Adják-veszik az aranyat

Úgy tűnik, 2022 változatlanul az aranyláz éve. Ezúttal persze nem Alaszkában, de a magyarországi zálogházak háza táján mindenképpen. Régi alapszabály, hogy a pénzt leginkább ingatlanokban és aranyban lehet értékállóvá tenni.

Ám ha szorul a gazdasági hurok, és egyre nehezebbé válik a megélhetés, a kisebb-nagyobb likviditási gondok enyhítésére a legtöbben azt próbálják pénzzé tenni, amijük van. A legtöbbször annak reményében, hogy a féltett értékeiket idővel visszavásárolhatják. Ez ugyanis a leggyorsabb hitellehetőség, se átfutási idő, sem pedig jövedelemigazolás nem kell hozzá. Aki pedig vásárolni akar, egy zálogházban olcsóbb az arany.

Aligha lehet megmondani, hogy a magyar lakosság mekkora hányada fordult már meg legalább egyszer életében zálogházban, egyes becslések szerint a népesség fele. Ami különösen igaz akkor, ha az elzálogosítókon kívül a befektetési céllal vásárlókat is idevesszük. Márpedig az aranyrudakra kisebb „várólista” alakult ki mostanság.
Az összkép persze azért sem tisztulhat ki igazán soha, mivel a legtöbb zálogház-tulajdonos vagy -fiókvezető nem szívesen közöl bevételi vagy kiadási adatokat, és valljuk be, mi, egyszerű állampolgárok se szívesen dicsekszünk a vagyoni helyzetünkkel. Pedig – tekintettel az ismét lejtmenetet vevő válsággörbére – a hétköznapok ütőerére ezekben a „műintézményekben” lehetne csak igazán ilyenkor eredménnyel ráhelyeznünk az ujjunkat. 

Jó befektetésnek bizonyul 

Zálogházat nyitni nem ­rossz üzlet, akad belőlük jó néhány, a bennük felcsipegethető információmorzsák talán ezért is ellentmondásosak. Volt, ahol – név nélkül – úgy nyilatkoztak, hogy a boltok árcímkéiről régóta leolvasható válság jó ideje érezhető a zálogházakban is: körülbelül 20-30 százalékkal nőtt meg az utóbbi időben a bevitt értékek aránya. Másutt viszont nem tapasztaltak különösebb kiugró anomáliákat, nyilván a sok üzlet között eloszlik a több (száz?) kilónyi leadott nemesfém. Arról a saját szemünkkel is meggyőződhettünk, hogy a golyóbiztos üvegvitrinekben a használt, vagyis megvásárolható aranyból van dögivel. Az embernek a szeme-szája eláll az aranyórák, a súlyosabbnál súlyosabb fukszok, tenyérnyi medálok láttán, amelyeket az utcán alighanem azok viselik büszkélkedve, akiknek „nem kedves az élete”. Az elmondottakkal együtt viszont nem véletlenül hivatkoztunk fokozódó aranylázra. 
Az országos üzlethálózatot működtető BÁV Zálog már év elején közzétette, hogy látványosan megnövekedett a kereslet a nemesfémek iránt, amire a növekvő infláció mellett hatott a szomszédos háború és a gyengülő forintárfolyam is. Olyan népszerű lett a befektetési célú aranytömbök felvásárlása, hogy azonnal ki se tudják elégíteni az igényeket. 
Most, hogy beléptünk az őszbe, régen túl vannak a milliárdos bevételen, és még csak nem is a legkisebb súlyú, 5 grammos, tavasszal még 125 ezer forintot érő aranytégla a legnépszerűbb, hanem a 2,3 millió forintos, 100 grammos aranytéglácska, az eladások közel felét ez a méret teszi ki. 
A hazai zálogpiac vezető szereplőjének közleménye szerint a vásárlókat az arany árának növekedése se rettentette vissza – az árfolyama márciusban még a 2000 dollárt is meghaladta, ez mostanra 1650 dollárra szelídült –, az orosz–ukrán háború kirobbanása után elkapkodták a készleteket, amelyek persze folyamatosan töltődnek. A másik érdekesség, hogy egy új vásárlói réteg is megjelent, manapság a 23–34 éves korosztályhoz tartozó fiatalok előszeretettel fektetik a megtakarításaikat nemesfémekbe, bizonyos problémás helyzetek esetén ezek könnyebben eladhatók vagy elzálogosíthatók. 
 

Nagyot nőtt az értékesítés 

– A helyzet annyiban nem sokat változott, hogy most is várólistánk van aranytömbre – erősítette meg a BÁV nyíregyházi zálogfiókjának vezetője, Szabó Mozga Zsoltné. 
– Aki vásárolni szeretne, nem kell, hogy túl nagy pénz legyen a zsebében, hiszen az 5 grammos aranytéglák mellett 15,5 grammosokat, egyunciásokat (ami valamivel több mint 31 gramm) is árusítunk, amelyek mutatós ajándéktárgyak is egyben. Február 26. óta folyamatos a kereslet, most körülbelül 30-40 vásárlónk vár arra, hogy a rendelése megérkezzen. Idősebbek is jönnek, van, aki az unokáját ajándékozza meg ilyen módon. Az arany a slágertermék, ma például egy csodás diadémot is beadtak, de szépek az aranyóráink is. A legrövidebb zálogfutamidő a 30 nap, a leghosszabb a 90 nap. 
– Nem értékesítjük az ékszert a negyedik hónapban se, ha az ügyfél ezt kéri, viszont ekkor már késedelmi kamatot is felszámolunk. Igyekszünk mindenkinek segíteni, a türelmi idő lejártával is felhívjuk a kedves ügyfelet megtudakolni a szándékát, még a törlesztés is megoldható, ha a helyzet úgy kívánja – magyarázta a fiókvezető. Elmondta azt is, hogy amíg az új arany grammja 30 ezer forint körül áll, 22 900 forintért kínálják a zálogból visszamaradt arany grammját, ugyanezért 11 500 forintot fizetnek az elzálogosításkor, ami visszavásárláskor – a zálogban töltött időtől függően – természetesen csak több lehet. 
– Ha a tendenciát nézzük, az ékszer-értékesítés nagyot nőtt, úgy emlékszem, szeptemberben viszont több elzálogosítónk volt, mint októberben. A fenyegető rezsiárnövekedés hatását egyelőre nem érzékeljük, ez talán még ezután jön. De sokan tisztelnek meg bennünket a bizalmukkal, annyi biztos – tette hozzá Szabó Mozga Zsoltné. 
Mivel évekkel korábban sorra szűntek meg a bizományik műszaki boltjai, manapság festményeket és értékes műtárgyakat már csak a fővárosi galériákban vesznek be, vidéken gyakorlatilag sehol, és műszaki cikkeket se lehet zálogba adni. Ennek a szomorúsága látszott annak a két, neve elhallgatását kérő nőnek is az arcán, akiket az üzlet előtt megszólítottunk. Elmondták, hogy lenne néhány nélkülözhető értékük, amiket pénzzé szerettek volna tenni, de nem jártak szerencsével. Bár konkrétan ki nem mondták, kivehető volt a szavaikból, hogy jól jönne most nekik a pénz, arról is mélyen hallgatva, hogy mi okból. 
MJ