Jegyzet

2022.08.20. 07:00

Ezer év csodája

„Hogy mit jelent nekünk ez az ünnep? Hát, csak hallgasd a harangot…”

Nyéki Zsolt

 A Skóciából érkezett vendég tekintetével követte az ujjamat, mely a templom tornyára mutatott, ahol épp déli harangszóra kondult az idő. Jason, a skót fiatalember bólintott, pontosan értette, mire gondolok. Meglepően felkészült volt történelemből, tudott a hunokról, Attiláról, a honfoglalásról, Erdélyről, az oszmán hódítás elleni harcainkról, Nándorfehérvárról és Trianonról is. Készült belőlünk, de nem csoda, magyar lányt vett feleségül, és a legnagyobb tisztelettel adózott a nemzetnek, mely jelképesen fiává fogadta.

Amikor Kölcsey Himnuszához, a magyar imádsághoz keresett ihletet és komponált zenét, Erkel Ferenc is a harangszóba kapaszkodott. Valóban ott van abban minden üzenet, ami rólunk szól. Emlékeztet minden délben, hogy a pápa rendeletére a fél világ küldte a jelet, a fohászt a Magyar Királyság déli határára, ahol épp az dőlt el: félhold alatt müezzin borítja majd imára Európát vagy továbbra is fehér ingben, ünneplőben, misére hívó harangok alatt léphetnek be őseink a templomok ajtaján. Hátborzongató a történelem, ahogy összeér benne akár ötszáz év. Tisztelték és cserbenhagyták akkor is hazánkat: amíg mi Európa határán harcoltunk és pusztultunk, a jó velenceiek jó aranyért hajózták be a török katonákat, ám mire megszámolták a júdáspénzt, sietve csatlakoztak a törökellenes szövetséghez, a Szent Ligához. Idővel másokkal együtt rájöttek, hogy a magyarok után ők is odavesznek. S most újra egy elkényelmesedett, a helyzet súlyát felfogni képtelen, álszent és álnok, önveszejtő lomha világ határán kell túlélni, s a gyér segítségbe kapaszkodni, mint Hunyadinak Kapisztrán Szent János képzetlen, de hitében erős keresztes seregébe. Nehéz küldetést szánt sors a Magyarországnak, és „Isten csodája, hogy még áll hazánk” – szakadt fel a sóhaj már Petőfi Sándor lelkéből is.

Ám a győzelem annál értékesebb, minél nehezebb a hozzá vezető út, főleg úgy, hogy a végét sem látni. Ne keressük az osztrák, német vagy francia tankönyvekben a magyar történelem hősies küzdelmeit, biztosan nem tananyag. Sebaj, majd mi emlékeztetünk rá, mégpedig azért, mert nem várhatunk el tiszteletet másoktól, ha önmagunk is híján vagyunk az egészséges önbecsülésnek. Közben hivatkozhatunk olyanokra is, akiknek szavát senki nem kérdőjelezi meg. „Magyarország a hősök nemzete, a hősiesség megtestesítője” – mondta Victor Hugo, míg Theodore Roosevelt így fogalmazott: „Az egész civilizált világ adósa Magyarországnak az ő múltjáért.” Kell ettől szebb születésnapi köszöntő? Isten éltessen, szép Magyarország!
 

Címkék#jegyzet
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában