Lábhoz!

2022.04.03. 11:30

Nem ember, nem gép, a kutya valami más

A vadásznak fel kell készülnie arra, hogy az utánkeresés már akkor elkezdődik, amikor a lövés még el sem dördült.

MML

Bizony gyakran előfordul, hogy a lövés célt tévesztve csak megsebesíti a vadat, ami aztán elmenekül. Ilyenkor kutyával a nyomába indulnak. A hű társakra azonban csak akkor lehet számítani, ha egészségesek, no meg ha tudják, hogy mi is a feladatuk. Mindezzel kapcsolatban kaptak hasznos információkat és tanácsokat azok, akik az elmúlt szombaton részt vettek az Országos Magyar Vadászkamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezetének vadászkutya-konferenciáján. 

A sóstóhegyi kamarai székházban stílszerűen az „Üdvözlet a kutyásoknak” című szignál hangzott fel jelzőkürtön Vitális Zsombor előadásában, utána pedig három előadást hallgathattak meg az érdeklődők. 
 


Más megyékből is 


– Szeretnénk összefogni a vadászebeket tartó embereket, szeretnénk a munkájukat segíteni, a kutyatartást és -gondozást tudatosabbá tenni – mondta el lapunknak az előadások előtt Papp Tamás, a megyei kamara kinológiai bizottságának tagja. 

– Igyekszünk átfogó képet adni a kutyákról, így lesz ma előadás az állategészségügyről, a kutyakiképzésről, a vér­ebvezetésről. A rendezvény sikerét jelzi, hogy a megye kutyatartói mellett Békés és Hajdú-Bihar megyéből is érkeztek hozzánk érdeklődők. Próbáltam olyan nívós előadókat meghívni, akik a szakterületükön neves szakemberek. 

– Még engem is meglepett a közönség magas száma, de szerencsére a kamara székházában a technikának köszönhetően több teremben is hallhatóak az előadások, így nem marad le senki azokról. Annak is örülök, hogy nemcsak vadászok vannak itt, hanem eljöttek kutyát tartó civil emberek is. Mindenképpen szeretnénk majd folytatni ezt a mai konferenciát, de természetesen tervezünk más programokat is. 

– Minden vadász megtapasztalhatta már a kutyák fontosságát, legyen szó apróvad vadászatáról vagy sebzett vad felkutatásáról. Az a célunk, hogy a társadalom számára bebizonyítsuk, hogy a vadászat ellenére mi is természetszerető emberek vagyunk – tette hozzá Papp Tamás. 
 


A megelőzés eszközei 

 


A vadászkutyák egészségvédelméről dr. Bulyáki László kisállatgyógyász, klinikus szakállatorvos tartott előadást. Igaz, inkább kötetlen beszélgetéssé változott át a rendezvény, hiszen a résztvevők is közbeszólhattak, kérdezhettek az aktuális témákkal kapcsolatban. Márpedig téma volt bőven. 

Szó volt többek között a tenyésztés minőségéről, a védőoltásokról, a belső és külső paraziták elleni védekezésről. 

A teljesség igénye nélkül hadd idézzünk néhány gondolatot: nagyon fontos a megelőzés, a szűrővizsgálat, mert ha csak akkor visszük orvoshoz a kedvencünket, amikor már baj van, nehéz a gyógyítás; a tenyésztőnek a védőoltást a szukánál kell kezdenie, mert aztán az anyatejjel a kölykök megkapnak bizonyos védettséget; a paraziták elleni védőoltást szintén a szukánál kell kezdeni, azonban folytatni kell majd a kölyköknél is a védekezést, mert van olyan parazita, ami az anyatej hatására lesz élénk; a féregtelenítés elleni védőoltást egyszerre kell beadni a háznál lévő valamennyi kutyának; az általános féregtelenítést negyedévente érdemes elvégezni; a betegségek elleni védekezés, illetve a megelőzés eszközei: illóolajok, samponok, cseppek, nyakörvek, tabletták. 
 


Parancsra dolgozzon! 

 


Napjainkban mind többen használják a klikker módszert a kutyájuk tanítása során. Második előadóként Maticsek János arról mesélt, hogyan is kell használni ezt a módszert a vadászkutyák kiképzésében. Bevezetésként utalt arra a gondolatra, amit dr. Kováts Zsolt fogalmazott meg: „A kutya nem ember, a kutya nem gép, a kutya valami más.” A klikker lényege, hogy összekötünk egy cselekedetet egy hanggal, s erre pozitív megerősítést adunk. A kutya megszokja, hogy a klikkerezés után jutalomfalatot kap. 

Maticsek János a kutya zsákmányszerző ösztönéről a következőket mondta: 

– Ez egy nyitott genetikai program, gyakorlatilag egy üres füzet, és csak rajtunk múlik, mi kerül ebbe a füzetbe. Nem szabad hagyni, hogy a kutya magától csinálja a feladatokat. Fontos, hogy a kutya parancsra végezze a tevékenységet. Egy kutya soha sincsen készen, mindig van mit fejleszteni rajta. Ha valakit pedig idegesít az, hogy kutyával kell foglalkoznia, akkor annak azt tudom javasolni, hogy ne tartson állatot – magyarázta a szakember, majd bemutatót is tartott a székház udvarán. 
A konferencia zárásaként Babály Csaba az utánkeresésről osztotta meg gondolatait. Előadása nyitányaként egy átalakított gyermekversikét idézett: – „Ez elment vadászni, ez meglátta, ez meglőtte, ez megsebezte, ez a kicsike megkereste.” Ez a kicsike természetesen a véreb. Hazánkban évente 400 ezer darab nagyvadat ejtenek el, ennek 10 százalékában csak megsebzik az állatokat. Az utánkeresés a lövéstől megsebzett vad felkutatását jelenti – magyarázta Babály Csaba. 
 


Érték a hús, a trófea 

 


– Felvetődhet a kérdés, miért kell megkeresni a sebzett vadat. A vadásznak erkölcsi kötelessége, hogy megkeresse az ilyen állatot, s megadja neki a végtisztességet. Az utánkereséshez ugyanakkor gazdasági érdek is fűződik, gondoljunk csak a vad húsára és értékes trófeájára. 

– A vadásznak tudnia kell, hogy az utánkeresés már akkor elkezdődik, amikor a lövés még el sem dördült. A sebzett vadat nem vaktában kell keresni, kell egy kiindulópont, hogy merre is induljanak el az utánkeresők a vadászkutyával. A vadásznak a lövés után fülelnie-figyelnie-követnie kell az eseményeket, észre kell vennie a vad viselkedését, meg kell vizsgálnia az elugrás nyomait – folytatta Babály Csaba. – Ha 150-200 méteres körzetben nem találják meg a vadat, akkor hívni kell a kutyás utánkeresőket. 

Az előadás után kint a terepen bemutatták, hogyan is dolgozik a véreb az utánkeresés során. 
 

Borítókép: Sok-sok kérdést kapott Maticsek János (jobbra) | Fotó: a szerző

Címkék#kutya

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában