Mátészalka

2022.09.27. 15:57

Bajban a bolygónk, tegyünk ellene

A gimnáziumokban 2024 májusától a fenntarthatóság választható érettségi tárgy lesz.

MJ

Fotós: Gazdag Mihaly

Furcsa világban élünk, amelyben vészesen fogynak a Föld tartalékai, mihamarabb át kell gondolnunk, hogyan is gazdálkodunk az erőforrásainkkal, hogyan képzeljük el a jövőnket. Erre figyelmeztetett előadásával Mátészalkán Magyarország egykori államfője, volt köztársasági elnöke, Áder János is, ezúttal a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöki minőségében. 

Gyakran hallott gondolatok hangzottak el, de nyilván ezeket nem lehet elégszer elmondani. Vetített képes előadása során különös déjà vu érzésünk lehetett. Mintha az USA egykori alelnökének, Al Gore-nak a kétezres évek elején több éven át tartott, Kellemetlen igazság című előadás-sorozatának egy verzióját láttuk volna. Az amerikai kormányfő már másfél évtizednél korábban megkongatta a vészharangot Földünkért, és azóta is ez a legizgalmasabb téma. Az idén magunk is megtapasztalhattuk, milyen, amikor valami végleg felborulni látszik.

Nem véletlenül hegyezte ki Áder János is a mondanivalóját a vízválságra, olyan problémákra is rámutatva, mint a népességrobbanás – a történelem elmúlt száz évében megnégyszereződött a bolygónk lakossága, 2050-re tízmilliárdan leszünk –, vagy a hihetetlen ütemű urbanizáció – hetente egymillióan költöznek városokba, 2050-re minden négy emberből három városban él majd.

Miközben előadásának gondolatmenetét görgette, több olyan kérdést is feltett a nagyrészt középiskolásokból álló közönségének – zsúfolásig meg is töltötték a Szentpétery Zsigmond Kulturális Központ színháztermét –, amelynél telefonon lehetett szavazni, megjelölve a helyesnek gondolt válaszokat. A végeredmények általában annyira megdöbbentőnek bizonyultak, hogy szinte el se nagyon találták a tanulók.

De visszatérve az alapproblémára, ha nő a lakosságszám, az a környezeti terhelést is növeli. Ma már kétszer annyi vizet fogyasztunk, mint korábban, és a felhasznált energiamennyiség háromszorosát égetjük el, miközben 2,5 milliárd ember már most is mindkettőből nélkülözni kénytelen.

Ki tudná, mennyi a hidrológiai James Bond-arány, azaz a felszíni, folyékony, könnyen hozzáférhető édesvíz mennyisége? A Föld vizeinek mindössze 0,007 százaléka. Áder János egy hat literes fazékkal, egy kétdecis vizespohárral, egy féldecis pálinkással és egy pipetta egyetlen cseppjével illusztrálta is az arányokat, majd rátért a víz három drámájára.

– Az első a sok víz drámája, amit azonnal megérthetünk, ha megnézzük az olaszországi Ancona küzdelmét a vízzel, amikor rövid idő alatt 400 milliméter csapadék hullott le, az éves mennyiség fele – magyarázta, s már mutatta is a következőket. 

– A pakisztáni árvíz egy hónapja történt, 33 millió embernek kellett elhagynia az otthonát. De ott van Németország 2021-es példája, amikor a víztömeg gátakat szakított át, és gondoljunk a 2013-as budapesti árvízre, amikor 160 centiméterről hirtelen 891 centiméterrel tetőzött a Duna. Nálunk egyébként a rekordárvizekre és a rekordszárazságokra is fel kell készülnünk – magyarázta, képekkel megmutatva azt is, mennyi szemetet, és 500 év alatt lebomló PET-palackot hoznak hozzánk időnként Ukrajnából és Romániából a megáradt folyók. 

És már meg is érkeztünk a szennyezett víz drámájához, amely folyókat, tengereket, sőt óceánokat változtat élhetetlenné.

– Harmadik tételünk a kevés víz drámája: tessék megnézni, csak az idei aszálykárt ezer milliárd forintra becsülik, és a kárfelmérésnek még nincs vége. Kukoricaimportra szorulunk, amire eddig nem volt példa – mutatott rá a volt államfő, és nem hagyhatta szó nélkül, hogy hazánkban 120 folyam, tó száradt ki egyetlen nyári szezon alatt, és 50 ezer hektár kapott lángra, tízszerese az elmúlt évekének.

A probléma nagyságát csak tetézi, hogy a kedvezőtlen körülmények egyszerre jelentkeztek Közép-Amerikában, Európában és Közép-Ázsiában, jelezve, hogy különösen nagy a baj. A Pó folyó kiszáradt, leálltak a vízerőművei, a Rajnán lehetetlenné vált az áruszállítás, Szomáliában hetven napos hőhullám pusztított, 4 millió embert taszítva az éhhalálba, amiből 1,5 millió gyerek.

– Persze nem nézhetjük a visszafordíthatatlannak látszó folyamatokat tétlenül – kínált megoldási javaslatokat is Áder János, büszkén mutatva fel az elmúlt évek fenntarthatósági rendezvényeit (Víz-világtalálkozók, a Planet Budapest fenntarthatósági expo és világtalálkozó), a tehetséges fiatalok találmányait (hidropóniás zöldségtermesztés, drónos permetezés, különféle víztisztítási és sótalanító berendezések, a műanyagot 6 hét alatt lebontó Poliloop baktériumkoktél, nanotechnológiás gépkocsimosás, élelmiszereket komposztáló), vagy az olyan kiadványokat, mint a Kék bolygó, ami a diákságnak is számos jó gyakorlatot kínál a takarékosságra.

Közben a játékos szavazások alkalmával a tanulók megtudhatták, hogy 7600 liter vízre van szükség egy farmernadrág legyártásához – ne cserélgessük ész nélkül! –, és azt is, ami kimondottan megnyugtató, hogy Amerikával, Kínával és Indiával szemben Magyarország részesedése a létrehozott üvegházhatású gázokból csupán 0,14 százalék, és fejenkénti kibocsátásban az 58. helyen állunk. Ami persze nem jelenti, hogy nem kell majd nekünk is adaptálódnunk, azaz alkalmazkodnunk, a láthatóan egyre romló körülményekhez.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában