Jegyzet

2022.05.20. 07:03

Porok és ütések

Fotó: Shutterstock

Azzal dicsekszik, hogy soha nem fogják elkapni − mondja izgatottan egy fiatal lány a másiknak. Nem tudom, hány éves, a hangja alapján lehet tizenöt vagy éppen huszonöt éves is. Azt viszont tudom, hogy nem illik hallgatózni, de amikor az ember negyven percig ül egy távolsági buszon, akkor is hallhatja a mögötte ülők beszélgetését, ha éppen nem akarja. 

A lány a barátnőjének mesél az egyik ismerőséről. Úgy írja le őt, hogy „teljesen normálisnak néz ki”, meg „ha nem tudnám, nem is gondolnám róla”, és persze „őt sosem kapják el”. Miért is kellene elkapni? Csak bemegy a gyógyszertárba meg a boltba, összevásárol mindenfélét. Vegyi anyagok megjegyezhetetlennek tűnő és valószínűleg egyébként is rosszul mondott nevei röpködnek, de még valamilyen mosószer is szóba kerül. Külön-külön mindegyik legális, együtt azonban − hogy pontos maradjak, újra idézem − „kiüt.” 

Amikor néhány kilométerrel odébb leszállok, nem nézek hátra. Azt pedig csak remélni merem, hogy a lány − aki lehet éppen tizenöt vagy huszonöt éves is − nem azzal folytatja a történetet, hogy pontosan tudja, milyen érzés, amikor a bizonytalan valami, amiben talán még mosópor is van, kiüt.

Címkék#jegyzet

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában