Máriapócsi koktélparadicsom is van a hat legjobb tájfajta között

Miért érdemes tájfajta gyümölcsöt, zöldséget termeszteni, miért olyan jelentősek a Föld és a fogyasztók szempontjából, és hogyan járulnak hozzá 
a biológiai sokszínűség megőrzéséhez? – erre kerestük a választ a Föld napja apropóján.

– A tájfajta lehetővé teszi, hogy megfogjuk a vetőmagot, és a következő szezonra magunk neveljük a palántát. 

Ez pedig az élelmiszer-önrendelkezés alapja – mondta dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője.

– A paradicsom esetében könnyebb a dolgunk, hiszen öntermékenyülő, ezért izolálni sem kell a fajtákat. Azért választottuk a paradicsomot, mert egyszerű a nevelése, ráadásul a magyar konyha egyik központi eleme, a tájfajták íze pedig feleleveníti azokat az emlékeket, amiket a nagymamák asztalainál éltünk meg. Pont ezért az emberek nagyon nyitottak, különösen, ha összevetik egy ilyen paradicsom ízét a boltival.

A tájfajták civil génmegőrzése Ausztriában és Svájc előrébb jár, mint nálunk...

A Föld napja alkalmából az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) a tájfajta növények jelentőségére, az egészséges bioélelmiszerek fogyasztására és a fenntartható, ökogazdálkodási élelmezési rendszerek szerepére hívja fel a figyelmet. Itthon a tájfajták között egyre népszerűbbek az ÖMKi partnerségében működő biokisgazdaság paradicsompalántái, amelyeket az idén is bárki beszerezhet a kutatóintézet kínálatából. 

Miért érdemes tájfajta gyümölcsöt, zöldséget termeszteni, miért olyan jelentősek a Föld és a fogyasztók szempontjából, és hogyan járulnak hozzá a biológiai sokszínűség megőrzéséhez? A kérdéseket dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője válaszolta meg lapunknak. 

Generációkon átívelő tudás 

– A tájfajták a professzionális nemesítés előtti időkből származó, hagyományos kultúrnövények, amelyek gazdálkodó elődeink generációkon átívelő válogató, szelektáló munkája révén jöttek létre. A biológiai sokféleségről mindig a természetes élőhelyek, a vadon jut eszünkbe, ugyanakkor rengeteg területet foglal el a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés, amely rég megváltoztatta ezeket az élőhelyeket. A termelés során is van azonban lehetőség a sokféleség megőrzésére és fokozására, akár magukkal a termesztett kultúrnövényekkel, s erre kiválóan alkalmasak a tájfajták – hangsúlyozta dr. Drexler Dóra, hozzátéve: nagyon leszűkült azon növények köre, amiket globálisan élelmiszer-előállításra használunk. 

– A tájfajták is kiszorultak ebből a körből, genetikailag egységes növényeket termesztünk, azokból is egyre kevesebb fajtát, ami kiszolgáltatottá teszi a mezőgazdaságot. Ha bármilyen gond történik, a teljesen azonos növények egyformán érzékenyen reagálnak, aminek a változatosság jó ellenszere lenne. A professzionális nemesítés ugyanakkor hasznos, megnövelte a termésmennyiségeket, létrehozott ellenálló fajtákat, de vannak hátulütői is. A paradicsom esetében a legtöbb növény hibrid, otthon nem termeszthetjük tovább, hanem ismét meg kell vennünk a vetőmagot – tudtuk meg az ügyvezetőtől. 

A tájfajta azonban lehetővé teszi, hogy megfogjuk a vetőmagot, és a következő szezonra magunk neveljük a palántát. Ez pedig az élelmiszer-önrendelkezés alapja. 

Különleges ízélmény 

– A paradicsom esetében még könnyebb a dolgunk, hiszen öntermékenyülő, ezért izolálni sem kell a fajtákat. Azért választottuk a paradicsomot, mert egyszerű a nevelése, ráadásul a magyar konyha egyik központi eleme, a tájfajták íze pedig feleleveníti azokat az emlékeket, amiket a nagymamák asztalainál éltünk meg. Pont ezért az emberek nagyon nyitottak, különösen, ha összevetik egy ilyen paradicsom ízét a boltival – emelte ki dr. Drexler Dóra. 

A tájfajták civil génmegőrzése Ausztriában és Svájcban előrébb jár, mint nálunk, ott rengeteg különleges zöldségfajtát őriznek és tartanak fenn lelkes növénytermesztők, sőt az állattenyésztésben is alkalmazzák ezt a szemléletet. 

– Hazánkban mindez még kevésbé él a köztudatban, ezért is kértük ki a tápiószelei génbankból az elfeledett magokat. A kutatásunk keretében ökológiai gazdálkodókhoz juttattuk el őket, hogy megtudjuk, hogyan termeszthetők a mai körülmények között. Kiderült, hogy rendkívül jól alkalmazkodnak a különféle környezeti adottságokhoz, s az eredményeik alapján kiválasztottuk a hat legjobb fajtát. A paletta kifejezetten változatos és különleges: a paprika alakú Gyöngyös paradicsom mellett, az édes sárga ceglédi paradicsom is megtalálható, de ott van a listán a máriapócsi koktélparadicsom is – ismertette a kiválasztott tájfajtákat a szakember. 

A palántákat minden évben az ecseri Gyöngyszem Biogazdaság neveli, egy áruházlánc pedig az ügy mellé állt, és országosan elérhetővé teszi őket. 

– Az emberek nagyon kedvelik e növényeket, a kicsi biogazdaságból 8–10 ezer palánta került először az üzletekbe, s ezek órák alatt elfogytak. Éppen ezért az idén már 24 ezer tővel készülünk, és reméljük, hasonlóan nagy lesz rájuk az igény. 

A növénytermesztésben azonban arra is nagy hangsúlyt kell fektetni, hogy minél kevesebb kémiai, szintetikus növényvédő szert, műtrágyát használjunk, ezek mellőzése az ökológiai gazdálkodás egyik alapja. 

A tájfajták elsősorban az otthoni konyhakerteknek szólnak, ugyanis a termés nem tartható el hónapokig a polcokon, szemben a hibrid zöldségekkel. 
A rövidebb eltarthatóságért cserébe azonban kárpótol az ízélmény, ráadásul természetes növényvédelemmel még egészségesebbek lesznek – hívta fel a figyelmet dr. Drexler Dóra.