2022.03.20. 11:30
Konferencia a vadászebekről
A hűséges társ pótolja az ember elveszett érzékeit, eltompult érzékszerveit.
A jól tanított kutya a vízből is kihozza a vadat, igaz, most éppen egy botot
Forrás: Archív fotó: M. Magyar László
Megyénkben egyre több vadász tart vadászkutyát, így mind gyakrabban merülnek fel a kutya tartásával, képzésével és egészségének védelmével kapcsolatos kérdések a szakmai összejöveteleken.
Mivel tanulni sohasem szégyen, az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete hagyományteremtő szándékkal első alkalommal rendezi meg a vadászkutyák konferenciáját március 26-án a sóstóhegyi székházában. A tanácskozáson neves hazai szakemberek osztják meg tudásukat és tapasztalataikat az érdeklődőkkel. A konferencia elsősorban a vadászoknak szól, hiszen a vadászkutyák lesznek reflektorfényben, de a szervezők minden olyan érdeklődőt szívesen látnak, aki regisztrál az [email protected] e-mail-címen március 23-áig.
Együttműködés az emberrel
De vajon miért is tartozik ennyire szervesen a vadászhoz és a vadászathoz a kutya? – kérdeztük meg Fazekas Gergelyt, a megyei vadászkamara titkárát.
– „Eb a vadász kutya nélkül” – tartja a szakmai berkekben jól ismert mondás. A képzeletünkben megjelenő vadász alakja is csak akkor lesz teljes, ha ott áll mellette a kutya – magyarázta a szakember. – Ahogyan az ember egyre inkább kiemelkedett az állatvilágból, úgy fejlődtek vissza azok az érzékszervei, melyekre kevésbé volt szüksége. Csakhogy a vadászatban a szaglás, a hallás és a látás továbbra is fontos maradt. Éppen ezek azok a tulajdonságok, amelyekkel a vadászkutya kiegészíti a vadászt. Minden kutyában ott lapul a vadászat ősi ösztöne, azonban ez nem azt jelenti, hogy minden kutya alkalmas az emberrel együttműködni a vadászaton. Márpedig ez alapvető követelmény, ez fontos szelekciós szempont a tenyésztés során.
– Az idők folyamán a vadászó népek, nemzetek kitenyésztették a saját igényeiknek és vadászati módszereiknek leginkább megfelelő típusú vadászkutyát. A tenyésztés és szelektálás egyébként mind mai napig tart. Több, régebben népszerű vadászkutya kikopott a mindennapi életből (pl. angol rókakopó, erdélyi kopó), míg mások előtérbe kerültek. A vadászati lehetőségek és módszerek változása is befolyásolja, hogy adott korban milyen a jó vadászkutya. A kutya tehát pótolja az ember elveszett érzékeit, eltompult érzékszerveit – folytatta Fazekas Gergely. – Van ettől azonban fontosabb feladata is a kutyának. A vadász nem akar a vadnak felesleges szenvedést okozni. Így, ha csak megsebzi azt, addig keresi, míg meg tudja szabadítani szenvedésétől. A vadászkutya orra segítségével felkutatja a sebzett vadat.
Idomítás helyett tréning
– A képzett, fegyelmezett vadászkutya családtaggá válik, helye, szerepe és sokszor önálló akarata lesz a családon belül. A törődést ragaszkodással, kedvességgel és a gazda iránti hűséggel, fáradhatatlan munkával hálálja meg.
A megyei titkártól megtudtuk azt is, hogy míg régebben csak az eredmény számított az idomításnál, napjainkban már előtérbe került a kutya lelki világa is. Az idomítás szó is kezd kikopni, inkább a tanítás, tréning megnevezést használják a szakemberek.
– Számos betegség is leselkedik négylábú kedvenceinkre. A szopornyica és a bélférgesség sokak számára ismerős, de vannak újabb kórságok is. Van tehát miről beszélniük a vadászkutyásoknak, s erre kiváló alkalmat fog adni a konferencia – tette hozzá Fazekas Gergely.