Minden segítséget megkapnak a menekültek

– Továbbra is meg fogjuk adni a segítséget mindazoknak, akik menekültként érkeznek Ukrajnából – mondta el érdeklődésünkre Soltész Miklós. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT) elnöke a napokban a nyírbátori katolikus iskola sportpályaavatójára érkezett a megyébe. Az államtitkár az elmúlt három hónapban sűrűn megfordult az ország keleti határán létrehozott segítségpontokon, az NHKT elnökeként jelenleg is aktív részese a humanitárius segítségnyújtásnak, vezeti a karitatív szervezetek munkájával kapcsolatos kormányzati koordinációt. 

Hétszázezren lépték át a határt 

Úgy tűnik, hogy az elmúlt hetekben csillapodott a menekültáradat, erről számolnak be az ukrán–magyar határon dolgozók, akik hozzáteszik azt is, bármikor változhat a helyzet. 

– Kiszámíthatatlan, mennyien érkeznek hozzánk egy nap vagy éppen egy hétvége alatt. Sokan áthaladnak Magyarországon és továbbutaznak, ők olyan háborús övezetből érkeznek, ahol szörnyű állapotok vannak, borzalmas tragédiákat élnek át a családok. Meg kell említeni azt is, hogy elindult egyfajta visszaáramlás; amikor kiderült, hogy Kijev és környékén elcsendesedtek a harci események, megszűnt a fegyverzaj, sokan elindultak hazafelé. Ettől függetlenül Ukrajna belső részéből még mindig érkeznek hozzánk menekültek, akiknek segítséget kell nyújtanunk, legtöbbjüknek átmenetileg. Óriási köszönetet érdemel, amit a magyar nemzet megtett az elmúlt három hónapban, felemelő érzés látni azt az összefogást, ahogyan a bajbajutottakon segítenek a magyarok. Szállást, étkezést, egészségügyi ellátást nyújtunk számukra, iskolai és óvodai férőhelyet biztosítunk a gyerekeknek. Ha jobban belegondolunk, azért is dicséretes mindez, mert Ukrajna politikai vezetése korábban többször támadta a kárpátaljai magyarságot, korlátozva jogaikat, a háború kitörése óta pedig méltatlan jelzőkkel illettek minket, sőt az elnökük az április 3-i választások napján videóüzenetben bírálta Magyarországot és Orbán Viktort. Mi mindezeket félretéve felvállaljuk a humanitárius segítségnyújtást, és nemcsak a kárpátaljai magyaroknak, hanem minden ukránnak és Ukrajnából érkező embernek segítünk. Eddig több mint 700 ezer ukrán menekült lépte át a határt, mi minden hozzánk fordulónak segítünk. 

A támogatások megkéstek 

Soltész Miklós megerősítette, mindenképpen fenntartják az öt segítségpontot a következő időszakban, akár hónapokban is. 

– Az más kérdés, hogy egyes határállomásokon, ahol az eddigiekhez képest kevesebb a beáramló menekültek száma, ott csökkentett létszámmal dolgozunk tovább, de továbbra is maradnak a kormányhivatalok, az önkormányzatok munkatársai, szükség esetén a rendvédelmi szervek is készen állnak a határ menti feladatokra. Mint ismert, a segítségpontokért egy-egy karitatív szervezet felel. Záhonynál a Református Szeretetszolgálat, Lónyánál a Magyar Vöröskereszt, Barabásnál a Katolikus Karitász, Beregsuránynál a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Tiszabecsnél a Baptista Szeretetszolgálat irányítja a munkát jelenleg is. Ahol a helyzet megengedi, ott pihenjenek az önkéntesek, „szusszanjanak” végre egy kicsit. Folyamatosan figyeljük, hol milyen kapacitásra van szükség. Ugyanez igaz a humanitárius tranzitpontra, a BOK csarnokra is Budapesten – jegyezte meg Soltész Miklós. 
Megkérdeztük azt is, mire fordulna az a támogatás, amit a napokban az Európai Bizottság bejelentett, miszerint: 248 millió eurót biztosít a háborús menekülteket fogadó azon öt európai uniós tagállamnak (Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország), amelyre a legnagyobb terhet rótta eddig az orosz–ukrán háború. 

– Nyugtával dicsérd a napot! Amikor itt lesz a pénz, akkor majd megköszönjük. Sajnos ezek a támogatások megkéstek. Az az öt ország, amely időben cselekedett és a saját költségvetéséből finanszírozta a válságkezelést, joggal várja el a támogatást. Úgy tűnik, most Brüsszelben is „elkezdték a fejüket vakarni”, hogy mi lett volna, ha ezek az országok a háború kezdete óta nem segítették volna a háború elől menekülőket. Szerintem, ha az érintett országok nem léptek volna azonnal, hanem az uniós bürokrácia lépéseire várnak, akkor nagyon súlyos humanitárius válság alakult volna ki, rengeteg sorsára hagyott, éhező, az időjárás viszontagságainak kitett emberrel, köztük nőkkel, gyerekekkel. Ezt mi nem hagyhattuk, ezért a karitatív szervezetek bevonásával azonnal cselekedtünk. Eddig több mint 40 milliárd forintot fordított a kormány a segítségnyújtásra, gyűjtést is indítottunk, a segélyszervezetekhez is érkeztek felajánlások, tehát éppen itt lenne az ideje az érintett országok pénzügyi megsegítésének Brüsszel részéről – fogalmazott az államtitkár. 

Beszélt arról is, a kormány számos jogszabályi változtatást eszközölt annak érdekében, hogy a menekültek egészségügyi ellátása, a gyerekek oktatása zökkenőmentes legyen. A vasúti közlekedésben szolidaritási jegyet biztosított, hogy a menekültek ingyen utazhassanak Magyarországon. A munkaügyi rendelkezéseket is úgy igazította, hogy akik itt maradnak és dolgozni szeretnének, mielőbb elhelyezkedhessenek. 

A béke pártján 

– Sorsok, tragédiák peregtek le a szemünk előtt, többnyire édesanyák jöttek gyerekeikkel, kamasz lányokkal és nagyszülőkkel, hátrahagyva a család férfi tagjait. Vannak, akik vissza sem tudnak már menni Ukrajnába, mert a házaik is megsemmisültek. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius segítségnyújtása zajlik, a magyar emberek megmozdultak a menekülők segítése érdekében. Magyarország példát mutat a világ számára. A béke pártján állunk, reméljük, hogy mielőbb véget ér a háború, de első biztonságos országként addig is minden segítséget megadunk az Ukrajnából érkezőknek.