Környezetvédelem

2022.05.29. 11:30

Régi-új rendszerrel a szeméthegyek ellen

Sokakban él még a gyermekkori emlék, amikor újratölthettük a szódásüvegeket.

MI

Az újrahasznosítást és újratöltést is ösztönözni kell hazánkban | Illusztráció: Greenpeace

Az újrahasznosítást és újratöltést is ösztönözni kell hazánkban | Illusztráció: Greenpeace

Halomban áll a PET-palack a bolygónkon, és míg a fosszilis alapanyagokból előállított műanyagok fokozzák a klímaválságot, az óceánokat, erdőket beborítva a szeméthegyek ökológiai katasztrófához is vezetnek. A nagy üdítőital-gyártó cégek fenntarthatósági fogadalmakat tesznek, de ez általában kimerül abban, hogy növelik az újrahasznosított műanyagok használatát. 

Arról azonban nem sok szó esik, amivel valóban tenni lehet a hulladékcsökkentésért, ez pedig a palackok újrahasználata – hívta fel a figyelmet a Greenpeace Magyarország lapunkhoz is eljuttatott közleményében. Úgy vélik, a két éve megszületett, a betétdíjas italcsomagolásokat bevezető hazai törvénymódosítás jó irány az eldobható PET-palackok visszaszorításához. Ugyan a konkrétumok még nem ismertek, a szabályozás a tervek szerint 2023 júliusától lépne életbe. Az üvegvisszaváltás koncepciójáról és a további teendőkről Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője mesélt lapunknak. 

Nyugaton már működik 

Elmondta, a szervezet célja, hogy 2026-ra minden italcsomagolás újratölthető legyen. – Nem elég az újrahasznosításban és a visszaválthatóságban gondolkodni, hiszen a hulladék mennyiségét akkor csökkenthetjük igazán, ha nem gyártunk fölöslegesen újabb és újabb palackokat, hanem a meglévőket használjuk. Ez nem egy új találmány, a gyermekkorából mindenki emlékszik az újratölthető szódásüvegekre, ahogy a szörp és a kóla is visszaváltható, betétdíjas üvegben volt. Azóta rengeteget változott az italok csomagolása, ami megnehezíti a visszaváltást, ezért első lépésként az üvegeket kellene harmonizálni. Nem ördögtől való a dolog, ugyanis tőlünk nyugatabbra remekül működik a rendszer. Belgiumban a méltán híres helyi söröket sztenderd üvegekben árulják, amiket aztán visszaválthatnak a vevők. Németországban olyan magas a palackok kötelező betétdíja, hogy az emberek inkább az újratöltést választják. 

– Hasonló a helyzet Ausztriában is, tehát bőven van honnan meríteni, ha a jó gyakorlatokat vizsgáljuk. Hazánkban viszont a nagy áruházakban alig találni visszaváltható csomagolású italokat, az egyéb termékekről nem is beszélve. Érdekes azonban, hogy a legnépszerűbb magyarországi nagy áruházak többsége külföldi tulajdonú, hazájukban ismerik ezeket a rendszereket, nálunk mégsem tesznek azért, hogy kevesebb legyen a hulladék. A felelősséget és a csomagolóanyagok újrahasznosítását inkább a vásárlókra és az államra bízzák – részletezte a problémákat a vegyianyag-szakértő, aki szerint az újrahasznosítást is fokozni kellene. 

Szemléletváltás kell 

– Az alumíniumdobozok nagyon értékes alapanyagok lehetnek, amennyiben visszakerülnek a gazdasági körforgásba, de sajnos kétharmaduk szelektálás nélkül a szemétlerakókban, -égetőkben vagy rosszabb esetben az árokparton végzi. A kötelező újratöltéssel és betétdíjjal viszont a cégeknek kellene azzal foglalkozni, hogy termékeik csomagolása újrafelhasználható legyen, levéve a terhet a vásárlók és az állam válláról. A rendszer kidolgozásához jobb minőségű italcsomagolásokra is szükség lesz, hogy azokat többször is használhassák az emberek – jegyezte meg Simon Gergely. A szakértő azt is elmondta, a vásárlóknak is sürgősen változtatni kell a megszokott szemléletükön, hogy a visszaváltás működőképes legyen. 

Jó az irány 

– Radikális megoldásnak tűnhet, de az embereket a pénz motiválja a leginkább, és a nyugati példák is erre építenek. A kötelezően magas betétdíjak miatt ugyanis veszteséges lenne a vásárlóknak a palackokat a szemétbe dobni, és sokkal jobban járnának, ha visszavinnék azokat az üzletbe. Németországban odáig ment el a kormányzat, hogy egy ásványvíz vásárlása esetén az ember többet fizet a palackért, mint annak tartalmáért. Ilyen feltételek mellett butaság lenne azt kidobni, így az emberek visszaváltják, és máris a zsebükben van a magas betétdíj – ismertette a német példát Simon Gergely. 

– A törvényjavaslat már nálunk is megszületett két éve, bár a részletek még nem ismertek. Az irány jó, ugyanakkor szeretnénk, ha a döntéshozók az újrahasznosítás mellett az újratöltést is belevennék a jogszabályba, ennélfogva nagyot lépnénk előre a környezetvédelem terén – hangsúlyozta a szakember. 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában