Korunk egyik legnagyobb értéke a víz

A Nyírség, a speciális adottságai és az ezekkel összefüggő klímaérzékenysége miatt az utóbbi évtizedekben a vízügyi tudományos kutatások célpontjává vált, de szerencsére egyre inkább a köztudatba is beépül, hogy a víz nem játék: a hazai vízkészlet kifogyóban van, ahogy a felszíni vizeink, folyóvizeink hozama is egyre kevesebb.

A fentiek miatt talán még nagyobb a jelentősége annak, hogy szerdától péntekig a Magyar Hidrológiai Társaság harminckilencedik vándorgyűlésének Nyíregyháza ad otthont.

A vándorgyűlés megnyitóján, a Nyíregyházi Egyetem Bessenyei aulájában dr. Szlávik Lajos köszöntötte a megjelenteket. A társaság elnöke kiemelte, a felszín alatti és feletti vízkészleteink fontosságát igyekeznek folyamatosan napirenden tartani, de a mostani szárazság miatt ez a téma a szokottnál is aktuálisabb. Dr. Szlávik Lajos arra emlékeztette a hallgatóságot, hogy a rendezvény 1998 és 2005 után harmadszor érkezett Nyíregyházára.

Ezt követően a házigazda Nyíregyházi Egyetem képviseletében dr. János István általános rektorhelyettes szólt a vendégekhez. Elmondta, kutatóként szereti a vándorgyűléseket, ahogy köszöntőjéből az is kiderült, korábbról már van kapcsolata a társasággal, ugyanis több alkalommal publikált a Hidrológiai Tájékoztatóban, a társaság folyóiratában. – A megyeszékhelyen eltöltött három nap remek lehetőség arra, hogy új szakmai barátságok köttessenek – fogalmazott dr. János István.

A vándorgyűlésre meghívást kapott Réthy Pál, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára, aki szerint a Hidrológiai Társaság jelentős társadalmi beágyazottsággal bír, tagjai komoly szakmai munkát végeznek. – Mindannyian tudjuk, hogy az elmúlt években felértékelődött a vízvisszatartás szerepe. A tárca megalkotta a Nemzeti Vízstratégiát, a vízüggyel kapcsolatos programokra, a problémák orvoslására az elmúlt több mint 10 évben közel 410 milliárd forintot fordítottunk, a közeljövőben pedig 37 milliárd forint áll a rendelkezésünkre. A klímaváltozás jelentette kihívások kezelésében számítunk a társaság szakembereinek segítségére is – emelte ki Réthy Pál.

Román István megyei kormánymegbízott arról beszélt, hogy amikor árvíz van, a vízelvezetés ad feladatot, ha pedig szárazság, akkor a vízmegtartás szerepe értékelődik fel.

– A szomszédban folyó háború sok mindenre ráirányítja a figyelmet, olyan dolgokra is, amiket korábban természetesnek vettünk, ide tartozik az élelmiszer-ellátás kérdése is, ahol a víz, az öntözővíz, megléte alapvető feltétel. Ezért a hétköznapokon a mostaninál is jobban meg kell becsülnünk a vízkészletünket – nyomatékosított Román István, aki hozzátette: megyénkben komoly árvízvédelmi beruházások valósultak meg a közelmúltban, a dél-nyírségi öntözőrendszer tervezése pedig már elkezdődött.

– Nem vagyok szakember, de megyei vezetőként érzékelem, hogy a vízgazdálkodással összefüggő elméleti és gyakorlati munka egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ebben a háború is közre játszik, s ez kihat a vízügyes szakma munkájára is. Egyre szélsőségesebb körülményeknek kell megfelelniük az ágazatban dolgozóknak, nő a társadalom elvárása, hiszen mindenki azt szeretné, hogy ne legyen árvíz, ne legyen belvíz és közben aszály se legyen, a rendelkezésre álló víz pedig legyen jó minőségű – fogalmazott köszöntőjében Szabó István, a megyei közgyűlés alelnöke.

A megyeszékhely önkormányzata nevében dr. Kovács Ferenc polgármester köszöntötte a vándorgyűlés résztvevőit.

– Bár Nyíregyházát árvíz nem fenyegeti, de a vízgazdálkodás nálunk is kulcsszerepet játszik. Szerencsére a mi szolgáltatónk, a Nyírségvíz remekül megoldja a rá ruházott feladatokat. A 2010-es évek elején városunkban is sok gondot okozott a csapadékvíz, de a vízelvezető-rendszerek tudatos és tervszerű fejlesztésének és bővítésének köszönhetően sokat léptünk előre ezen a téren – mondta dr. Kovács Ferenc.

A köszöntők után az első szakmai előadást Lábdy Jenő, a Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) műszaki főigazgató-helyettese tartotta meg, aki a vízgazdálkodás időszerű feladatairól beszélt.

A szakember kiemelte, a klímaváltozás ténye mára nem is lehet kérdés.

– Szerencsére a belvíz és az árvíz mellett az aszály is bekerült abba a „kalapba”, amire minisztériumi forrásokból költeni lehet. A Nyírségben jelentős a vízhiány, a Tisza vízhozama 20-30 százalékot csökkent, a talajvízszint folyamatosan süllyed. Sok kritikát kapunk, hogy a víz kifolyik az országból, de azt azért tudnia kell a közvéleménynek, hogy a folyó nem csak a miénk, ettől függetlenül nem szabad engednünk, hogy nettó vízkibocsátók legyünk. A Nyírség vízpoblémáinak orvoslására most készül egy 2,8 milliárd forint költségvetésű fejlesztési terv. A kivitelezésre még nincs meg a forrás, ehhez az országnak és az uniónak meg kell egyeznie. Rossz hír, hogy a mostani uniós költségvetési ciklusban kevesebb pénzt lehet elkölteni vízgazdálkodásra, ami viszont jó hír az itt élőknek, hogy a pénzek nagy részét várhatóan itteni fejlesztésekre lehet költeni – mondta az OVF műszaki főigazgató-helyettese.

105 éves az egyesület

A Magyar Hidrológiai Társaság (MHT) a vízzel foglalkozó hazai szakemberek széles körének legnagyobb civil szervezete. A társaság 2022 februárjában ünnepelte fennállásának 105. évfordulóját. Az MHT-nak jelenleg 2500 egyéni és 150 jogi tagja van. Minden évben a legjelentősebb szakmai rendezvényük a nyári vándorgyűlés, amelyet ebben az évben 39. alkalommal rendeznek meg, ezúttal Nyíregyházán, a Nyíregyházi Egyetemen. A vándorgyűlés egyúttal (a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mérnöki Kamarával kötött együttműködési megállapodás értelmében) egy szakmai továbbképzés is a megye vizes építőmérnökei számára. A szerdai plenáris ülést követően a három nap alatt 6 szakmai szekcióban mintegy 100 előadást hallgathatnak meg az érdeklődők.