2022.05.05. 11:30
Kegyes teher a háború tőszomszédságában
A Nyíregyházi Egyetemen kerekasztal-beszélgetésen tartott interaktív előadást az altábornagy.
20220426 Nyíregyháza A Magyar Honvédség parancsnoka tartott érdekfeszítő előadást a Nyíregyházi Egyetem oktatóinak és hallgatóinak. Fotó: Dodó Ferenc DF Kelet-Magyarország Képen: Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka
Fotó: Dodó Ferenc
Benkő Tibor honvédelmi miniszter (aki egyébként Nyíregyháza díszpolgára) tavaly nyáron dr. Ruszin-Szendi Romulusz vezérőrnagyot nevezte ki a Magyar Honvédség parancsnokának. A magyar haderő új vezetőjével szemben az volt az elvárás, hogy legyen ütőképes haderőnk, ehhez pedig érjük el a szükséges létszámot. Április közepén Áder János köztársasági elnök a honvédség főparancsnokaként fogadta hivatalában dr. Ruszin-Szendi Romuluszt, aki részletes jelentést adott arról, hogy a magyar katonák milyen feladatokat hajtanak végre. Kiemelten szólt az orosz–ukrán konfliktus miatt az ország keleti térségébe átcsoportosított erőről.„Elsősorban a rendőri erőket támogatjuk, de közben felkészülünk a legrosszabbra is. Fontos cél, hogy megnyugtassunk minden magyar embert: ha baj történne, számíthatnak a magyar katonákra”. Természetesen a háborús helyzetről volt szó leginkább a Nyíregyházi Egyetemen, ahol a napokban kerekasztal-beszélgetésen tartott interaktív előadást az altábornagy.
Több mint két hónapja ropognak a fegyverek, csapódnak be a rakéták a szomszédos országban. Mennyiben változott meg az élete azóta a Magyar Honvédség parancsnokaként?
Szomorú, hogy ilyen helyzet állt elő, de nem tehetünk mást, alkalmazkodnunk kell hozzá. Mindazonáltal az a cél vezérel bennünket, hogy ne keveredjünk bele a háborúba.
Eddig sem volt sok szabadidőm. Kegyes teher ez számomra, ami nem panasz, hanem tény. Az orosz–ukrán háború sokakat foglalkoztat. A hatását már érezzük: több mint 600 ezer ember érkezett Ukrajnából Magyarországra. Ez az azonnali következmény, a másik pedig az, hogy a NATO be tudta bizonyítani: továbbra is él a nemzetközi összefogás a szervezeten belül, tehát számíthatunk egymásra. Abban biztos vagyok, hogy főleg nem katonai, hanem olyan gazdasági és humanitárius hatásai lesznek még a konfliktusnak, amelyeket tapasztalunk a mindennapokban is.
Miért tartotta fontosnak, hogy a Nyíregyházi Egyetemen a hallgatókkal, az oktatókkal, a meghívott vendégekkel találkozva beszéljen a honvédelem szerepéről?
Ez egy olyan lehetőség, ahol a fiataloknak el tudtam magyarázni, hogy pontosan milyen komplex tevékenységet foglal magába a haza védelme. Szerettem volna felhívni a figyelmet arra, hogy milyen jelentőséggel bír a Magyar Honvédség. Próbáltam érzékeltetni, hogy próbálunk mi is eleget tenni annak a követelménynek, amelyet az alaptörvény deklarál, illetve a szívünk diktál.
Többször hangsúlyozta, hogy fel kell készülni a legrosszabbra.
Deák Ferenc, a haza bölcse mondta, hogy „katonára azért van szükség, hogy ne legyen rá szükség”. Mivel a szomszédban háború van, nem engedhetjük meg, hogy amennyiben bármelyik irányból eszkalálódik ez a helyzet, akkor a Magyar Honvédség ne legyen kész ellátni ezen feladatokat. Ezért számítunk a katonák szolgálatára a keleti és a déli határon egyaránt mindaddig, amíg ez a veszélyeztetettség fennáll az országunkkal szemben.
Mit remél a haderőfejlesztési programtól?
