Zsidó honvédekre emlékeztek

Vállvetve harcoltak Magyarország függetlenségéért az 1848/49-es szabadságharcban katolikusok, reformátusok, óhitűek és izraeliták. Ez utóbbiak még nem is voltak teljes jogú tagjai a hazának, mégis fegyvert ragadtak, hogy megvédjék otthonukat és szülőföldjüket az ellenségtől. A márciusi forradalom ünnepe alkalmából a szabadságharc zsidó honvédeire emlékeztek csütörtökön a nyíregyházi zsidó temetőben.

A vendégeket Färber György, a Nyíregyházi Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte, majd Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár mondta el gondolatait. Mint kiemelte Magyarország zsidó lakossága az 1848-as forradalom kitörése után kiállt a haza ügye mellett, fegyvert ragadtak a haza megvédése érdekében, hősiességüket és bátorságukat Kossuth Lajos és Görgey Artúr is elismerte. Utalt arra, hogy a zsidók nem voltak még az ország teljes jogú állampolgárai, ennek ellenére magukénak érezték a hazát, felvették a harcot az ellenséggel. Nemcsak a katonák között voltak izraelita vallású személyek, hanem az orvosok között is, például dr. Korányi Frigyes is orvosként segítette a nemzeti függetlenségért vívott harcot.

– Nem mindenkit ismerünk név szerint, sok a névtelen hős a zsidó honvédek között, s bizony méltatlanul kevés szó esik róluk, pedig nem ezt érdemlik az utókortól – fogalmazott a helyettes államtitkár. – A magyar zsidók önként vonultak harcba annak ellenére, hogy az ország több településén voltak akkoriban antiszemita megmozdulások. A szabadságharcban részt vett zsidók 174 év elmúltával is példát mutatnak nekünk, mert helytálltak egy nehéz történelmi korszakban. Emléküket megőrizzük.
Nyíregyháza önkormányzata nevében  dr. Ulrich Attila alpolgármester mondott beszédet. Felidézte az egyik kedvenc könyvét, amit Nyíregyháza egykori főrabbija, dr. Bernstein Béla írt a '48-as magyar szabadságharc és a zsidók kapcsolatáról. Szólt arról, hogy bár a zsidókat nem fogadták be a nemzetőrök közé, de megtalálták a módját – például szabadcsapatokban – hogy kivegyék részüket a hazáért vívott harcból.

– Közös ügyért harcoltak a haza lakói vallási hovatartozástól és nemzetiségtől függetlenül. Az akkori Európa leghosszabb ideig tartó szabadságharcából Nyíregyháza zsidósága is kivette a részét, s mi emlékezünk az egykori városlakókra és hősiességükre. Pár éve teret neveztünk el Bernstein Béla főrabbiról. Napjainkban már nincs megkülönböztetés származás alapján, de fontos tanítanunk a felnövekvő nemzedékeknek a toleranciát – mondta az alpolgármester.

Ezt követően Urbán Teréz, a Nyíregyházi Városvédő Egyesület alelnöke Kornstein Ignácz honvédhadnagy életét és munkásságát idézte fel. Az Ungváron született honvédtiszt önként állt be a szabadságharc katonái közé. A szabadságharc leverése után egy jó évtizeddel Nyíregyházán telepedett le, s a város tekintélyes polgára lett, a gazdasági élet fellendítéséért sokat fáradozott. A nevéhez fűződik többek között a Nyíregyházi Ipar és Kereskedelmi Bank megalapítása, amit vezérigazgatóként vezetett. Sírja a nyíregyházi zsidó temetőben található. Ugyancsak itt alussza örök álmát Hoffmann Adolf honvédhadnagy, akire dédunokája, Nógrádi Gábor Bencs-díjas író emlékezett.

– Az 1822-ben született Hoffmann Adolf nem félt beállni katonának, nem félt harcolni, nem félt a nagysallói ütközetben az élen járni, nem félt megszökni az internáló táborból, majd nem félt felnevelni kilenc gyermeket – jelentette ki az író. – Dédnagyapám 1862-ben üzletet nyitott a jelenlegi könyvtár helyén állt egykori épületben, majd onnan a boltot átköltöztette a Korona Hotel épületébe. Hoffmann Adolfról, mint becsületes és tisztességes kereskedőről Krúdy Gyula is megemlékezett az egyik írásában.
A múlt megidézése dr. Nógrádi Gergely főkántor imájával fejeződött be, majd a résztvevők ezt követően elhelyezték az emlékezés kövét Kornstein Ignácz és Hoffmann Adolf síremlékénél.