Nyíregyháza

2022.06.25. 15:30

Dobogósok lettek a BánkiRobot-fiak

Egyre sikeresebbek a diák feltalálóink a költséghatékonnyá tehető telemedicinás eszközükkel.

MJ

Gurbánné Papp Mária főigazgató és Juhász Ferenc igazgató is együtt örült a csapattal | Fotó: MISZ

Azt már megszokhattuk, hogy ha valahol technológiai, innovációs versenyt hirdetnek, az ilyen megmérettetéseken rendre megjelennek a Nyíregyházi Szakképzési Centrum Bánki Donát Műszaki Technikum és Kollégiuma fiatal feltalálói. 

Ugyanígy abban is biztosak lehetünk, hogy az ötleteikkel felállnak a dobogó valamelyik fokára. Így történt ez most is a Magyar Innovációs Szövetségnek az Innovációs és Technológiai Minisztériummal, az Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint az M5 csatornával közösen megtartott 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségkutató Versenyén. Azzal a HandExpo elnevezésű, kézfejre tehető és személyre szabható exo­skeletonnal indultak harcba az elmúlt két évben – ekkora időívet fogott át a verseny –, amelyet már lapunkban is bemutattunk korábban. 

A tíz legjobb között 

Ezúttal röviden csak annyit: a fejlesztés tulajdonképpen rehabilitációs eszköz, amely segít a sérültek ujjhasználatában, műtét utáni átmozgatásában, az izmok visszaerősítésében. A BánkiRobot Team országos, sőt nemzetközi hírű „keltetőjéből” kiemelkedő két pályázót is illik újra nevesíteni: Prill Gábor és Sisa ­László az előkelő második helyet szerezte meg a versenyt lezáró döntőben. Ők vehették át Csák János minisztertől és dr. Jakab László zsűrielnöktől az oklevelet és az emlékplakettet, illetve a díjazottak 12 hónapra szóló ösztöndíjat is kaptak. 

Fontos elmondani, hogy összesen 10 díjat osztottak ki, hármat-hármat az első és második helyre, illetve négy „bronzos” pályamunkát választottak. A fiúk egy matematikai oktatóprogrammal osztoztak a dobogó második fokán. 

Rendes körülmények között két konzultáció – ezek az idén online történtek – után kell elkészíteni egy tanulmányt, egy esszét a munkájukról, majd a versenyzőket behívják egy ötperces pitchre, azaz ennyi idő alatt kell meggyőzniük egy húsztagú zsűrit arról, hogy valóban innovatív az ötlet. Ezúttal csak a nagyon kimagaslókat keresték meg előzőleg, a pályázatok többségénél az esszével dőlt el minden. 

Személyes érintettség 

– Mindenesetre nekünk is szükségünk volt időre, hiszen két hónapnyi fejlesztéssel aligha rúghattak volna a fiúk labdába, volt mit finomítani – mondta el a feltalálók mentortanára, Zsigó Zsolt a döntő után. Azt már Prill Gábor tette hozzá, hogy az előadásmódjukon is csiszolni kellett. 

Újra kiérdemelte a figyelmet a kis csapat: Prill Gábor, Zsigó Zsolt és Sisa László | Fotó: Csáki Alexandra

– Egy ilyen rövid bemutató során úgy kell beleférnünk az időbe, hogy átgondolt és összeszedett legyen a mondanivaló. A legfontosabb, hogy átmenjen az üzenet, amit a találmány képvisel. Ezt úgy tudtuk elérni, hogy igyekeztünk személyessé tenni az exoskeleton hasznosíthatóságát. Eleve azzal kezdtük, hogy Magyarországon szinte nincs olyan család, amely ne lenne érintett valamilyen bénulással járó betegséggel, évente 40-50 ezer honfitársunk kap stroke-ot, vagy válik tartósan sérültté hasonló agyi keringési zavarok miatt. Sajnos, hazánkban az ilyen betegeken segítő gyógytornászokból is kevés van, többeknek utazniuk kell utánuk, ha rehabilitációra szorulnak. 

A jó kezdés meg is hozta az eredményét. Ám mindehhez sikerült némi pluszt is hozzátenni. Sisa László az eszközhöz telefonos applikációt programozott, ami megint csak nagy ugrás volt a kezdeti próbálkozásokhoz képest. 

– A beteg és a gyógytornásza feltölti a programot a telefonjára, és akkor lépnek be saját kóddal – egy virtuális rendelőben összekapcsolódva –, amikor arra szükség van. Ez egyelőre annyit jelent, hogy Skype-on látják egymást, a gyógytornász feladatokat oszthat (akár párhuzamosan több betegének is), de a program segítségével szabad, privát gyakorlati módok, gyakorlatsorok is választhatók – mutatta a lehetőségeket a saját készülékén. 

– A prototípus, amit elkészítettünk – szakmai körökben ezt úgy nevezik, hogy Most Valuable Player, MVP – egyelőre arra volt jó, hogy demonstrálja: az elképzelés működik. Ha komolyan használni szeretnénk, szükségünk lenne tesztpéldányra – tette hozzá Zsigó tanár úr. 

– Éppen ezért a Vodafone-nál is megpályáztunk egy Digitális díjat (éppen ma derül ki, hogy milyen sikerrel jártak – a szerk.). A szakképzési centrum igyekszik mindenben támogatni, de továbbgondolva az eszközt feltehetően gyorsan elérjük majd azt a bonyolultsági szintet, amihez már mondjuk biomérnök kellene. Illene architektúrát is tenni a telefonos applikáció mögé. Nyíregyházán egy kézsebész már felfigyelt az eszközre, sőt továbbgondolta: szerinte a csuklóra és a könyök mozgatására ugyancsak érdemes lenne hasonlót kifejleszteni. Egy komoly egészségügyi projekt 60-70 millió forintba is belekerül, fel kell majd kutatnunk befektetőcégeket, komoly telemedicinák esetében a jövő-menő adatok miatt a GDPR-ra is figyelni kell – magyarázta a mentor. 

Követni a trendet 

Szó esett még üzleti tervről, legutóbb, amikor részt vettek a Lunar Inkubátor Programban, efelé is terelgették őket. Persze, vállalkozóvá válni nálunk még nem olyan könnyű, mint mondjuk Észtországban, ahol 18 perc alatt alapítható egy cég. De jó úton haladnak, azt is látják, hogy mi a trend – modern technológiák és a mesterséges intelligencia –, és lesz még világverseny is, ahol a fejlesztést megmutathatják. 

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában