Nyíregyháza

2022.04.22. 13:35

Helytállása után kivégzés lett a jutalma

A tanácsköztársaságnak, és annak lett áldozata, hogy szülővárosában nemzetőrséget állított.

Vértanú halált halt őseink, vitézeink számosak, többükről közülük szinte semmit, de jobb esetben is csak keveset tudunk. Könnyen ilyen sorsra juthatott volna a néhai vitéz Kovács István is – nem a debreceni születésű, a harmadik isonzói csata hős zászlósa, hanem a nyíregyházi főhadnagy, nemzetőrparancsnok –, ha nincsenek fáradhatatlan helytörténészeink és hadisírgondozók. Az Északi Temető Nemzeti Sírkertjében nyugvó vértanú emléktábláját kivégzésének helyén, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetnél 2020 őszén leplezték le ünnepélyes keretek között. Azóta minden éveben megállhatunk – s talán még többen is megállhatnánk – e tábla előtt az intézet falánál, a rajta szereplő hős példát adó személyiségére előtt tisztelegve.

 

A Trianon Társaság és a Rákóczi Szövetség Nyíregyházi Szervezete, valamint a Honvédsuli Egyesület is sokat tesz azért, hogy emléke ne halványodhasson, s tették legutóbb is – vitéz Kovács István halálának 103. évfordulója alkalmából ma megkoszorúzva az emléktáblát. A nemzetőrparancsnok életét e helyütt oltották ki a Tanácsköztársasság egyik népbiztosának, Pogány Józsefnek a parancsára 1919. április 22-én.

– Emlékezni kötelességünk – hangsúlyozta az ünnepség vezérgondolatát felvezetőjében Dalmay Árpád, a Trianon társaság Nyíregyházi Szervezetének elnöke. Azé a szervezeté, amely kötelességének érzi mindmáig, hogy a megyeszékhelyhez kötődő nagyjainknak – így például gróf Esterházy Jánosnak, gróf Apponyi Albertnek, a világháborúkban elesett hősöknek, a székely hadosztálynak vagy vitéz Vén Zoltánnak – emléktáblákat állítson, állíttasson. A szervezet az egyik kezdeményezője volt a Vitéz Kovács István emlékét megőrző tábla felállításának is.

– Kovács István 1891-ben Nyíregyházán született, tanulmányait is itt végezte, és ezt követően lépett katonai pályára. Gyakorlatilag a teljes első világháborút végigharcolta a hadszíntéren, 1918-ban érkezett vissza szülővárosába, ahol megalapította a nemzetőrséget. Ennek és az 1919-es eseményeknek lett az áldozata, a Népbíróság golyó általi halálra ítélte – mindezt már Kertész József százados, a megyei hadisírgondozók vezetője mondta el az emlékezők gyűrűjében.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában