2022.04.01. 11:29
Népi értékeket őriznek az utókornak
A lakosság segítségével gyűjtötték össze a kálmánházi tájház ereklyéit.
Az első világháborút is megjáró láda, 1922-ben készült komód és egy szövőszék, amit 1935-ben Hódos Imre olimpiai bajnok birkózó édesapja készített – ez csak néhány azon kuriózumok közül, amiket megtekinthetnek az érdeklődők, ha ellátogatnak a pénteken átadott kálmánházi tájházba.
Az eseményen jelen volt Kotricz Attila, Kálmánháza polgármestere és dr. Vinnai Győző, a térség országgyűlési képviselője is.
A polgármestertől megtudtuk, a tájház műtárgyainak gyűjtése több évtizede kezdődött, és nagyon fontos céljuk volt, hogy megteremtsék az értékeknek a megfelelő körülményeket.
– Történészként nagyon büszke vagyok arra, hogy Kálmánházán ilyen szenvedélyesen őrzik a régi értékeket – ezt már dr. Vinnai Győző mondta a jelenlévőknek. Hozzátette: a helyiek szeretik a településüket, és szeretnék átadni a hagyományaikat az utódaiknak.
Új tájház Kálmánházán
Fotók: Pusztai Sándor
– A tájház igazi különlegességeket vonultat fel, ilyen a Hódos Imre birkózó édesapjának keze munkáját dicsérő szövőszék is. Az olimpikonról sportcsarnokot neveztek el, de a kálmánháziaknak egészen mást jelent a neve, amit a kiállítás révén a környékbeliek is megismerhetnek – tudatta az országgyűlési képviselő.
Folyamatosan gyarapodott
A gyűjteményről a lelkes amatőr helytörténész, Nagy Tamás elmondta: a környékbeli tanyákból alakult községben szorgosan gyűjtik a régi tárgyakat, eszközöket, hogy a fiatalok is megismerhessék őseik életét, és gazdálkodását.
– Rendkívül sokan segítettek a helybeliek a tájház létrehozásában. A sokéves munka eredményességét mutatja, hogy kezdetben csak egy szobát foglaltak a tárgyak, majd egy raktárat is megtöltöttek, míg végül a tájházba költöztek a múlt ereklyéi. Bízom benne, hogy a jövőben is sokan felkeresnek majd minket, hiszen a felavatás előtt többen is betértek ide, hogy megismerjék a múltat. Itt járt egy Nyíregyházáról elszármazott, Németországban élő házaspár, s a fiatalokat teljesen magával ragadta a látvány, s később egy kedves levelet is írtak nekem az élményeikről – mesélte Nagy Tamás.