Energetikai korszerűsítés és hulladéklerakó

Akár minden idők egyik legrövidebb megyei közgyűlése is lehetne a csütörtöki, ha a kilenc napirendi pont mellé nem társult volna egy tizedik. Az utóbbit – az európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szólót a 2021-2027-es programozási időszakra vonatkozóan – zárt ülésen tárgyalták a megyeatyák. Ezt leszámítva alig fél óra alatt végeztek a közgyűlési feladatokkal, ráadásul a megszokott képviselői létszámnál valamivel kevesebben: a patkó ellenzéki bő egyharmada maradt foghíjasabb, mindössze hárman foglaltak helyet a Fidesz-frakcióval szemben. A közgyűlés még így, 18 fővel is határozatképes maradt, gördülékenyen haladhatott a munka.

Az elején szó esett a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az idei év költségvetéséről és annak végrehajtásáról, az idei összesített közbeszerzési terv módosításáról, és egyhangúlag elfogadták a Kölcsey Televízió Műspórszolgáltató Nonprofit Kft. éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését.
Fontos napirendként került terítékre az ötödik, amely egy igen jelentős pályázati forrás benyújtására tett javaslatot. Az Önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére kiírt pályázati forrásból, uniós pénzből és a hazai költségvetés terhére lehetőség nyílik, hogy 100 százalékos támogatottsággal megújuljon a megyeháza egykor Alpár Ignác tervezte patinás épülete, amelyen belül ezúttal az energiahatékonyságra és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére koncentrálnak. Februárban már benyújtottak egy közel 700 millió forintos összegben igényt a felújítás első ütemére, ezúttal 50,5 millió forintra lenne még szükség a teljes befejezéshez.

Dr. Veres János képviselő kiegészítésül elmondta, hogy azért lett a pályázat két ütemben benyújtva, mert bizonyos szabályozási okokból az értékhatár problémás. – Egyébként a koncepció és az elgondolás egységes, a program jól végiggondolt, támogatásra érdemes, remélem, sikerül is megvalósítani – tette hozzá, amit Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke annyival egészített ki, hogy valóban fontos programról van szó. Felelősséggel tartoznak az épületért, amire mindenki nagyon büszke, a pályázat sikerre viteleséhez pedig minden feltétel adott.

Miután újabb Településfejlesztési Operatív programok költségnövekmény igényéhez járultak hozzá, újabb dicséret hangzott el a megyei önkormányzatot érintően, amire ismét dr. Veres János kért és kapott szót. Mint rámutatott, amely projektek megvalósításában itt a megyében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei önkormányzat apparátusa konzorciumi partnerként bekapcsolódik, azok nagy valószínűséggel meg is valósulnak. – Ez azt is jelenti, hogy a sikerben – százhoz közelítő számú projektről van szó – a közgyűlés végrehajtásban betöltött szerepének is része van, ami sok szempontból fontos, mely szempontokat a későbbiek során is vegyék figyelembe a az önkormányzat vezetői. Nem minden megye ilyen az országban – fogalmazott, kitérve a határon átnyúló, a háború miatt késedelmet szenvedő programokra is. Mint megjegyezte, a technikai megoldása szerencsére megvan annak, hogy ezek se hiúsuljanak meg. Seszták Oszkár szerint persze azt sem kell elfelejteni, hogy bizony anyagi értelemben sem elhanyagolható kockázatot vállal azzal a megye, hogy projektmenedzseri feladatokat is ellát.

Zárásképpen a Tisza Korlátolt Felelősségű Európai Területi társulás tevékenysége volt napirenden. A társulást a megyei önkormányzat hozta létre még 2015-ben karöltve a kisvárdai önkormányzattal és a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal. Közösen egy fontos pályázatot is benyújtottak a határon túli szilárdhulladék kezelésére, amihez a Jánosi hulladékudvar depóniáját (munkaterületét) kívánják megépíteni. Ugyan 2021-ben a közbeszerzési eljárásban már nyertest is hirdettek, idén márciusban került volna sor a szerződés aláírására, a folyamatnak a siker kapujában útját állta a háború, a projekt újabb meghosszítását, és plusz költségvetési forrást is megkövetelve.

Napjainkban a Szabóné Cap Andrea vezette Tisza ETT ennek ellenére sem tétlenkedik, és új hulladékkezelési modellek kidolgozása mellett a kisvárdai Kárpátalja Házban koordinációs központ kialakításával is aktívan kiveszi részét a humanitárius segítségnyújtásból. – A projekt fontosságát és mihamarabbi megvalósítását az is indokolja, hogy Kárpátalja lakossága a háború miatt – egyes számítások szerint – 600 ezer fővel megnőtt, ők is termelnek hulladékot. Remélhetően elhárultak azok az ukrajnai banki akadályok, hogy az önerőt az ukrán fél meg tudja adni, a nyertes kivitelezőnk pedig még július elejéig él az ajánlati kötöttsége, így van rá remény, hogy ez a nagy jelentőségű beruházás elkezdődhet – mondta el Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke.