Megőrizni a keresztény értékeket!

A szervezet nevében Kiss András köszöntötte a jelenlévőket, akik olyan témákban hallhattak előadásokat mint: a vallásszabadság helyzete Európában, van-e a keresztényeknek jövőjük Szíriában, milyen is kereszténynek lenni háború idején. A előadások között egy rövid összefoglalót is hallhattunk Magyarország egyik legnagyobb segélyakciójáról, a Hungray Helps Programról.

A szakmai program előtt dr.Tilki Attila országgyűlési képviselő megköszönte a történelmi egyházak szolgálatát, azt a szívvel -lélekkel végzett munkát, amit a magyar-ukrán határon tesznek nap mint nap. Dr. Simon Miklós országgyűlési képviselő pedig azt hangsúlyozta: a kereszténység, a hit az egyetlen olyan érték, amelyre támaszkodhatunk ebben a zűrzavaros világban.

Kocsis Fülöp érsek- metropolita kezdte az előadók sorát, s nem a szíriai háború szörnyűségeiről mesélt, hanem inkább a háborúk kapcsán tette fel azt a kérdést: kinek, kiknek van hasznuk egy háborúból?

– Mondjuk ki, tegyük egyértelművé, hogy ezekből a háborúkból néhány embernek jelentős anyagi haszna van! Akik a háborút csinálják és akarják, jól felfogott érdekből teszik. Ez volt Szíriában, ezt tapasztaltam, és ez van most a szomszédságban is. Szíriában sem a vallási különbözőség robbantotta ki a háborút, mindenféle más „ürügy” miatt tört ki a szörnyűség. Ha a valódi okot feltárnák az elemzők, hozzájárulnának a tisztánlátáshoz, s elfojtható lenne az egyre burjánzó ellenségeskedés is – mondta a metropolita. Hozzáfűzte: csak az igazság és a jóság mozdítja elő a békét.

Ezután Armash Nalbandian, a Damaszkuszi Örmény Apostoli Egyházmegye prímás püspöke szólalt fel, angolul tartott előadásának magyar szövegét kivetítették. Onnan indította mondanivalóját, hogy a kereszténység gyökere az ősi Szíriában a kulturális és tudományos értékek alapköve volt mindig is, ám a Közel-Keleten és Afrikában a keresztényüldözés az oktatásban, a foglalkoztatásban és a társadalmi életben egyre inkább felütötte a fejét, az üldöztetés mértéke pedig csak nőtt az évek során. – Szíriában a népesség 10 százalékát teszik ki a keresztények, akik nem vesznek részt a háborúban, de gyilkosság és nemi erőszak áldozatává válnak rendszeresen, emiatt sokan menekülnek el – mondta a püspök, hangsúlyozva, hogy a vallásközi párbeszédnek utat kellene találnia mihamarabb a térségben. – A szíriai háború kezdete óta 1310 templomban, 7800 magánházban esett kár, több mint 10 millió szíriai vesztette el az otthonát. A keresztények előtt ma két út van: vagy elhagyják földjüket, vagy otthon maradnak és szemben találják magukat a konfliktusokkal. Hisznek abban, hogy még most sem késő újra építkezniük, ott maradásuknak feltétele, hogy erős egyházuk legyen – mondta Armash Nalbandian, és a szíriai keresztények nevében is megköszönte a Hungary Helps Program adományait.

Ezt követően Hölvényi György, az Európai Parlament képviselője előadásában arról beszélt, van-e vallásszabadság Európában.

– Vallásüldözés nincs Európában, de a vallási megkülönböztetésre ezt már nem mondanám el teljesen. Ugyanis Európában olyan eszmék és gondolatok terjednek, amiben a „normalitástól való eltérés” lassan normává válik, s ez egyfajta gondolat-diktatúrát hoz magával.

Azbej Tristan, az üldözött keresztények megsegítéséért, a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkár hasonlóképp vélekedett, kiemelte: a világon mintegy 360 millió keresztényt üldöznek a hite miatt.

– Magyarország kormánya 2016-ban felismerte ezt, s humanitárius programot indított. Az elmúlt öt évben 50 országban mintegy félmillió üldözött keresztényhez vittük el a magyarok szolidaritását. A szíriai háborúban sújtott területekre gyorssegélyeket, adományokat vittünk az újjáépítéshez, kórházépítésben vettünk részt, S most, hogy szomszédos országban háború dúl, a Hungary Helps Program keretében több mint 2 milliárd forint értékben küldtünk segélyszállítmányokat Ukrajnába – emelte ki az államtitkár, aki szerint nemzeti küldetésünkké vált a keresztények megsegítése, védelmezése. Luscsák Nílus munkácsi püspök személyes tapasztalatait osztotta meg, hogy milyen kereszténynek lenni háború idején. Az egy hónapja tartó orosz-ukrán háborúban szükség van az emberek lelki megerősítésére, ezekben a napokban a liturgiák helyett van, hogy karitatív munkát végez a bajba jutottak között. Felidézte egy háborúban elesett katona temetését, ahol az édesanya nem bírta felfogni a veszteségét. – Sok ilyen édesanya van most Ukrajnában és Oroszországban is...A nehéz pillanatokban nyújtsunk kezet feléjük, mondjunk egy jó szót egymásnak.

KO