Párbajok, légyottok, rejtőzködő betyárok - a Sóstói-erdő titkai

„Egy jó módu nyíregyházi gazdaember jelentést tett a rendőrségnek, hogy feltünően csinos nevelt leánya eltünt a háztól. Ezzel összeköttetésben van az a körülmény, hogy egy fiatal paraszt legény azt a nyilatkozatot tette, hogy a leányt a Sóstói erdőbe hurczolta s ott vele állatias módon elbánt”. 
De nem ez az egyetlen szörnyűség: „Bűnös kezek merényletet akartak elkövetni a Nyiregyháza és Záhony között közlekedő vonat ellen. A sóstói erdei kocsiut átjárója közelében eddig ismeretlen tettesek hatalmas köveket helyeztek el azzal a szándékkal, hogy a vonatot kiugrasszák a sinekből. A gonosz merényletet a pályaőr ébersége akadályozta meg. A nyomozás során kiderült, hogy a vonat pótkocsijában nagyösszegű pénzszállítmány volt, a tettesek valószinüleg azért akarták előidézni a szerencsétlenséget, hogy a zűrzavarban kirabolhassák a postakocsit”. Szerencsére egyik eset sem friss: az eltűnt lányról 1888-ban írt a Nyírvidék, a meghiúsított rablómerénylet pedig 1932-ben történt, de mindkettő jelzi: a kedvelt kirándulóhely, Sóstó nem mindig volt a nyugalom és a béke szigete. Többek között ez is kiderült azon a keddi konferencián, amit a Nyírség Könyvtár Alapítvány szervezett, és amit a megyei könyvtárban Onderó Szilárd elnök nyitott meg. 

A Nyírség varázshegedűse 

– Írásos emlékek bizonyítják, hogy az erdő már a XV. század közepén is létezett, igaz, jóval nagyobb volt, mint ma: az 1780-as években az 1 000 kataszteri holdat is elérte – ma már csak 600 hold a területe – többek között erről is mesélt dr. Bene János történész, aki a fejlődés szakaszait is felidézte. 
– Az 1860-as években a város vezetői belátták, hogy nem pénzt kellene kivenni Sóstóból, hanem inkább tenni kellene bele, s kihasználni a gyógyvíz erejét. Megépült a Svájci lak, elkészültek a kádfürdők – természetesen külön a férfiaknak és a nőknek. A tocsogós részeken a föld „kivirágzott”, s volt olyan év, amikor 6 mázsa sziksót tudott összeseperni az az angol úriember, aki a sok só és a sok pénz reményében kibérelte a területet. Az újabb mérföldkő 1911: ekkor készült el a Vigadó, amiben a szobák mellett hatalmas étterem, táncterem és terasz is helyet kapott, Krúdy Gyulától pedig azt is tudjuk, hogy egy-egy kártyapartin egész vagyonok cseréltek gazdát a sóstói éjszakában. 
– Nagy élet volt Sóstón, ahol szinte minden nap volt valamilyen mulatság, s ott húzta a Nyírség varázshegedűse, Benczi Gyula is, aki hiába lépett fel a cári udvarban és a walesi herceg előtt is, Nyíregyházán játszott a legszívesebben, mert azt mondta, sehol sem tudnak olyan jól mulatni az emberek, mint Szabolcsban. Párbajok, légyottok színhelye is volt a Sóstói-erdő, ahol időnként szökött betyárok is elrejtőztek és ahonnan annyi fát loptak el, hogy csendőrőrsöt is fel kellett állítani. 
– Az I. világháború első két évében a Szeréna-lak és a Vigadó hadikórházként működött, majd amikor a lábadozó katonáknak katonaotthont építettek, győri színészek közreműködésével nagy bulit csaptak Sóstón, a bevételből pedig levélpapírt és könyveket vettek a sebesülteknek. A román megszállás után megszaporodtak a teendők, a katonák ugyanis kiirtották az erdő egy részét, s a vigadóból mindent elvittek, a Sóstó arculata pedig Nagy Elek mérnöknek köszönhetően a világválság utáni ínségmunkának köszönhetően alakult ki. A II. világháborúban lengyel menekültek találtak Sóstón biztonságos otthonra, de katonai parancsnokság is működött ott, sőt 1953–55-ben internálótábor is volt itt: a Vigadóban 3 ezer politikai foglyot őriztek. 

Riadt asszonyok 

– Voltak nagy riadalmak is: a legnagyobb talán akkor, amikor a Sebastian Kneipp tanácsát megfogadó férfiak meztelenül futottak az erdőben és a tó körül, a piacra tartó asszonyok pedig sikoltoztak a látványtól – a polgármester végül két utat jelölt ki, így megnyugodtak a kedélyek. 
– Sóstó egyik leghíresebb vendége Blaha Lujza volt, aki 1880-ban járt itt, majd 1920-ban újra visszatért. Nagyon szeretett itt lenni, azt írta: „véghetetlen kedves közönségre talált Nyíregyházán”. A huszárokra viszont haragudott, Elek Miska főhadnagy vezetésével ugyanis a huszárok minden reggel trombitaszóval üdvözölték a nemzet csalogányát, aki emiatt nem tudott aludni... 
– Amennyire csak lehetett, a korabeli polgármesterek megpróbálták megóvni az erdőt, például azzal, hogy szigorú intézkedésekkel vetettek gátat a biciklizésnek és motorkerékpározásnak, Bencs Kálmán viszont azért záratta le sorompókkal az erdőt, hogy a lovasok be ne hajtassanak. Bár lehet, hogy az intézkedés mögött férfiúi bosszú állt, összeveszett ugyanis a laktanya parancsnokával, a rossz nyelvek szerint egy hölgy miatt. De ezt már nem jegyzik a krónikák. 

Az értéktárnak is része

A Nyíregyházi Települési Értéktár Bizottság munkájáról szólva Tomasovszki Anita elnök elmondta: 2014 óta 52 értéket vettek fel, köztük van a Sóstói-erdő is, mint ahogy az állatpark, a Hősök temetője, a tirpák népi építészet, Krúdy Gyula munkássága és a Cantemus kóruscsalád is. – Az értékek bemutatása érdekében programokat szerveznek, kiadványokat jelentetnek meg és pályázatokat írnak ki – tette hozzá.

Borítókép: A Sóstói-erdőt bemutató kiállítás a könyvtárban látható | Fotó: Sipeki Péter