Az országzászló előtt megszűnik minden ellentét

Bizonyságot kell tennünk, hogy fontos minden magyar – hangsúlyozta dr. Szili Katalin.

Fotó: Pusztai Sándor

Van egy pontja Mátészalkának, ahonnan messzire látni, tiszta időben még a Kárpátok hegyvonulatai is kivehetők. Itt készült el nemrég az a Kegyeleti park, amelynek a létrehozásával sikerült a városnak egy 86 esztendős álmot megvalósítani, az egykori szatmári megyeszékhely főjegyzőjének álmát egy országzászlóról.

Közadakozásból most mindez valóra válhatott, ezen a szent helyen katonai tiszteletadás mellett végre magasba emelkedhetett az országzászló, helyet adva a megemlékezésnek a nemzeti összetartozás napján.

Az ünnepség vendége volt dr. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, aki leszögezte: – Mára már, amikor túljutottunk azon, hogy június 4-én csupán a bús emlékezésből táplálkozunk, a nemzeti összetartozás a válasz a 102 évvel ezelőtt történtekre, éppen ezért június 4-e ennek az összetartozásnak az ünnepévé vált. Az egymásért vállalt felelősség ad erre tanúbizonyságot a mindennapokban is – hangsúlyozta a miniszterelnöki megbízott

Együtt emlékezhetünk és ünnepelhetünk is

A város legmagasabb pontján, az újonnan megépült Kegyeleti parkban emlékeztek meg a nemzeti összetartozás napjáról, és emelték katonai tiszteletadás mellett magasba az országzászlót. Elsőként dr. Hanusi Péter polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, elmondva, hogy a pandémia miatt 2020-ban nem sikerült e helyütt méltóképpen ünnepelni, mostanra, köszönhetően a Művészetbarát Egyesületnek és elnökének, Pénzes Ottónak, közadakozásból megvalósulhatott. Beszédében felidézte, milyen fontos álom volt mindez már 1936-ban is, a csonka szatmári megyeszékhely vezetői körében.

– Nekünk mindig emlékezni kell Trianonra, és meg kell ünnepelnünk az összetartozásunkat. Remélem, hogy akik most eljöttek, máskor is elhozzák ide a gyermekeiket, az unokáikat, és elmondják nekik, mit jelent az összetartozás – fogalmazott.

Kovács Sándor országgyűlési képviselő két példával – egy áttelepült györteleki család történetével, amikor a határok lezárása szakította ketté a család tagjait, és Nagygéc példájával, ahol a helyi főjegyző győzte meg a Csengerben állomásozó francia tábornokot, hogy „rajzolja” vissza az anyaországhoz a települést a térképen – magyarázta el, mi az a szétszakítottság.