Megúsztuk a fagyosszenteket

Határozott délnyugati áramlással egyre melegebb légtömegek érkeztek térségünkbe az elmúlt héten. Az időszak közepe táján volt a legmelegebb fölöttünk a levegő, melynek hatására a talaj közeli légrétegekben is igen magasra emelkedett a hőmérők higanyszála. Csütörtökön sokfelé elérte, vagy meghaladta a napi csúcshőmérséklet a 30°C-ot, ezzel nagy területen az esztendő első hőségnapját is bejegyezhettük a klímanaplókba. Emellett 2-5 „nyári napunk” is volt 25 fokot elérő csúcsértékekkel, így akár meg is feledkezhettünk az ilyenkor esedékes hideghullámokról.

Pongrác, Szervác és Bonifác, a népi megfigyelések három fagyosszentjének napja táján gyakran előfordul fagypont közeli hőmérsékletű, csípős hajnal, mely a frissen kötött gyümölcskezdeményekben, a még virágzó kultúrákban, vagy a frissen kiültetett palántákban akár komolyabb károkat tehet. Ebben az évben 5 fok alá sehol sem csökkent a hőmérséklet a megye területén, így még a talaj menti fagynak sem volt meg az esélye. Mostanra az is kiderült, hogy a március-áprilisi fagyok csak kisebb körzetekben okoztak számottevő károkat a szabolcsi és nyírségi gyümölcsösökben, a terméskiesés nagyobb része inkább  növényvédelmi okokra volt visszavezethető.

A gyakran hűvös, csapadékos tavaszon a megszokottnál erősebb fertőzési nyomással jelentkezett számos kórokozó, egyebek mellett a csonthéjasok moníliája, az ágelhalást okozó baktériumok, valamint az őszibarack és nektarin tafrinás levélbetegsége. A növényvédelmi kockázatok szempontjából az elmúlt hét kedvező fordulatot hozott, hiszen a sokéves átlagnál 2-3 fokkal melegebb időben csak kevés helyen hullott csapadék, döntően száraz napokban volt részünk. Gyorsult viszont a rovarkártevők fejlődése és szaporodása, valamint a korábbi esők nyomán szintén intenzíven fejlődő gyomok irtása is időszerűvé vált.

A heti csapadékösszeg sehol sem érte el az 5mm-t, egyedül az északi tájakon mértünk helyenként 2-4mm-es mennyiségeket. A megye döntő hányadán 1mm alatt maradt a heti szumma, emiatt a talajok vízhiánya nőtt, a felszín sokfelé kiszáradt. A frissen kiültetett palánták és az új vetések igényelték a gyakori, kisadagú öntözést, hiszen a napi párolgás olykor az 5mm-t is elérte, a vízstresszt pedig tovább fokozta a meg-megélénkülő szél, az erős napsütés és a kora délutáni órákban erőteljesen kiszáradó levegő. A már megerősödött vetések és az évelők fejlődésének kedvezett azonban a meleg idő és a szépen gyarapodó hasznos hőösszeg. A mélyebb rétegekben ezek fejlett gyökérzete - a rossz vízgazdálkodású homokvidékek egyes körzeteinek kivételével - egyelőre kielégítő mennyiségű vizet talál, de továbbra is nagy szükség lenne az 1m mélységű talajszelvényből hiányzó mintegy 70-90mm nedvesség pótlására, újabb, kiadós esőkre még az igazi meleg nyár beállta előtt.

Debreceni Egyetem – MÉK,
Precíziós Növénytermesztési K+F Szolgáltató Központ

Borítókép: Illusztráció/szon.hu