Törpevíziló született a Nyíregyházi Állatparkban

Szőlőből, banánból, almából és kiviből állt az a gyümölcstál, ami szerda délelőtt a kifutóba csalogatta Broutille-t és kicsinyét, Gerzsont: a februárban született törpevízilovat most láthatták először a Nyíregyházi Állatpark látogatói, ahogy a sajtó képviselői is. Komótosan hagyták el fedett otthonukat, és bár először visszafordultak, a finom ételeknek nem tudtak ellenállni, és a Tarzan ösvénye kifutórendszerénél várakozó szülők, nagyszülők, s gyerekek nagy örömére kint maradtak, s élvezték a napsütést. 

Révészné Petró Zsuzsa, a park osztályvezetője elmondta: nagyon várták, hogy megszülessen a törpevíziló, ugyanis a faj a kipusztulás szélén áll, az ötször nagyobb nílusi rokonával ellentétben már csak nagyon kis területen őshonos. 

Mindössze kétezer egyed él belőle Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben. Az állat születése azért is különleges, mert az elmúlt 12 hónapban csupán 14 egyed jött világra a világ állatkertjeiben, ráadásul hím ivarú utód sokkal ritkábban születik, mint nőstény. A törpevízilovak állományát leginkább az erdőpusztítások, az élőhelyek csökkenése és a vadászat veszélyezteti, ezért nagyon fontos, hogy zárt tartási körülmények között, koordinált tenyészprogram keretében szaporodjanak. 

A világ mindössze 300 állatparkjában találkozhatnak velük a látogatók, a SóstóZoo tenyészpárja 2009 óta él Nyíregyházán. Az Európai Fajmegőrzési Program keretében Broutille, a nőstény Franciaországból, míg párja, Hamlet Dániából került a parkba. A pár igen sikeres, hiszen már negyedik alkalommal született utódjuk, a borjaik egy másik állatkertben élnek. Broutille ezúttal is nagyon gondos, naponta négyszer-ötször szoptatja a 190 nap után világra jött kicsinyét, de Gerzson már szilárd táplálékot – szénát, zöldség- és gyümölcsféléket – is fogyaszt. 

Születésekor 6 kilós volt, 2 hetesen 13 kilót nyomott, és azóta is rohamtempóban növekszik. Naponta jelenleg mintegy negyed kilogrammal nő a tömege, ivarérett korában akár 250-300 kilogrammos is lehet. Míg rokonát, a nílusi vízilovat már az ókorban is ismerték, a törpevíziló az egyik legkésőbb, a 19. század végén felfedezett nagytestű emlősfaj. Ennek az az oka, hogy rejtett életmódot folytató, félénk állat, mely a nyugat-afrikai esőerdők mélyén él. Nemcsak testalkata, de viselkedése és életmódja is eltér nagytestű rokonától: magányos életmódot folytat és előszeretettel tartózkodik a szárazföldön, veszély esetén sem a vízbe, hanem a sűrű bozótosba menekül.