"A zsebembe nyúltam a zsebkendőmért, de a zsebkés akadt a kezembe, megszúrtam..."

1972. szeptember 23., szombat

"A zsebembe nyúltam a zsebkendőmért, de a zsebkés akadt a kezembe, megszúrtam..."

"Tisztelt bíróság! Körülbelül nyolc pohár sört ittam meg és ez egy kicsit megártott. Nem vagyok annyira hozzászokva. Be akartam menni a mosdóba, de amikor a függöny mögé léptem, minden szó nélkül úgy pofon vágott, hogy kijött a könny a szememből. A zsebembe nyúltam a zsebkendőmért, de a zsebkés akadt a kezembe. Megszúrtam."
K. A. tunyogmatolcsi alkalmi munkás mondta el ezt a történetet a megyei bíróság előtt, és hogy nem hitték el neki, az azoknak a tanúknak köszönhető, akik elejétől végig látták az esetet. 

K. A. - akit kétszer is elítéltek már hivatalos személy elleni erőszakért - a tunyogmatolcsi bisztróban iszogatott június 10-én. Jó néhány pohár sört már megivott, amikor bement a bisztróba K. I. Egyik ismerősével leültek egy asztalhoz és sört rendeltek. A már ittas K. A. odament hozzájuk, és belekötött K. I.-be. A kötekedés oka az volt, hogy a férfi korábban hatósági tanú volt egy kihallgatáson, amikor K. A. napraforgót lopott. 

Megpróbálta elküldeni a kötekedő embert, de az nem mozdult onnan. K. I. pofon vágta, aztán elment a bisztróból a céllövöldéhez. Negyedóra múlva visszament és K. A. ismét nekiállt. Az eredmény egy másik pofon lett, de K. A. még mindig nem hagyta abba a kötekedést. K. I. megpróbálta ismét elküldeni az asztaltól, erre K. A. előrántotta zsebkését és hasba szúrta. A kés megsértette a májat is, és olyan súlyos, életveszélyes sérülést okozott, hogy K. I. életét csak a gyors operáció mentette meg, 66 napig azonban így is táppénzen volt. 

A szúrás után K. A: maga is megijedt tettétől, kirohant a bisztróból és egy lakásba menekült, majd az ágy alá bújt: gondolta, ott nem találják meg. A sérült emberhez orvost hívtak, majd mentővel a kórházba szállították, K. A.-t pedig letartóztatta a rendőrség. 

A megyei bíróság dr. Ardai Pál tanácsa a napokban hirdetett ítéletet. K. A.-t emberölési kísérletben mondta ki bűnösnek és 5 évi szabadságvesztésre ítélte, mellékbüntetésként pedig 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A szabadságvesztést fegyházban kell letölteni. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. Másodfokon a Legfelsőbb Bíróság dönt.

1982. szeptember 23., csütörtök

Milyen lesz Kisvárda az ezredforduló táján? 

Mit kell tenni addig a város vezetőinek, hogy a település megfeleljen annak a szerepkörnek, amit most és a későbbiekben is be kell töltenie, hiszen Kisvárda nemcsak kulturális, egészségügyi, oktatási központja környezetének, de itt kell munkával ellátni a környékbelieket, s itt kell a kereskedelmet, a szolgáltatást is olyanná fejleszteni, hogy távlatokban is kielégíthesse a környező települések lakóinak igényeit is. A feladatokat az élet jelölte ki, a lehetőséget pedig az a koncepció hivatott megteremteni, amit a Kelet-magyarországi Tervező Vállalat szakemberei készítettek az egész körzetre, s amelynek Kisvárdára vonatkozó részét szerdán hagyta jóvá a városi tanács. 

A fejlesztés útját hosszú és nagy távra is megszabja a koncepció, így olyan fejlesztési ütemet diktál, amely alkalmas lesz arra, hogy 1995-re 21 ezer, 2010-re 24 ezer városlakó, s tizennyolcezer körüli környékbeli élet- és munkafeltételeit szolgálja. Ha a lakosság száma a tervek szerint alakul, akkor az aktív keresők száma is alaposan megemelkedik, ezért nemcsak a meglévő ipari üzemek - a VSZM, az EIVRT, a szeszipari vállalat, az Öntödei Vállalat, a HUNNIACOOP és a költségvetési üzem fejlesztését célozza a terv, hanem új mezőgazdasági termékfeldolgozó létesítését is, de azt is előírja, hogy azok az üzemek, amelyek kedvezőtlen telephellyel rendelkeznek, vagy gátolják a város fejlesztését, új helyre költözzenek. 

A mezőgazdasági telephelyek kevés kivételtől eltekintve alkalmasak a fejlesztésre, de mind a környezetükben élők, mind a telephelyek dolgozóinak érdeke azt kívánja, hogy növelni kell az üzemközpontok és a vegyes majorok közművesítettségi fokát. A terület üdülési és idegenforgalmi központja a vár környékén alakult ki, így a fejlesztést is ezen a területen célszerű elvégezni. Ahhoz azonban, hogy a városnak ez a része valóban üdülőkörzet legyen, nemcsak a fürdő kapacitását kell növelni, s nemcsak a gyógyhatású vízre alapozott egészségügyi intézményt célszerű ide telepíteni, hanem kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató létesítményekről is gondoskodni kell. 

Ha a koncepció megvalósul, Kisvárdán 1995-re hétezer, 2010-re pedig 8500 lakás lesz. A tömeges lakásépítés a most érvényben lévő részletes rendezési terv szerint valósul meg a városközpontban, családi házak építésére pedig a város északi és keleti részét célszerű alkalmassá tenni. Fejlesztésre szorul a város intézményhálózata is, hiszen ha növekszik a lakosság száma, akkor több egészségügyi, szociális, oktatási és művelődési intézményre lesz szükség. Ezért javasolja a program a kórház, s a most épülő szociális otthon bővítését, új könyvtár és új filmszínház építését. A majdani város nagyságának megfelelően a vízmű kapacitását napi négyezerről hatezer köbméterre kell fejleszteni, de teljes körű közműves vízellátást csak Szabolcsveresmart környékén egy nagy kapacitású vízműtelep létesítése jelentene. Bővíteni kell természetesen a szennyvíztisztító telep kapacitását, a zavartalan villamosenergia-ellátás miatt az alállomás is bővítésre szorul, de a vezetékek rekonstrukcióját is el kell végezni.