Pazarlás

2022.02.20. 07:00

Inkább egymást etessük, ne a kukákat!

Fejenként átlagosan 65 kilogramm élelmiszerhulladékot termelünk évente.

CsA

Forrás: Shutterstock

Fotós: Shutterstock

 Ahhoz képest, hogy az emberek jelentős része kényelmetlenül érzi magát, ha ételt kell kidobnia, a legfrissebb felmérések szerint Magyarországon évente 1,8 millió tonna végzi a kukában. Ez azt jelenti, hogy fejenként átlagosan 65 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelünk, aminek közel fele vagy azért megy kárba, mert feleslegesen vettük meg, vagy azért, mert helytelenül tároltuk. Ez bizony sok, és az sem enyhít a lelkiismeret-furdalásunkon, hogy messze elmarad az uniós 92 kilogrammos átlagtól. A Nébih kidolgozott egy fogyasztóknak szóló programot Maradék nélkül címmel, amit 2016-ban az Európai Unió támogatásával indítottak el. A felnőttekkel együtt a gyerekeket, azaz a jövő fogyasztóit is igyekeznek megszólítani. 

 

Miért van az, hogy az éves élelmiszer-vásárlásaink 10–11 százaléka a szemétre kerül? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal számos kormányzati és civil szervezettel működik együtt annak érdekében, hogy megtalálja a problémára adható legjobb válaszokat. A munkában az élelmiszeripar, a kereskedelem és a kutatóintézetek, egyetemek képviselői is szerephez jutnak. Hazánk legnagyobb hipermarket kereskedelmi lánca, a Tesco például azt vállalta, hogy 2025-re semmilyen még fogyasztható élelmiszer nem végzi a kukában közép-európai működésük során. 

 

Hulladékból energia 

 

– Ennek érdekében a vásárlói igényeknek megfelelő mennyiség kerül a polcokra – persze mindig marad olyan élelmiszer, amelyet nem tudunk eladni. Ha a termék közeli lejárati idejű, kollégáink árkedvezményt állítanak be rá. 

– Ha emberi fogyasztásra alkalmas, de már nem eladható, akkor a Magyar Élelmiszerbank Egyesület stratégiai partnereként jótékonysági szervezeteknek adjuk át. Segítségükkel több mint kétszáz szervezet vesz át adományt naponta a Tescótól, többek között Nyíregyházán az Oltalom Szeretetszolgálat és a Nagycsaládosok Egymásért Egyesülete, Nyírbátorban a város szociális szolgálata és a vásárosnaményi Baptista Tevékeny Szeretet Misszió. Ha a termék emberi fogyasztásra már nem alkalmas, de állatok még megehetik, akkor állatmenhelyeknek adományozzuk. A mindezek után megmaradó élelmiszerek egy része pedig biogázüzemekben hasznosul újra energiaként – tájékoztatta lapunkat az áruházlánc sajtóosztálya. 

– Hazai áruházaink 80 százalékában elérhetők esztétikai hibás gyümölcsök és zöldségek, ami lehetővé teszi, hogy a csúnya, de fogyasztható élelmiszereket átvegyük a termelőktől. Mindezen gyakorlatokkal már 2020-ban elértük, sőt túl is teljesítettük az ENSZ célját, hogy 2030-ra felére csökkenjen az élelmiszer-pazarlás mértéke. 

 

Praktikus tanácsok 

 

A Nébih kidolgozott egy fogyasztóknak szóló programot Maradék nélkül címmel, amit 2016-ban az Európai Unió támogatásával indítottak el. A felnőttekkel együtt a gyerekeket, azaz a jövő fogyasztóit is igyekeznek megszólítani. A Encsencs-Penészlek-Nyírvasvári Általános Iskola is csatlakozott a programhoz, melyből diákok és tanárok egyaránt sokat tanulhatnak. 

– Intézményeinkben a ­Nébih kiadványait felhasználva olyan praktikákat mutatunk, amelyekkel a gyerekek is segíthetnek az otthoni élelmiszer-pazarlás csökkentésében. Mindemellett elérhető az Ételt csak okosan modul, ami egyebek mellett az élelmiszer-biztonsággal, tudatos vásárlással, konyhatechnikai ismeretekkel foglalkozik – mondta el érdeklődésünkre Hajdu Henrietta, a Penészleki Tagintézmény vezetője. 

– A maradeknelkul.hu oldalról ingyenesen letölthető tankönyveket, előadásokat szabadon használhatják és szerkeszthetik a pedagógusok és diákok. Mi nemcsak ismereteket akarunk átadni, hanem meg is akarjuk mutatni a gyerekeknek, valójában mit tehetnek azért, hogy kevesebb étel végezze a szemétben. Éppen ezért iskolakertet működtetünk mind a három intézményünkben, és azt tapasztaljuk, hogy az általunk gondozott, nevelt zöldséget és gyümölcsöt még szívesebben fogyasztják a gyerekek. A héjat, zöldhulladékot pedig az erre kialakított komposztálóban gyűjtik. 

 

Vigyék haza vagy adják másnak 

– Az iskolagyümölcs-, illetve iskolatejprogramnak köszönhetően hetente érkeznek friss termékek, és a tanulókkal közösen szívesen készítünk salátákat, egészséges finomságokat. Megtanítottuk a gyerekeknek, hogy ha nem éhesek, így nem kérik a tízórait vagy uzsonnát, csomagolják el és vigyék haza, vagy adják oda annak a társuknak, aki szívesen elfogyasztja. A lényeg, hogy ne dobjanak ki élelmiszert – hangsúlyozta az igazgatónő. 

 

 

Annyit főznek, amennyi biztos elfogy     A nyíregyházi Murcos családias étterem, ami a közkedvelt és újragondolt fogásokra, illetve a hangulatára egyaránt igaz. Sőt, átvitt értelemben is, hiszen egy fiatal házaspár, Fábián Péter és felesége osztoznak a feladatokon.  – Esetünkben pazarlásról nem igazán beszélhetünk. A szerves hulladékot kötelezően el kell szállíttatnunk heti-kétheti rendszerességgel. Úgy próbáljuk minimalizálni a kidobandó élelmiszer mennyiségét, hogy inkább mindig alultervezünk, ami nem feltétlenül jó üzletpolitika, de a koronavírus-járvány azt diktálta, hogy inkább adjunk el kevesebbet biztosan, mint hogy maradékot, ezáltal veszteséget termeljünk – árulta el Fábián-Gégény Ágnes.  – Ha mégis megmaradna valami, lévén, hogy kis étterem vagyunk, a nap végén hazavisszük vagy eladományozzuk. Korábban dolgoztunk olyan vendéglátóhelyeken, ahol együttműködtünk olyan szervezetekkel, akik vállalták, hogy zárás után, ha jelezzük, átveszik és elviszik a rászorulóknak a még fogyasztható, de másnap már nem eladható élelmiszereket. Sajnos Nyíregyházán erre nincs lehetőség, kereslet azonban valószínűleg volna. Mi biztosan csatlakoznánk egy ilyen mozgalomhoz. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában