Klímaváltozás: nincs idő tovább várni

– A régióban is kiemelkedő szerepet ért el azzal Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, hogy 2018-ban a megyék sorában elsőként készítette el klímastratégiáját, hiszen a most elkészült, a határon túli régiókat is magába foglaló tanulmánynak az alapjául szolgált – mondta Rozinka Zsolt Illés, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának vezetője kedden azon a projektzáró sajtótájékoztatón, ahol összefoglalta Felső-Tisza-vidék klímastratégiájának lényegét.

A kutatás a természeti-, valamint az ember okozta természeti katasztrófák megelőzésének lehetőségeire irányítja rá a figyelmet, amellett, hogy pontosan leírja a terület komplex természetföldrajzát, klímatikus és földtani jellemzőit, elemzi a Felső-Tisza vízgyűjtőjének hőmérsékleti és csapadékviszonyait, és megvizsgálja a projektben résztvevő térségek üvegházhatású gázkibocsátásának mértékét is. Olyan globális kérdésekkel is foglalkozik, melyek segítségével csökkenthetők a klímaváltozás okozta jelenségek és problémák.

Hazánk Ukrajnával, Szlovákiával és Romániával közösen vett részt a projektben, a megyei önkormányzat partnere az Ungvári Nemzeti Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Kolozsvári Műszaki Egyetem és a kassai Pavol Jozef Šafárik Egyetem volt.

– A szakmai anyag összeállításának az volt a célja, hogy támpontokat adjunk a határmenti régióban is fellelhető, a klímaváltozás következtében előtérbe kerülő problémákra, veszélyforrásokra. Ilyen például a városokat, lakott területeket romboló villámárvizek, a kárpátaljai területeken a sóbányászat következtében kialakuló karsztjelenségek, a Tisza folyó nagy vízi és kis vízi időszakváltozásai miatt kialakuló partszakadások. A GeoSes programban a szakértők a Felső-Tisza-vidékén a természetes vagy ember okozta felszíni mozgásokat vizsgálták, radarképpel azonosították a területeket. A 3D-s modellekkel előre lehet ezeket a folyamatokat jelezni, egy webes alapú rendszerben pedig közzétenni, így megelőzhetők a természeti csapások.

Néhány égetően fontos területet említve külön fejezet foglalkozik a megújuló energiával, a klímatudatossággal és szemléletformálással, valamint a mezőgazdaságot egyre nagyobb mértékben sújtó aszállyal is.

– Az idei nyár is megmutatta, hogy az aszály súlyos probléma, így a dokumentumba belekerült a Nyírség vízpótlására vonatkozó tanulmány elkészítése és cselekvési terve. A klímaváltozás hatására a Nyírség ökológiai folyamatai is átalakulnak, elveszíti vizes élőhelyeinek a döntő részét. Az elmúlt években megtapasztalhattuk, hogy az egyszerre hirtelen lezúduló, extrém mennyiségű csapadék után drasztikusan száraz időszakok is jöhetnek, szükség van az öntözésre alkalmas csapadék visszatartására – említett egy fontos példát Rozinka Zsolt Illés. Hozzátette: a most elkészült dokumentum átfogó intézkedési javaslatokat is kínál a környezetvédelemben, katasztrófavédelemben, vízügyi szakmában működő szervezeteknek és hatóságoknak, nem utolsó sorban a döntéshozóknak. Ezek között hangsúlyosak az energetikai fejlesztések, a közösségi közlekedés előtérbe helyezése, a lakosság szemléletformálása. Hogy kik lapozhatják fel ezt a dokumentumot?

– Nagyon örülnénk, ha a fiatal generáció is fellapozná, elsőként a nyíregyházi ÉVISZ-ben a leendő környezetvédelmi szakembereknek mutattuk be a 350 oldalas tanulmányt – jegyezte meg főosztályvezető.

Seszták Oszkár, a megyei közgyűlés elnöke azt hangsúlyozta: - A klímaváltozás nem ismer határokat, ezért döntöttünk úgy, hogy a megyei klímastratégiánkat bővítjük, és a környező országok szakembereinek véleményét összefogjuk. A kockázatokat felmértük, amelyből közösen is megfogalmazhatunk fejlesztési tervekhez célokat, de lokálisan is hasznosíthatja a projektben résztvevő négy ország.