Vörös kód - nagyon veszélyes a rekkenő hőség

A következő napokban várható kánikula miatt a harmadfokú hőségriasztás mellett életbe lépett a „vörös kód”, ami kötelezővé teszi valamennyi szociális intézménynek a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadását. Fülöp Attila, a Belügyminisztérium államtitkára elmondta, az intézkedés hétfőn 8 órakor lépett érvénybe, és előreláthatólag e hét csütörtök 20 óráig tart. 
A „vörös kód” a szociális intézményekre vonatkozó intézkedéseken túl figyelmeztetést jelent a szociális ellátórendszernek, a nappali ellátóknak, a szociális munkát végzőknek is.

 – A kánikulában elrendelt „vörös kód” ugyanolyan fontos jelzés, mint a téli tartós mínuszokban. Fokozott figyelmet és nagyobb odafigyelést igényel az ellátásban részt vevőktől és a társdalom minden tagjától – válaszolta megkeresésünkre Somogyiné Katona Anikó, az utcai hajléktalan-ellátással foglalkozó Periféria Egyesület szakmai vezetője. A hőség életveszélyes állapotot is okozhat, erről már Csikós Péter a nyíregyházi Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság igazgatója beszélt lapunknak. – Amikor kiadták a hőségriasztást, tudható volt, hogy életbe lép a vörös kód is, így munkatársaink elkezdtek készülni a heti pluszfeladatokra és teendőkre. A mindennapos vízosztás gyakoribbá válik, másfél literes palackban kapják az ellátottak a vizet, s ezt folyamatosan újratölthetik. Megerősítjük és fokozzuk a gyalogosfelderítést annak érdekében, hogy kollégáink az elrejtőzött fedél nélkül élőket is megtalálják, s tájékoztatást adunk arról is, hogyan védekezhetnek a hőség ellen, mit tegyenek, illetve hol vannak olyan közintézmények, ahol klimatizált körülmények között tölthetnek el hosszabb-rövidebb időt – sorolta Somogyiné Katona Anikó. 
A Periféria Egyesület szakmai vezetője hozzátette: a tapasztalatok szerint elsősorban azokat engedik be, akik rendezettebbek, s ez most sem lesz másképp. Úgy látják több évtizedes gyakorlattal, hogy nyáron nem veszik igénybe a hajléktalan emberek a pluszszálláshelyeket, mert szívesebben töltik a nappalt és az éjszakát a szabadban, mint bezárva. 

Hőkimerülés, hőguta 

Somogyiné Katona Anikó hangsúlyozta, hogy a regionális diszpécserszolgálatuk napi 24 órában hívható (06-42/504-618), s arra kérnek mindenkit, ha a hőség miatt bajba jutott embert látnak, értesítsék őket. 
– Már az is nagyon sokat számít, ha csak figyelmeztetik, hogy menjen árnyékos helyre, adnak neki egy pohár vizet, vagy ha láthatóan komolyabb segítségre van szüksége, értesítenek minket, ha rosszul van, akkor hívják a mentőt – magyarázta a szakember, hogy magán­emberként mit tehetünk. 
Bárkinél előfordulhat, hogy a tartós meleg, a kánikula egészségi panaszokat okoz. Főleg akkor kell a szokásostól eltérő kellemetlenségekre, megbetegedést előre jelző tünetekre számítani, ha sok időt töltünk a tűző napon, nem vagyunk elővigyázatosak, s nem figyelünk az időjárási szélsőségekre – figyelmeztet a nyíregyházi Egészségügyi Alapellátási Igazgatóság vezetője. 
Csikós Péter igazgató kiemelte, különösen veszélyeztetettek az újszülöttek, csecsemők és fiatal gyermekek, a 65 évnél idősebbek, a szív- és érrendszeri, magasvérnyomás-betegségben szenvedők, és azok, akik betegségük miatt tartósan ágyban fekszenek, náluk biztosítani kell a megfelelő szobahőmérsékletet. 
– A rekkenő hőség miatt felléphet hőkimerülés, amire elsőként az izomfájdalmak utalhatnak. Ennek fokozódása vezet el a hőgutához, ami a legveszélyesebb. Akkor alakul ki, amikor a test maghőmérséklete átlépi a 40,6 Celsius-fokot. Első stádiumában a szervezet még megpróbálja felvenni a harcot az emelkedő testhőmérséklettel, a bőr kipirul, tapintása azonban száraz és forró lesz. A fejfájás, bódultság, zavart viselkedés, valamint a koncentrációs képesség romlása is a hőgutára utalhat – magyarázta a szakember. – A hőguta második stádiumában zavarok lépnek fel a keringésben, a bőrben futó erekbe egyre kevesebb vér jut, ami miatt szederjes színűvé, sápadttá, a szemek fénytelenné válnak, a pulzusszám megnő. Szakszerű segítség hiányában a testhőmérséklet tovább emelkedik, ami a keringés összeomlásához, ájuláshoz, eszméletvesztéshez vezet, végső esetben halált okozhat – vezette végig a stádiumokat az igazgató. 

Napi több liter vizet igyunk! 

Több mint 20 éves mentőtiszti tapasztalattal azt tanácsolja, már a legelső jeleknél meg kell kezdeni a test hűtését, és hűvös helyen hűtött folyadékot kell fogyasztani, vagy itatni a beteggel. Súlyosabb tüneteknél azonnal hívni kell a mentőket. 
Csikós Péter alapvető tanácsként kifejtette: a lakásunkat tartsunk hűvösen, nappal sötétítsünk és éjszaka szellőztessünk. Ha tudunk, zuhanyozzunk, fürödjünk többször, langyos, hideg vízben. A hűtő borogatás is segíti a testhőmérséklet megfelelő szinten tartását. 
– Ha az utcára kell kimennünk, tervezzük meg, hogy merre megyünk, árnyékos útvonalat válasszunk, útközben többször iktassunk be pihenőt, hűsölést. Vigyünk magunkkal vizet, naponta legalább 3-4, akár 5 liter folyadékot fogyasszunk, de ne cukros üdítőt, kávét és alkoholt! A gyerekeket itassuk, vagy figyelmeztessük erre, mert ők hajlamosak elfeledkezni a vízivásról. Nem szabad a szomjúság okozta tünetekre várni! Öltözzünk szellősen, világos és bő ruhákba, viseljünk naptól védő kalapot. Ne sétáltassunk a hőségben kisbabát, állatokat – sorolta a további óvintézkedéseket Csikós Péter. 
 

Borítókép: A Periféria Egyesület munkatársai a hőségben fokozottan figyelnek az otthon nélkül élőkre | Fotó: Sipeki Péter