Kutyavilág jön a menhelyekre

Az elmúlt három hónapban tömegesen dobják ki állataikat az emberek a rosszabbodó anyagi és élethelyzetre hivatkozva. A menhelyek eddig is telítettek voltak, s a helyzetükön tovább ront ez a tendencia. A KSH adatai szerint a lakossági energiaárak, a kenyér, a sajt és más tejtermékek mellett az állateledelekért is sokkal többet kell fizetni, a tavaly decemberi átlagárhoz képest 130–135 százalékkal. 

Ám a tapasztalt, valós áremelkedés a KSH adatainál is magasabb, hiszen míg tavaly 2000 forint körül is meg lehetett venni egy elfogadható minőségű, 10 kilogrammos kutyatápot, addig ma pont a duplájába kerül, a mintegy 300 forintos és több mint egy kilogrammos kutyakonzervért is kétszer annyit kell fizetni. A nehéz anyagi körülményekre hivatkozva megyénkben is sokan mondanak le kedvencükről, ráadásul az örökbefogadási kedv is jelentősen csökkent – ezt erősítették meg a lapunknak nyilatkozó szervezetek vezetői.

Novák-Hajtó Éva, a nyíregyházi Állatbarát Alapítvány telephelyvezetője elmondta, egyre több megkeresést kapnak a kutyatulajdonosoktól, hogy leadnák a kedvencüket a menhelyen. 

– Valaki költözésre, családi okokra hivatkozik, mások a nehéz anyagi körülményeket említik indokként. Azt azonban fontos kiemelni, hogy hiába keresnek minket többen, nem tudunk a korábbinál több állatot befogadni. A költözés már régi kifogás, de sokan úgy vannak vele, hogy a kutya csak kintre való, és ha lakásba költöznek, a „kedvencnek” mennie kell. Ez azonban egy régi sztereotípia, amit jó lenne elfelejteni – hangsúlyozta a telephelyvezető, akitől megtudtuk, 180 kutya van most az alapítványnál, és bármennyire szeretnének segíteni minden kutyának, nincs erre kapacitásuk.

Ritkán fogadnak örökbe

– Előfordult, hogy valaki felhívott, mondván, szabadulna a kutyájától, majd miután közöltük, hogy nem tudjuk fogadni, azzal fenyegetőzött, hogy elaltatja az állatot. Ez a zsarolás nem visz előbbre, és sajnos egyre szaporodik ez a módszer is. A többség nem gondolja komolyan, csak fenyegetőzik, ám van, aki tényleg nem a levegőbe beszél. Van egy másik réteg is, aki azzal sem bajlódik, hogy egy menhelyet felhívjon, hanem egyszerűen kirakja valahol a háziállatát. 

– Szerencsére az emberek egy része megpróbál gazdát találni a kutyájának, macskájának, és úgy vélem, ez lenne a jobb megoldás, mivel a menhelyek már nem lehet jobban leterhelni – hívta fel a figyelmet Novák-Hajtó Éva, akitől azt is megtudtuk, az örökbefogadási kedv is jócskán visszaesett: míg korábban hetente öt-hat kutya is gazdára talált, addig ma csupán havi egy.

Elszálltak a költségek

– Úgy látjuk, hogy legalább háromszor annyi kutya kerül az utcára, mint tavaly ilyenkor. Legalább napi 30 telefont kapunk, hogy valaki szeretné „leadni” a kutyáját, és nálunk is a költözés a leggyakoribb kifogás – ezt már Dér Enikő, a kisvárdai Ugat-Lak Alapítvány telephelyvezetője árulta el lapunknak. 

– Körülbelül 400 kutya van most nálunk, nagyon leterheltek vagyunk, így nem tudunk több állatot befogadni. Az emberek azt is elfelejtik, hogy a brutális áremelkedések minket is sújtanak. Csupán az több mint 10 ezer forint, hogy egy kutyát állatkórházba vigyünk Nyíregyházára. Alapítványként nem tankolhatunk hatósági áras üzemanyagot, az állatorvosi költségek a duplájára emelkedtek. Egy vizsgálat is könnyedén kerülhet több tízezer forintba, a kutyatápok árairól nem is beszélve. Az energiaárak szintén többszörösükre emelkedtek, s ilyen körülmények között képtelenség minden állatnak segíteni – ismertette a menhely helyzetét a telephelyvezető, majd hozzátette: Kisvárda környékén is megnőtt az utcára rakott kutyák száma. 

– Sokan vannak, akik felhívnak minket, és még többen, akik nem, csupán a sorsukra hagyják „kedvencüket” valamelyik elhagyatott földút mellett. A közelünkben lévő utakat naponta többször ellenőrizzük, mert ott dobják ki a kutyákat, a minap is egy németjuhászra bukkantunk a telephelytől nem messze. Állatvédelmi szempontból eddig sem voltunk az élvonalban, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod megye fényévekre van az ország többi részétől. Néha sírni tudnék az emberek hozzáállásától, kiröhögnek, amikor az ivartalanítás fontosságáról vagy az oltásokról beszélek – tette hozzá.