Inkább egymást etessük, ne a kukákat!

 Ahhoz képest, hogy az emberek jelentős része kényelmetlenül érzi magát, ha ételt kell kidobnia, a legfrissebb felmérések szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna végzi a kukában. Ez azt jelenti, hogy fejenként átlagosan 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelünk, aminek közel fele vagy azért megy kárba, mert feleslegesen vettük meg, vagy azért, mert helytelenül tároltuk. Ez bizony sok, és az sem enyhít a lelkiismeret-furdalásunkon, hogy messze elmarad az uniós 92 kilogrammos átlagtól. A Nébih kidolgozott egy fogyasztóknak szóló programot Maradék nélkül címmel, amit 2016-ban az Európai Unió támogatásával indítottak el. A felnőttekkel együtt a gyerekeket, azaz a jövő fogyasztóit is igyekeznek megszólítani. 

Miért van az, hogy az éves élelmiszer-vásárlásaink 10–11 százaléka a szemétre kerül? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számos kormányzati és civil szervezettel működik együtt annak érdekében, hogy megtalálja a problémára adható legjobb válaszokat. A munkában az élelmiszeripar, a kereskedelem és a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerephez jutnak. Hazánk legnagyobb hipermarket kereskedelmi lánca, a Tesco például azt vállalta, hogy 2025-re semmilyen még fogyasztható élelmiszer nem végzi a kukában közép-európai működésük során. 

Hulladékból energia 

– Ennek érdekében a vásárlói igényeknek megfelelő mennyiség kerül a polcokra – persze mindig marad olyan élelmiszer, amelyet nem tudunk eladni. Ha a termék közeli lejárati idejű, kollégáink árkedvezményt állítanak be rá. 

– Ha emberi fogyasztásra alkalmas, de már nem eladható, akkor a Magyar Élelmiszerbank Egyesület stratégiai partnereként jótékonysági szervezeteknek adjuk át. Segítségükkel több mint kétszáz szervezet vesz át adományt naponta a Tescótól, többek között Nyíregyházán az Oltalom Szeretetszolgálat és a Nagycsaládosok Egymásért Egyesülete, Nyírbátorban a város szociális szolgálata és a vásárosnaményi Baptista Tevékeny Szeretet Misszió. Ha a termék emberi fogyasztásra már nem alkalmas, de állatok még megehetik, akkor állatmenhelyeknek adományozzuk. A mindezek után megmaradó élelmiszerek egy része pedig biogázüzemekben hasznosul újra energiaként – tájékoztatta lapunkat az áruházlánc sajtóosztálya. 

– Hazai áruházaink 80 százalékában elérhetők esztétikai hibás gyümölcsök és zöldségek, ami lehetővé teszi, hogy a csúnya, de fogyasztható élelmiszereket átvegyük a termelőktől. Mindezen gyakorlatokkal már 2020-ban elértük, sőt túl is teljesítettük az ENSZ célját, hogy 2030-ra felére csökkenjen az élelmiszer-pazarlás mértéke. 

Praktikus tanácsok 

A Nébih kidolgozott egy fogyasztóknak szóló programot Maradék nélkül címmel, amit 2016-ban az Európai Unió támogatásával indítottak el. A felnőttekkel együtt a gyerekeket, azaz a jövő fogyasztóit is igyekeznek megszólítani. A Encsencs-Penészlek-Nyírvasvári Általános Iskola is csatlakozott a programhoz, melyből diákok és tanárok egyaránt sokat tanulhatnak. 

– Intézményeinkben a ­Nébih kiadványait felhasználva olyan praktikákat mutatunk, amelyekkel a gyerekek is segíthetnek az otthoni élelmiszer-pazarlás csökkentésében. Mindemellett elérhető az Ételt csak okosan modul, ami egyebek mellett az élelmiszer-biztonsággal, tudatos vásárlással, konyhatechnikai ismeretekkel foglalkozik – mondta el érdeklődésünkre Hajdu Henrietta, a Penészleki Tagintézmény vezetője. 

– A maradeknelkul.hu oldalról ingyenesen letölthető tankönyveket, előadásokat szabadon használhatják és szerkeszthetik a pedagógusok és diákok. Mi nemcsak ismereteket akarunk átadni, hanem meg is akarjuk mutatni a gyerekeknek, valójában mit tehetnek azért, hogy kevesebb étel végezze a szemétben. Éppen ezért iskolakertet működtetünk mind a három intézményünkben, és azt tapasztaljuk, hogy az általunk gondozott, nevelt zöldséget és gyümölcsöt még szívesebben fogyasztják a gyerekek. A héjat, zöldhulladékot pedig az erre kialakított komposztálóban gyűjtik. 

Vigyék haza vagy adják másnak 

– Az iskolagyümölcs-, illetve iskolatejprogramnak köszönhetően hetente érkeznek friss termékek, és a tanulókkal közösen szívesen készítünk salátákat, egészséges finomságokat. Megtanítottuk a gyerekeknek, hogy ha nem éhesek, így nem kérik a tízórait vagy uzsonnát, csomagolják el és vigyék haza, vagy adják oda annak a társuknak, aki szívesen elfogyasztja. A lényeg, hogy ne dobjanak ki élelmiszert – hangsúlyozta az igazgatónő. 

Annyit főznek, amennyi biztos elfogy     A nyíregyházi Murcos családias étterem, ami a közkedvelt és újragondolt fogásokra, illetve a hangulatára egyaránt igaz. Sőt, átvitt értelemben is, hiszen egy fiatal házaspár, Fábián Péter és felesége osztoznak a feladatokon.  – Esetünkben pazarlásról nem igazán beszélhetünk. A szerves hulladékot kötelezően el kell szállíttatnunk heti-kétheti rendszerességgel. Úgy próbáljuk minimalizálni a kidobandó élelmiszer mennyiségét, hogy inkább mindig alultervezünk, ami nem feltétlenül jó üzletpolitika, de a koronavírus-járvány azt diktálta, hogy inkább adjunk el kevesebbet biztosan, mint hogy maradékot, ezáltal veszteséget termeljünk – árulta el Fábián-Gégény Ágnes.  – Ha mégis megmaradna valami, lévén, hogy kis étterem vagyunk, a nap végén hazavisszük vagy eladományozzuk. Korábban dolgoztunk olyan vendéglátóhelyeken, ahol együttműködtünk olyan szervezetekkel, akik vállalták, hogy zárás után, ha jelezzük, átveszik és elviszik a rászorulóknak a még fogyasztható, de másnap már nem eladható élelmiszereket. Sajnos Nyíregyházán erre nincs lehetőség, kereslet azonban valószínűleg volna. Mi biztosan csatlakoznánk egy ilyen mozgalomhoz.