Nyíregyháza

2022.12.09. 11:30

Az idő a legértékesebb ajándék

„Mondjuk ki őszintén, amit gondolunk, amit érzünk!”

Csordás Gábor

Fotós: Pusztai Sándor

Az ünnep attól különbözik a hétköznapoktól, hogy megállítja a rohanó embert. Advent az elcsendesedés, a készülődés időszaka, amikor befelé fordulunk és arra figyelünk, amit karácsonykor ünneplünk: Jézus születését. A felkészítő időszak nagyon fontos, mert elvezet az örömhírhez, s megtapasztaljuk a Krisztustól eredő szeretet lényegét. Nagy kérdés, hogy a ma embere ebben a zűrzavaros világban át tudja-e adni magát az ünnepvárásnak

„Wellnesslelkiség” 

– Minél nagyobb zűrzavar van odakint, annál inkább törekednek az emberek az elcsendesedésre, keresik a hitet, keresik Istent. Bármilyen kultúráról legyen is szó, ha egy közösségben sokan megtalálják a lelki békét, az átvetül az egész társadalomra. Úgy gondolom, az emberek többségének megvan az igénye arra, hogy – divatos szóval élve – a „helyén legyen” – mondta el Csordás Gábor római katolikus plébános, aki meg is fogalmazta, szerinte mit jelent, amikor valaki úgy érzi, hogy a „helyén van”. 

– Ki vagyok én? Jó úton járok-e? Mit jelent nekem Jézus Krisztus? Mit kapnak tőlem embertársaim? Ebben az időszakban gyakran feltesszük ezeket a kérdéseket magunkban. S amikor úgy érezzük, hogy minden tőlünk telhetőt megteszünk a saját életünkben, a hivatásunkban a maximálisat nyújtjuk, odafigyelünk a családunkra, sőt képesek vagyunk tenni valami hasznosat a környezetünkben élőkért is, elégedettek vagyunk az életünkkel. Aki tiszteli a gyökereit, identitástudattal bír, s a hitbe kapaszkodva él, úgy érzi: a helyén van az élete. Hozzá kell tennem, ez az érzés nem amolyan „wellness jól érzem magam” állapot. Nemrég hallottam a kifejezést: „wellnesslelkiség”. Nagyon elgondolkodtató, hogy összehasonlítható-e egy néhány napos kirándulás vagy szállodás pihenés utáni érzés azzal a kiegyensúlyozottsággal, melyet lelki erőforrásainkból, identitásunkból merítünk. Míg az előbbi látszólagos és elmúló, az utóbbi folytonos, a bajban is kihúzza az embert a lelki gödörből. Hiszen mindannyiunk életében cirkulálnak jobb és rosszabb életperiódusok, ám a stabil, valóban boldog embert, aki a „helyén van”, nem akasztják meg a hétköznapi problémák, mert mindig van miből merítenie – jegyezte meg a plébános.

Egy rendkívüli év 

Csordás Gábor szerint fontos, hogy mondjuk ki őszintén, amit gondolunk, amit érzünk, ne legyen bennünk társadalmi kényszer, hogy egyfolytában az örömteljes arcunkat mutassuk kifelé, ahogyan azt a közösségi oldalakon láthatjuk nap mint nap.

 – Karácsonykor sem az a legfontosabb, hogy jól sikerüljön a bejgli, csillogásban ússzon a lakás, sokkal lényegesebb, hogy együtt legyen a család. Tegyük fel bátran a kérdést: mi az igazán fontos számunkra? Bizonyára egyhamar meg fogjuk találni a választ is. A karácsony utáni vasárnapon a katolikus egyház a szent családot ünnepli, a Szűz Mária, Szent József és Jézus Krisztus alkotta családot, példaként állítva őket a mai családok elé. Megmutatva azt, hogy az emberek legalapvetőbb közege, egyben a legerősebb szeretetközössége a legegyszerűbb körülmények között is lehet boldog. Találjuk meg, mire van igazán szüksége a családunknak, s az legyen az ajándék. Lássuk be, civilizált társadalmunkban fizikai értelemben megvan mindenünk, a százegyedik bolti játék a gyereknek nem ér annyit, mint a szüleivel töltött idő. Bár nem lehet színes papírba csomagolni, díszes szalaggal átkötni, de annál értékesebb az az idő, amit ilyenkor a szeretteinkkel tölthetünk, mint azt gondolnánk. 

– 2022 egy rendkívüli év, a szomszédunkban háború tört ki, sok-sok családon segítettünk, köszönhetően az emberek összefogásának, adományozó szándékának. Amellett, hogy az Ukrajnából menekülőket elláttuk, a nehéz sorsú magyar családokat sem hagytuk magukra, a karitász munkatársai az ünnep előtt újra bekopognak majd hozzájuk. S újra megtapasztaljuk, hogy bármennyi ajándékot – amit mindig hálásan megköszönnek – zúdítunk is rájuk, a tárgyi adományoktól sokkal becsesebb számukra, ha megkérdezzük: hogy vannak? Isten a legnagyobb ajándékot adta nekünk: Krisztust. Egy jó szót, egy biztató mondatot mi is adjunk másoknak, jelezvén szeretetünket, s hogy bármikor számíthatnak ránk.

Kárpátaljai magyar családnak gyűjtünk adományt

Szerkesztőségünk az idén is szeretné szebbé tenni egy család karácsonyát, ebben az évben egy, az orosz–ukrán háború elől menekülő családra esett választásunk. A háromgyerekes kárpátaljai magyar család tavasszal érkezett Magyarországra, a katolikus karitász segítette őket, s a mai napig gondoskodik róluk. Megyénkben szeretnének letelepedni, az ófehértói átmeneti szálláshelyükről nemsokára egy bérleménybe költöznek, szeretnének végre saját lábra állni, az apának sikerült is elhelyezkednie egy faipari cégnél. 

– Rendszerető, iparkodó családról van szó, a gyerekek nagyon ügyesen beilleszkedtek az iskolai közösségekbe, szorgalmasak, szófogadóak, egy hagyományokat tisztelő családból jönnek, ahol a szülőnek van szava, s már a kicsik is tudják, hogy a boldogulásért dolgozni kell. Az elmúlt hónapokban nagyon sokféle sorsot láttunk a karitászmunka során, a menekültek egy csapás elől futnak, új életet szeretnének kezdeni, ebben érdemes segíteni őket. Érdekes, hogy bár szomorú ezeknek a családoknak a sorsa, ha ránézünk a gyerekeikre, azt látjuk, hogy tudnak nevetni, és boldogok, mert a biztonságot a szüleik jelentik nekik. Életüknek ez egy olyan szakasza, amit sosem felejtenek el, biztos vagyok abban, hogy egy életre a szívükbe zárják azt a sok segítséget is, amit tőlünk kapnak – fűzte hozzá Csordás Gábor atya.  

 

A képünkön szereplő kárpátaljai család karácsonyát szeretné szebbé tenni szerkesztőségünk, minden felajánlást szívesen fogadnak és megköszönnek, az adományokat szerkesztőségünkhöz lehet eljuttatni ( Nyíregyháza, Dózsa György út 4-6. szám alá) .
Fotós: Sipeki Péter

KO
 

 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában