzik a korszakot. Megnyomorított életek, az emberek  lelki és fizikai erőszak áldozataivá váltak. A kommunizmus embert pusztító hazugságáradata nemcsak fizikailag ölt, hanem a lelkeket, a szellemet próbálta megroppantani, és végképp eltörölni a valós magyar történelmet, hogy senki ebben a hazában ne lehessen büszke arra, hogy magyarnak született. Akik az igazsággal szembenéztek, azokra hosszú börtön vagy halál várt. A kulákoknak nevezett népellenségeket, az arisztokrácia értékteremtőit, a másként gondolkodókat listázták, lábbal tiportak jogot és erkölcsöt. Máig sem sikerült kiheverni azt a traumát, amit ennek e néhány évtizednek a terrorja és az 1960-as évektől kezdődő látszatbéke, lassú agymosása okozott – mondta a miniszter. Hozzátette, emlékezni kell az áldozatokra, a málenkij robotra, a kitelepített, internált több tízezer magyarra, a munkatáborokra.

– Emlékeznünk kell 1956 hőseire és mártírjai, akiknek mindössze rövid lélegzetvételre futotta a világhatalommal szemben. S a diktatúra csöndes elszenvedőire is, akiknek a lelkében a rettegés olyan mélyen befúrta magát, hogy a mai napig félnek megszólalni – jegyezte meg beszédében Gulyás Gergely, aki szerint ki kell mondani, hogy nincs bűn bűnös nélkül, ahhoz, hogy leszámoljunk a 20. század démonaival, ma is kötelességünk feltárni az igazságot, szembenézni a múlttal.

A miniszter beszédében arra is kitért, a diktatúrák és az elnyomó, embertelen, gyilkos rendszerek között nem szabad különbséget tenni, nekünk pedig emlékeznünk kell mindazokra, akik Magyarország szabadságáért és függetlenségéért sokat tettek.

A megemlékezésen dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, kötelességünk a kommunizmus áldozatai nevében beszélnünk. – El kell mondani mindenkinek, hogy ez az ideológia egy álságos, hazug, kegyetlen és embertelen ideológia, ami annyi szenvedést hozott nekünk magyaroknak. Jogainktól, egzisztenciájától fosztotta meg az embert, hallgatásra kényszerítette – mondta. Majd megköszönte a Periférián Alapítványnak, hogy kezdeményezésére 8 évvel ezelőtt a város felállította ezt az emlékművet, ahol fejet hajthatnak az önkényuralom áldozatai előtt. A beszédeket követően a Miniszterelnökséget vezető miniszter, az országgyűlési képviselők, a város vezetése, a honvédség, a rendőrség és több intézmény is elhelyezte az emlékezés virágait az emlékmű előtt.

Fotók: Dodó Ferenc 

KM