Hosszú távon előnyhöz juthat az ország

 – Azért hozta létre a kormány a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy meghatározza, kik vagyunk mi magyarok, Magyarországon élő cigányok, ruszinok, melyek számunkra a fontos értékek, mit, kit és miért ünnepelünk. Erre az értékrendre lehet építeni egy olyan erős országot, ami ha meg is hajlik a világ viharaiban, nem törik ketté. Az élet fájához tudnám hasonlítani, aminek gyökerei mutatják meg a viszonyunkat az őseinkhez: minél szerteágazóbbak és mélyebbre nyúlnak, annál stabilabban áll a fa. A törzs vastagsága azt mutatja, mennyire vagyunk szilárdak az értékeinkben. Ti, IKSZ-esek tudjátok, hogy miért lelkesültök és mi tartja bennetek a lelket – hordozta körbe a tekintetét az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és az Itthon, Szülőföldön, Fiatalon Egyesület közös nyári táborának fiataljain György László. Az innovációért, felsőoktatásért, szakképzésért és vállalkozásfejlesztésért felelős államtitkár szombaton látogatott el a vásárosnaményi Lónyay-iskolába, ahol rövid előadás után kötetlenül beszélgetett a táborozókkal.

– Az élet fájának hajtásai a jövőt szimbolizálják. Az ég felé törő ágak azok a tudományos felfedezések, amelyek az egész világnak, míg a lefelé hajlók nekünk mutatnak utat. Az előbbire példa Karikó Katalin vakcinája, az utóbbiban kiváló pedagógusaink, a mindennapjainkat megkönnyítő innovációk segítenek, hogy azokra a dolgokra koncentrálhassunk, melyek szebbé teszik az életünket. Hogy meg tudjuk-e állni a helyünket a mostani veszélyes, változó világban, azon fog múlni, két lábbal állunk-e a földön, mennyire szilárdak az értékeink, milyen gyorsan adunk válaszokat az átalakuló munkaerő-piaci körülményekre, s hogyan tudnak okosabban és szervezettebben, innovatív módon működni a vállalkozásaink – sorolta az államtitkár.

A közeli és távolabbi jövőről szólva György László elmondta: a folyamatos változások miatt nehéz megmondani, mi vár ránk a következő egy évben.

– Az orosz-ukrán háború jelen pillanatban Európa megmaradásának kérdését fenyegeti, ugyanis Amerikát másolva olyan szankciókat vet ki, amik nekünk jobban fájnak, mint az oroszoknak. Hogy miért? A fosszilis energiákra, a földgázra és a kőolajra épülő gazdaságunk nyersanyagár-versenyképessége tízszer rosszabb, mint az Egyesült Államoké. Öröm az ürömben, hogy hazánk egyelőre az urali olajat veszi, azért van némi előnyünk, amíg a szankciókat ránk nem kényszeríti az unió. Az előttünk álló egy évben nagy valószínűség szerint nekünk lesz mivel fűtenünk és közlekednünk, de jöhet olyan időszak is, amikor szekérháton járunk és letekerjük a fűtést télen. Azon dolgozunk, hogy Brüsszelből elhozzuk a nekünk járó forrásokat, hogy a keleti nyitás eredményeképpen kialakult baráti kapcsolatainkat kamatoztatva ne csak Oroszországból, hanem máshonnan is legyen földgázunk és kőolajunk.

– S hogy miért lehet Magyarország számára előnyös a világgazdaság átalakulása? A hiperglobalizáció korszaka lezárult, ez azt jelentette, hogy a nagy multik oda telepítették a termelést, ahol az a legolcsóbb – Ázsiába. A pandémia azonban rámutatott, mennyire törékenyek az ellátási láncok. Ha például keresztbe áll egy hajó a Szuezi-csatornán, akkor nem jön ide semmi... A tengeri szállítmányozó cégek a koronavírus okozta válság kitörése előtti öt évben nem termeltek számottevő nyereséget, azonban a Covid első évében húsz, a másodikban 150 milliárd dollár volt a nyereségük. A multik ezért alkalmazni kezdték a nearshoring és friend-shoring módszert, vagyis közelebb telepítik a gyártás kritikusabb elemeit azokhoz a piacokhoz, ahová termelnek, emellett a befektetési döntések meghozatalában politikai szempontok is szerephez jutnak. Az Európai Unió az egyik legnagyobb egybefüggő piac a világon, amin belül a termelő vámmentesen mozgathatja a termékeit, tehát akárhonnan nézzük, a kelet-közép-európai régió és a visegrádi országok Szerbiával, Romániával, Bulgáriával kiegészülve a legversenyképesebb terület, mert a bérek itt még mindig harmad-negyedannyiak, mint Nyugat-Európában, viszont a képzettségi szintünk az idetelepülő vállalkozások szerint ugyanoly, sőt, még jobb is. Fontos továbbá, hogy a munkakultúránk jobb, mint a mediterrán országoké – magyarázta György László, aki szerint ezek együttese hozhatja kedvező helyzetbe hazánkat az elkövetkező tíz évben.