Nagyon időszerű volt, hogy minden téren megújuljon a technikai állomány. Fejlesztettük a légvédelmi rakétarendszert. A Gripenek képességeit tudtuk tovább növelni, az új, merevszárnyas szállítókapacitások mellett pedig kétféle korszerű helikopterrel bővült a forgószárnyas flottánk. A 12 Leopard A4-es harckocsi mellé érkezett újabb 44 a legújabb A7-es verzióból. Érkezett a tüzérségnek 24 önjáró tarack (Panzerhaubitze 2000), valamint Carl Gustaf M4-es páncéltörő eszközök is jöttek. Kaptunk modern gyalogsági harcjárműveket lánctalpas és kerekes változatban, ezen kívül lecserélődtek az egyéni harcászati felszerelések is.
A mindenkori haderő az ország szuverenitását hivatott garantálni. A biztonság fogalmát az elmúlt években tágabban kell értelmezni. Van erre kellő kapacitás?
Valóban megnövekedtek a Magyar Honvédség feladatai. Hét éve a migránsválság miatt komoly erőket kell mozgósítani a déli határunknál. Aztán a nyakunkba szakadt a koronavírus-járvány, feladatunk lett a kórházak, a kiemelt létesítmények őrzése is. Tapasztalom, hogy a honvédségünkben a mentőssofőrtől a parancsnokig mindenki maximális alázattal teszi a dolgát. Sajnos, február 24-e óta az orosz–ukrán helyzet pluszterheket ró ránk, de ezzel együtt kell élnünk. Minden eshetőségre felkészültünk: ha bármi történik, minél gyorsabban tudjunk reagálni rá. Hangsúlyozom: ez nem a mi háborúnk, nekünk ebből ki kell maradni!
Milyen szerepet tölt be a honvédség NATO-tagként?
Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyíregyháza a frontvonal közelében van. Ez a megye az élmezőnyben van: az első háromban van abban a tekintetben, hogy honnan származik a legtöbb katona az országban. Ráadásul úgy, hogy itt nincs laktanya, csak tartalékosokról beszélhetünk. Egyébként érezzük a szeretetet: ha díszmenet van, akkor Debrecenben és Nyíregyházán egészen biztosan tapsolnak. Amióta megemelkedett a biztonsági szint, a csillogó szemű falusi emberek szívélyesen fogadnak, tisztelet övez bennünket, csillagos ötösre vizsgáztak a velünk kapcsolatban álló környékbeli szervezetek. A NATO-t teljes mértékben magunk mellett érezhetjük. Folyamatosan értékeljük a kialakult helyzetet, levonjuk a következtetéseket, elemzünk. Földön, vízen, levegőben és a kibertérben is kontroll alatt tartunk mindent.
Borítókép: Dr. Ruszin-Szendi Romulusz | Fotó: Dodó Ferenc
Névjegy
Dr. Ruszin-Szendi Romulusz
A Magyar Honvédség parancsnoka, altábornagy
Miskolcon született 1973-ban. A Kossuth Lajos Katonai Főiskolán tüzértisztként és földmérő mérnökként (BSc) végzett 1995-ben. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen 2003-ban katonai vezető mesterdiplomát (MSc), 2010-ben a hadtudomány doktora (PhD) fokozatot, majd 2014-ben az Egyesült Államokban stratégiai tudományok mestere (MSc) címet szerzett. Különféle tiszti beosztásokban szolgált, egyebek mellett a tapolcai sorozatvető tüzérezrednél, a pécsi vegyes tüzérdandárnál, a HM Szárazföldi Parancsnokságán Székesfehérváron, a tatai lövészdandárnál, a szolnoki különleges műveleti zászlóaljnál, majd könnyű vegyes zászlóaljnál. Parancsnokként vett részt az iraki és afganisztáni NATO-missziókban, majd dolgozott a Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökségén, illetve a debreceni lövészdandár parancsnoka volt. 2019 márciusától a honvédelmi miniszter titkárságvezetője, majd humánpolitikai helyettes államtitkára. 2021. június 1-jétől nevezték ki a Magyar Honvédség parancsnokának. Nős, két lánya van.
Vassné dr. Figula Erika rektor és Halkóné dr. Rudolf Éva kancellár is fogadta az altábornagyot az egyetemen