Korai lenne még „leírni” a könyvet

 Internet, Face­book, Twitter, Messenger, táblagépek és okostelefonok – eszközök és platformok, amelyeken egyre erőteljesebb a képi információk dominanciája. Óhatatlanul felmerül a kérdés: ilyen irdatlan vizuális elárasztás mellett ki olvas manapság? – Szerencsére az ötvenes, hatvanas korosztályok még vesznek könyvet a kezükbe, sok igényes szülő és igényes fiatal szemében érték a könyv. Ugyanakkor a könyv­piac stagnál, ami akár előnyös helyzetnek is tekinthető – osztotta meg lapunkkal a tapasztalatait Szabó Attila. 

A kínálat bőséges

A Kötet Bt. tulajdonosának könyvesboltjába a lezárások feloldása óta szívesen be-betér a vásárló. – Legyünk őszinték, a forgalmunkat a könyvár­emelkedés tartja szinten. A kínálat sokszínű, minden évben több ezer könyv kerül az üzletekbe, bárki találhat kedvére valót. Jómagam újdonságot aszerint szerzek be, hogy várhatóan mi eladható, illetve mi az, amit én is elolvasnék. De mindenkinek azt ajánlom, ha megtetszik valami, ne halogassa a vásárlást. A készletegyensúly miatt sajnos nemcsak nálunk kicsi a példányszám, de a kiadóknál is, ahol leginkább arra ügyelnek, hogy a nyomdáknak folyamatosan munkát adjanak. Szerencsére keresett kortárs szerzőkből sincs hiány: Bán János (Bán Mór), Grecsó Krisztián, Háy János, Fábián Janka, Náray Tamás és a kötelezők is futnak. Ám a vásárlói érdeklődés sokirányú, nehéz képet alkotni róla – mondta. A kérdésre, hogy eljön-e a digitális tartalmak egyeduralma, óvatos prognózist adott. – A veszélye fennáll, de ahhoz szerintem szilárd hatalmi akaratra is szükség van. Komolyabb gondnak látom az időhiányt, ami miatt gyűlnek az olvasatlan könyvek. Hiszen egyre több információt kellene 24 órában feldolgozni – magyarázta. 

Legnagyobb örömünkre Tomasovszki Anita, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója sem látja végletesnek a helyzetet, ráadásul mindent meg is tesznek azért, hogy a könyvtár egy esetleges digitális elsivárosodás mellett is menedék maradjon. – Hat éve vagyok az intézmény vezetője, azóta csak emelkedik a könyvtárba járók száma, amit a pandémia elmúlt két esztendeje vetett vissza némiképp. Két éve 16 392 regisztrált felhasználót mértünk, ez a szám 2021-ben 16 136-ra csökkent. Ugyanez a nem túl látványos arány figyelhető meg az aktív felhasználók és a látogatások számának alakulásánál is. Ha a kölcsönzött dokumentumok számát nézzük, az némiképp emelkedett is, ami a könyvtár távhasználatára ugyancsak igaz. Az olvasókkal a bezárások idején online kapcsolatban álltunk, kiválasztották az olvasni kívánt könyveket, mi pedig összekészítettük, és az ajtóban átvehették. De a vírushelyzet hívta életre az e-Card elektronikus olvasójegy bevezetését, vagyis ma már applikáció segítségével is lehet kölcsönözni. 

Online vagy Poket-méretben 

– Kétségtelen, a mostani számaink messze elmaradnak a 15-20 évvel ezelőttitől, amikor 25 ezer olvasónk volt, természetesen mindent megteszünk, hogy visszazárkózzunk azokhoz az időkhöz. Ezt a célt szolgálja a Könyvet házhoz szolgáltatásunk, amivel az időseknek, mozgáskorlátozottaknak kedvezünk. Sikertörténet a Képregénytár megnyitása, ahová többféle korosztály szívesen jár. Vonzó a Kultúrkuckó, a szülők elhozzák hozzánk az általános iskolásokat, és a legkisebbek is jönnek, annak ellenére, hogy a Gyermekkönyvtár felújítás miatt tavaly év végén bezárt. A folyóirat-olvasóban is mindig van vendég, hiszen csalogató az 500 cím, amit megrendelünk. Mindent összevetve hiba lenne kijelenteni, hogy a fiatalok egyáltalán nem olvasnak, hiszen a telefonról szörfözés is egyfajta olvasgatás. Ugyan a szigorítások miatt a korábban igen aktív Poket-közösség régóta elmarad, az épület előtti automatánkból szépen fogy a könyv. Talán azért is, mert egy Poket zsebkönyv a hasonló méretével feledtetni tudja a mobiltelefont, enyhíti az „elvonási tüneteket”. 

Egy szó mint száz: a könyvtárakat túl korai lenne „leírni”, még akkor is, ha sok minden digitálisan hozzáférhető, például az Arcanum Digitális Tudománytár vagy más adatbázis jóvoltából. Mindenképpen imponáló az a több mint 400 ezer dokumentum is, amivel a közgyűjtemény rendelkezik. 

Igénylik az emberi szót 

– Érdekes volt megfigyelni, hogy az elmúlt időszaknak köszönhetően felértékelődött az intézményünk szociális funkciója. Az emberek – főleg az idősebbek – igénylik, hogy kiönthessék a szívüket, egy kicsit tereferélhessenek. A könyvtár ma már nem az a szigorú, csendet parancsoló hely, legfeljebb a kutatósarkokban ücsörgőket nem ildomos zavarni. Mi pedig mindent megteszünk az olvasókért, igyekszünk megteremteni, amire igény van. Ha kell, felemeljük a kölcsönözhető dokumentumok számát, az országos dokumentumellátó rendszernek köszönhetően bármit beszerzünk, és mindig más korcsoportra fókuszálva – 2022 éppen a kamaszok éve – nagyon sok ötlettel készülünk. MJ 

Borítókép: A könyvek szentélyeiben – Szabó Attila, illetve Tomasovszki Anita Brassói Péterrel és Kokas Dáviddal | Fotók: Dodó Ferenc/Könyvtár